Az igazi Elvis 15. rész. Az 1954-es esztendő. 1. rész.

Írta:Létrehozva: 2021.11.08.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 15. rész

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

Az 1954-es esztendő. 1. rész.

1954

Ez az év egy hihetetlen, máig utolérhetetlen karrier kezdete. Az év elején Elvis még a munkásosztályhoz tartozó, egyszerű memphisi állampolgár, de ebben az évben indul el a halhatatlanság felé. Tudja, hogy mit akar, tudja, hogy van birtokában valami olyan, amivel képes úgy hatni a közönségére, ahogy csak kevesen.

Kifelé magabiztos, mert tudatában van tehetségének, de befelé izguló. Rettenetesen fél a kudarctól. Szerencsére ez nem akadályozza meg abban, hogy mindig önmagát adja, akár tetszik a közönségnek, akár nem, akár rajonganak érte, akár dühödten szidalmazzák. Ebben az évben ízleli meg a siker ízét, amit élete végéig kergetni fog.

Január 4

Ismét két számot vesz fel a SUN stúdióban. Acetát lemezre énekli az It wouldn’t be the same without you, valamint az I’ll never stand in your way című country számokat. Ez alkalommal maga Sam Phillips van a technikai helyiségben, aki a felvételt követően nem sok reménnyel biztatja a fiatal énekest, de ennek ellenére felírja Elvis címét és telefonszámát. (Több helyen az szerepel, hogy a Casual love affair című számot rögzíti ekkor, ez azonban téves. Sam Phillips minden felvételről kiállít egy felvételi kartont, amelyen minden fontos adat szerepel, erről a dalról nem készül ilyen.)

Érdekes, hogy Sam Phillips úgy kezeli ekkor Elvist, mint bármely vendéget, aki igénybe veszi a SUN „saját hangja, vigye haza” szolgáltatását. A két dal felvételéről kiállít egy számlát. A számla vékony kartonlap, amelyre nyomdai úton egy énekest ábrázoló rajzot nyomtatnak, és alul ott áll nagy betűkkel a cég jelmondata: „Rögzítünk bármit, bárhol és bármikor”. A számlát írógépbe fűzve töltik ki. A számla ezúttal Elvis nevére és címére van kiállítva. Elvis ekkori címe: 462, Alabama Street, Memphis, Tennessee. A számlán fel van tüntetve az acetát mesterszalagjának a száma, ami jelen esetben 0812A és 0812B.

A feltüntetett összeg 8 dollár 25 cent, amit nem valószínű, hogy Phillips elkért Elvistől. Sokkal valószínűbb, hogy a számlát csak a könyvelés kedvéért állítják ki. Ha Elvisnek fizetnie kellett a felvételekért, abban az esetben egynapi munkájának az árába került a felvétel. Minden esetre a számlára Phillips kék és piros tollal is odaírja, hogy „fizetve”.

Január 24

A vasárnapi misén, a templomban, ahol Elvis is énekel, a mindössze tizennégy éves Dixie Locke felfigyel Elvisre, mintegy “kiszemeli magának” a fiatal fiút.

Dixie Locke és Elvis. 1955.

Január 30

Elvis ellátogat a helyi Rainbow Rollerdrome korcsolyapályára, ahol személyesen is megismerkedik Dixie Locke-kal. A lány megtetszik neki, hazakíséri, majd randevút beszél meg vele, egy mozilátogatásra. Locke lesz Elvis első barátnője.

Február 16

Elvis meghívja magukhoz Dixie-t vacsorára, és bemutatja a szüleinek.

Február 26

Elvis és Dixie ellátogat az Ellis Auditoriumba az All-Night Gospel Sing elnevezésű gospel találkozóra, hogy meghallgassa a The Statesmen Quartet basszista énekesét. Az együttes basszistája arról is híres, hogy vadul rázza a lábát és a mikrofonnal dülöngél, hajolgat éneklés közben.

Április 20

Elvis teherautó sofőrként helyezkedik el a Crown Electric Company-nál. Órabére 1 dollár.

Május 5

Meghallgatást kér az 1946-ban alakult Songfelows gospel kvartettnél. Az együttes tagjai eltanácsolják azzal, hogy nem tud harmóniában énekelni. Számos forrás tévesen azt állítja, azzal tanácsolják el, hogy nem tud énekelni. Nem ezt mondják neki. Az igaz, hogy eleinte maga Elvis sem tudja, hogy hova illik bele. Keresi a helyét, míg ki nem derül, hogy sehova. Ugyanis az a stílus, aminek a királya lesz, még nem létezik.

Május 8

Barátnőjével, Dixivel részt vesz az évenként megrendezésre kerülő gyapot karneválon, Memphisben. Itt összefut Ronald Smith-szel, aki az Eddie Bond Band tagja. Smith megígéri neki, hogy amennyiben énekesre lesz szükségük, megkeresik és lehetőséget adnak neki egy próba meghallgatásra.

Május 15

Elvis meghallgatáson vesz részt a memphisi Hi Hat Clubban. Két dalt énekel el, magát kísérve gitáron. Nem nyeri meg az Eddie Bond együttes tetszését, nem kapja meg a munkát. Elvis a későbbi interjúiban kicsit eltúlozva meséli, hogy az együttes vezetője közölte vele, jobban tenné, ha megmaradna teherautó sofőrnek, ugyanis soha nem lesz belőle énekes.

Június 5

Egyes források szerint ismét a SUN stúdióban van, ezúttal valóban felénekli a Casual love affair című dalt. (Ezt más források nem erősítik meg, mert nem találni rá bizonyítékot.)

Június 26

Megtörténik az, amire Elvis oly annyira várt, Marion Keisker végre felhívja telefonon és megkéri, hogy fáradjon be a SUN stúdióba próbafelvételre. A két dal, amelynek felvételére Sam Phillips felkéri a Without you és a Rag mop. Elvis órákon keresztül dolgozik a Without you című számon, de Sam Phillips elégedetlen az eredménnyel. Ekkor Phillips megkéri Elvist, énekeljen bármit, amit ismer. Elvis tucatnyi számot énekel el, de Phillips továbbra sem elégedett. Felvétel nem készül, az eredmény mindössze annyi, hogy Phillips megígéri, hogy összehozza Scotty Moore-ral, aki akkor a Starlight Wranglers country együttes gitárosa, egyben Phillips stúdiójának zenésze, hogy dolgozzanak együtt valamilyen kiadható számon.

Starlight Wranglers

Elvisnek kétszer sem kell mondani, nyomban felkeresi Moore-t. A találkozásra Scotty Moore így emlékszik:

Egy igen különlegesen öltözött fickó állított be hozzám. Rózsaszín ing volt rajta és rózsaszín nadrág, fehér csíkkal a két oldalán, és fehér lakkcipő. Azt hittem, a feleségem kiszalad a hátsó ajtón. Nem öltözött így senki azokban az időkben.

Scotty szól Blill Black bőgősnek, aki ugyancsak Phillips stúdiójának a zenésze, és hármasban próbálnak valami elfogadható dalt kieszelni.

Június 29

Elvis kedvenc énekegyüttesének, a Blackwood Brothers kvartettnek a repülőgépe Alabamában lezuhan, és a zenekarvezető, R. W. Blackwood, valamint a basszus énekes, Bill Lyles életét veszti. Az együttes életben maradt tagjai úgy döntenek, hogy tovább folytatják. Beveszik Elvis barátját, Cecil Blackwoodot az együttesbe, és basszus énekesnek J. D. Sumnert.

Július 2

A repülőgép balestben elhunyt Blackwood testvérek temetése az Ellis Auditoriumban. Elvis egész éjjel egy padon zokog a közeli parkban Dixie Locke ölében, aki nem képes megvigasztalni. Cecil Blackwood a temetés után felajánlja Elvisnek, hogy lépjen be az ő üresen maradt helyére a Songfellows együttesbe. Szerencsére Elvisnek már más elképzelése van a saját jövőjét illetően.

Július 5, hétfő

Phillips berendeli Elvist, Scotty Moore-t, és Bill Blacket a stúdióba, mert úgy gondolja, hogy már készen állnak arra, hogy felvételt készítsenek. Ismét órákon át próbálkoznak, eredménytelenül. Phillips ekkor szünetet rendel el. A szünetben Elvis, csak a maga kedvére váratlanul bohóckodni kezd egy 1946-os blues számmal, Arthur “Big Boy” Crudup blues énekes “That’s All Right (Mama)” című számával. Scotty Moore és bőgőse, Bill Black beszáll a „bohóckodásba”.

Sam Phillips valamit megérez, és arra kéri őket, ismételjék el újra, és újra. A trió ezen a napon még két számot rögzít, ezek a Harbor lights, ami Hugh Williams (valódi neve Will Grosz) és Jimmy Kennedy 1937-es szerzeménye, valamint az I love you because című dalt, amely Leon Payne countryénekes 1949-es nagy sikere.


1972. március 20-án adott interjújában Elvis így emlékezik vissza a That’s all right című dal felvételére:

Már gimnazista koromban felléptem egy koncerten. A Humes Highban Teresa Brewer Till I waltz again with you című számát énekeltem el 1953-ban. Dobáltam magam, rángattam a lábaimat. Nem szándékosan, én így énekelek, nekem, ez a természetes. Valójában nem is voltam tudatában annak, hogy mit is csinálok. Halvány fogalmam sem volt róla, hogy ilyen óriási sikerem lesz. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy képes vagyok hatni az emberekre. El sem tudják képzelni, hogy milyen népszerű lettem ezt követően a gimiben. Gondoltam, ha a gimiben bejött, miért ne jönne be a stúdióban. Eleresztettem magam. Teljesen magamat adtam. Meg is lett az eredménye.


Bill Black megjegyzése a dal felvétele kapcsán:

Az ördögbe is, ha ezt leadják a rádióban, nyomban kikergetnek bennünket a városból!

Vitatott kérdés, hogy mitől számítjuk a rock and roll megszületését. Attól a pillanattól e, hogy 1955. március 20-án New Yorkban (más városokban 25-én) bemutatják a Blackboard jungle c. filmet, és benne Bill Haley örökbecsű felvételét, a Rock around the clock c. dalt? ( A dalt rosszul „Rock az óra körül”-nek fordították magyarra, holott az „around the clock” annyit jelent, hogy „éjjel-nappal”, vagyis megállás nélkül a nap 24 órájában, ahogy az óra körbejár). Magát a dalt Bill Haley and his Comets 1954. április 12-én rögzíti a Decca New York-i stúdiójában.

Vagy attól a pillanattól számítjuk a rock and roll megszületését, hogy Elvis Presley 1954. július 5-én a SUN stúdióban lemezre veszi a That’s all right, mama c. számot? Egyébként egy nappal később, 1954. július 6-án ünnepelte Bill Haley a 29. születésnapját.

Szinte mindegy, melyik dátumot tekintjük a rock and roll születésnapjának, hiszen a két legenda igen gyorsan baráti kapcsolatba kerül egymással, és szó sincs köztük rivalizálásról, még akkor sem, amikor Haley felvétele júniusban listavezető lesz. A sikernek köszönhetően Haley a húzó név a Hank Snow neves countryénekes nevével hirdetett koncertsorozaton, ami éppen ekkor indul közép-nyugaton. A koncertturnét reklámozó poszteren nagy betűkkel szerepel Bill Haley, alján, legalul Elvis, Scotty és Bill. A kéthetes koncertsorozat alatt Bill és Elvis igen jól összebarátkozik, Elvis Bill-lel egy autóban utazik, és így lehetősége nyílik arra, hogy beszélgessenek zenéről, zenészekről, gitárosokról, a gitározásról magáról. Haley azt meséli később, hogy Elvis számtalanszor elmondta neki, azért szeretne minél hamarabb híres lenni, mert szeretné édesanyját meglepni egy Cadillac autóval.

Bill Haley és Elvis

A turné után Elvis és Haley útja szétválik, ám ismét találkoznak 1958-ban, méghozzá Németországban. Haley 1958 októberében éppen egy igen rosszul sikerült európai turné közepén tart. A koncertek után vágyakozó Elvis már nagyon ki van éhezve egy igazi kis rock and rollra, és ehhez mi sem nyújthat számára jobb lehetőséget, mint egy Bill Haley koncert éppen Frankfurtban, ahol Elvis is állomásozik, és egy koncert Stuttgartban, mert Elvis oda is elmegy, hogy Bill Haley-t meghallgassa.

Bill Haley, és Elvis Frankfurtban, 1958-ban.

Kapcsolatuk ezután sem szakad meg, a hetvenes évek elején Bill Haley is Las Vegasban lép fel, így, amikor tehetik, ellátogatnak egymás show műsoraira. A rock and roll két királya nagyon jól kijött egymással, más-más utakon, de mindketten könnyűzenei műfaj történetének legnagyobbjai közé emelkedtek, és mindketten hozzájárultak ahhoz, hogy a rock and roll gyökeresen megváltoztassa a világot.

(Folyt. köv!)


Olvass tovább!

[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás