Warren Smith

Warren Smith

Warren Smith (1932. február 7. – 1980. január 30.) amerikai rockabilly és country énekes és gitáros volt.

Warren Smith

Smith Mississippi államban, Humphreys megyében született, Ioda és Willie Warren Smith gyermekeként, akik még kisgyermekkorában elváltak. Anyai nagyszülei nevelték fel Mississippi államban, Louise városában, ahol egy kis farmjuk és egy textiláru üzletük volt.

Smith a gitározást azért kezdte el, hogy elüsse az időt esténként, amikor amerikai légierőnél szolgált a texasi San Antonióban. Mire leszerelt, eldöntötte, hogy a zene lesz a hivatása. West Memphisbe, Arkansasba költözött, és sikeresen vett részt egy meghallgatáson egy helyi éjszakai klubban a Cotton Clubban.

A Snearly Ranch Boys együttessel ott fellépő steel gitáros, Stan Kesler azonnal felismerte Smith tehetségét, és elvitte a Sun Recordshoz, hogy Sam Phillips előtt meghallgatáson vegyen részt, a Snearly Ranch Boys kíséretével.

Phillipsnek tetszett, amit hallott, és úgy döntött, hogy a Johnny Cashnek tulajdonított „Rock&Roll Ruby” című

.

Phillips, aki óvatosan járt el arra az esetre, ha a Rock&Roll esetleg nem tartaná meg népszerűségét, a lemez B-oldalára egy country melódiát –  a találóan elnevezett „I’d Rather Be Safe Than Sorry/Inkább legyek óvatos, mint hogy később bánjam” című dalt – helyezte el. 1956 május 26-ra a „Rock&Roll Ruby” elérte az első helyet a helyi poplistán; ez lett Warren első lemeze a a Sun kiadónál, és több kelt el belőle, mint Elvis Presley, Johnny Cash és Carl Perkins első Sun-kiadványainál.

1956 augusztusában Smith visszatért a Sun Records stúdióba, hogy felvegye második kislemezét, az „Ubangi Stomp”-ot, egy fülbemászó rockdalt, amelynek nyers szövege és éneke egy afrikai törzsfőnököt idéz, akinek a beszéde egy filmbeli indiánéval rokon. A B-oldalra a klasszikus balladát, a „Black Jack David”-et vette fel, egy dalt, amely a 18. század eleji Nagy-Britanniában született, és különböző formákban fennmaradt az amerikai déli hegyvidéken; ez lehet a legrégebbi dal, amelyet Rock&Roll előadó valaha felvett. Bár művészi szempontból hatalmas siker volt, ez a lemez nem fogyott olyan jól, mint Smith debütáló kislemeze.

1957-ben Smith felvette a Roy Orbison által írt „So Long, I’m Gone” című dalt. Ez lett a legnagyobb slágere a Sun kiadónál, a Billboard országos slágerlistán a 74. helyig jutott. A Sun azonban nem rendelkezett pénzeszközökkel a dal promóciójához, mivel Sam Phillips a Sun összes pénzét Jerry Lee Lewis „Whole Lotta Shakin’ Goin On” című dalának promóciójára fordította.

Smith továbbra is rockabilly lemezeket készített a Sun számára, köztük Slim Harpo „Got Love If You Want It” című dalának feldolgozását (1957 októberében rögzítve), de ezek a lemezek kereskedelmi szempontból nem voltak sikeresek. 1958 vége felé, miután a country zenében látta a jövőjét, felvett egy utolsó lemezt a Sun számára, Don Gibson „Sweet Sweet Girl” című dalának feldolgozását. Annak ellenére, hogy a Billboard magazin „ultrakereskedelmi” minősítéssel illette, ez a lemez sem fogyott jól. Más művészekhez, például Sonny Burgesshez, Hayden Thompsonhoz, Billy Lee Rileyhez és Ray Harrishez hasonlóan Smith sem aratott nagy sikert a slágerlistákon. Ezután úgy döntött, hogy elhagyja a Sun Recordsot.

Warren Smith

1959-ben Smith, felesége és fia Mississippi-ből Kaliforniába költöztek, és Sherman Oaksban telepedtek le, nem messze Johnny és Vivian Cash-től. Cash felajánlotta Smithnek, hogy szerepeljen a műsorában, de Smith elutasította az ajánlatot, mert magát főszereplőnek, nem pedig mellékszereplőnek tartotta. 1960 elején Smith szerződést kötött a Liberty Records kiadóval, és azonnal sikert aratott az „I Don’t Believe I’ll Fall in Love Today” című dalával, amely a Billboard country és western slágerlistáján az 5. helyet érte el.

Ezen a lemezen és a Liberty kiadónál megjelent későbbi kiadványain Joe Allison működött közre producerként, valamint az egyik legjobb kaliforniai country zenész, Ralph Mooney játszott pedal steel gitáron. Smith következő Liberty-lemeze, a Harlan Howard által írt „Odds and Ends, Bits and Pieces” is nagy sikert aratott. Több dalt is felvett a Liberty kiadónak, főleg a legújabb country slágerek feldolgozásait, hogy kitöltse a „The First Country Collection of Warren Smith” című albumot. 1960 és 1965 között továbbra is a Liberty számára vett fel lemezeket, némi sikerrel, és turnézott a zenekarával.

1965. augusztus 17-én Smith súlyos hátsérüléseket szenvedett egy autóbalesetben LaGrange-ben, Texasban. Majdnem egy évbe telt, mire felépült. Ekkorra már lejárt a Liberty-vel kötött szerződése. Többször is megpróbálta újraindítani karrierjét, először egy kis, gyakorlatilag amatőr lemezkiadónál, a Skill Recordsnál, majd a Mercury Recordsnál, de a tabletták és az alkohol függősége visszatartotta. Végül gyógyszertárrablásért elítélték, és 18 hónapos börtönbüntetésre ítélték egy alabamai börtönben.

Warren Smith

A börtönből való szabadulása után Smith ismét megpróbálta újraindítani karrierjét. Az 1970-es évek végén a rockabilly reneszánszának köszönhetően némi nyilvánosságot kapott. 1977-ben meghívták a londoni Rainbow Theatre-be, ahol Charlie Feathers, Buddy Knox és Jack Scott mellett lépett fel. Smith meglepetésére Londonban álló ovációval fogadták. Az angliai fogadtatás felvidította, és miután visszatért az Egyesült Államokba, újult erővel kezdett fellépni. 1978 novemberében Smith és a Sun egykori kollégája, Ray Smith ismét nagy sikerrel turnéztak Európában.

Smith 1980-ban, 47 éves korában szívrohamban halt meg, miközben egy újabb európai turnéra készült.

Smith rockabilly zenéhez való hozzájárulását a Rockabilly Hall of Fame is elismerte. Bob Dylan többször is szerepeltette Smith-t az XM Satellite Radio műsorában, a Theme Time Radio Hour-ban, ahol Smith „Red Cadillac and a Black Moustache”, „Uranium Rock”, „Ubangi Stomp” és „So Long, I’m Gone” című dalait játszotta. Dylan 2001-ben stúdiófelvételt készített a „Red Cadillac and a Black Moustache” című dalból; ezt a dalt és egy másik, Smith által felvett dalt, az „Uranium Rock”-ot 1986-ban egy koncerten is előadta. 2015-ben az „Uranium Rock” felkerült a Fallout 4 videojátékba is. Az „Uranium Rock” feldolgozását a The Cramps is felvette második válogatásalbumára, a „Bad Music For Bad People”-re.

Forrás: Wikipédia