Barcs Endre: Cliff Richard és az árnyékai | 26. Egy új stílus születik, a „pop rock”

Barcs Endre: Cliff Richard és az árnyékai | 26. Egy új stílus születik, a „pop rock”

A fiúk arra kérik Paramort, hogy adjon nekik szabad kezet a következő album elkészítéséhez. Úgy érzik, van már elég tapasztalatuk ahhoz, hogy egy olyan nagylemezzel álljanak elő, amit minden külső segítség nélkül, maguk állítanak elő,mégpedig úgy, hogy a számok jó részét is már ők írják önmaguk számára. Paramor belemegy.

Tegyünk egy próbát! -mondja.

Az eredmény egy remek Rock&Roll album. Ha azt állítom, hogy a „Move it” az egyetlen igazi angol Rock&Roll szám, akkor a „Me and my Shadows” az egyetlen igazi angol Rock&Roll Lp. A „sikítós” Cliff album még nem volt egyéb, mint az amerikai standard Rock&Roll számok előadása angol előadók által. A „Me and my Shadows” nagylemez már ízig-vérig angol, nemcsak azért, mert a szerzők maguk angolok, hanem a teljesen új stílus miatt, ami ezzel az albummal születik meg. Nem nevezhetjük igazán Rock&Roll-nak, mivel nem a fekete a Rhythm&Bluesra épül, hiányzik belőle a gospel ereje, ez rock a javából, de valami más. Nem véletlen, hogy a stílusát csak évekkel később tudják meghatározni és a „pop rock” elnevezést adják neki, s mint ilyen, előkészíti az utat az angol pop világsikeréhez.

És akkor nézzük magát az albumot. Két dalt már korábban, 1959 szeptemberében rögzítenek, ezek a „Gee with its you” és az „I cannot find a true love.” Ezt a két számot kislemezre szánja Paramor, de a kiadása valamilyen oknál fogva elmarad, így mindkettő felkerül erre az albumra. A többi dal felvételére 1960 márciusában kerül sor. Szembetűnő, hogy Hank, Bruce és Jet, sőt maga Cliff is milyen érzékkel ír dalokat. Eddig jószerével mások által szerzett dalokat vettek lemezre, tulajdonképpen ez az első album, ahol bemutatkoznak szerzőként is. Éppen ezért lelkesen, nagy odaadással készítik a felvételeket, Cliff könnyedén játszik a hangjával, Hank remek szólókat rögtönöz, érződik az egész lemezen ez a felszabadultság érzése. Itt érhető tetten leginkább az a gyakorlat, amit még mindig követnek, hogy egyszer felveszik a teljes lemezt monó verzióban, majd ismét felveszik a teljes lemezt sztereó verzióban, ezért eltérések vannak a két felvétel között. Ezt a lehetőséget most remekül ki is használják, és helyenként olyan nagy az eltérés, hogy a gyűjtők számára szinte kötelező volt mindkét változat megvétele, míg a fiúknak lehetőséget ad arra, hogy egy-egy számmal több megközelítésből is foglalkozzanak.

A korong 1960 októberében kerül a boltokba (Columbia LP SX-1261 monó és LP SCX-3330 sztereó) és a 2. helyre fut fel a nagylemez listán.

Az albumból hivatalosan nem jelenik meg kétszámos lemez az Egyesült Királyságban. A „Gee Whizz It’s You” és az „I Cannot Find a True Love” című számokat export kislemezként piacra dobják Európában, és előáll az a furcsa helyzet, hogy hazájukban a nagy kereslet miatt 1961 márciusában felkerül a listára egy olyan angol kislemez, amelyet nem is adnak ki Angliában. A 4. helyet éri el a brit listán annak ellenére, hogy csupán importként lehet megvásárolni, magasabb áron, de így is nagyon népszerű. E mögött a döntés mögött megfontolt üzleti érdekeket találhatunk. Ez talán a legelső olyan lépés, ami később a lemezgyűjtők „kirablásához” vezet, ugyanis a kiadók olyan trükkökkel állnak elő, hogy bizonyos felvételeket csak importból tudnak beszerezni, vagy kiadnak olyan albumot, amelyen már minden szám ismert, kivéve egyet, amiért a gyűjtő képes azt megvásárolni.

E sorok írója, amikor a Magyar Rádió számára B. Tóth Lászlóval elkészítette a „Cliff Richard összes felvétele” sorozatot, ami a Bartók-on került adásba, több nehézségbe is ütközött. Ezek egyikét éppen a kíméletlen profitéhség okozta, ugyanis kiderült, hogy egy Shadows számnak az egyik változata csak a Mexikóban kiadott középlemezen érhető el, ahhoz pedig a szocializmusban lehetetlenségnek tűnt hozzájutni. (Végül Ton Verhagen, az európai Cliff Klub elnökének segítségével sikerült)

A „Me and my Shadows” (sztereó) album számai:

A oldal

„I’m gonna get you” -szerző: Jet Harris, Hank Marvin
„You and I” -szerző: Hank Marvin Bruce Wech
„Cannot find a true love” -szerző: Ian Samwell
„Evergreen tree” -szerző: Wally Gold, Aaron Schroeder
„She’s gone” -szerző: Jat Harris, Hank Marvin
„Left out again” – Pete Chester
„You’re just the one to do it„-szerző: Otis Blackwell
„Lamp of love” – szerő:Sid Tepper

B oldal

„Choppin’ ‘n’ Changin’” -szerző: Ian Samwell
„We Have It Made” -szerző: Sugar Hall
„Tell Me” -szerő: Pete Chester, Bruce Welch
„Gee whizz it’s you” -szerző: Ian Samwell, Hank Marvin
„I Love You So” -szerző: Jet Harris, Cliff Richard
„I’m Willing to Learn” -szerző: Ben Weisman, Fred Wise
„I Don’t Know” -szerző: Ian Samwell
„Working After School” -szerző: Vic Abrams
( Columbia SX1261 (mono), SCX 3330 (stereo))

Az angol tinédzserek igen elégedettek ezzel a nagylemezzel és várják a folytatást. Csakhogy amíg a fiúk megszülték az új stílust, addig meg is ölték vele a Rock&Rollt. Innentől kezdve egyre „poposabbak” kezdenek lenni, aminek a fiatalok nem annyira, viszont Norrie Paramor, aki mindig „családi és össztársadalmi” mértékben gondol az általa menedzselt projektre, nagyon örül.

Cliff azt hiszi, jót tesz édesapjának azzal, hogy kiveszi a gyárból. Apja, aki láncdohányos, nem találja a helyét, naphosszat a kedvenc foteljében ül, és csak néz maga elé. Nem találja a helyét otthon, nem tud magával mit kezdeni. Ez ki is kezdi az egészségét. Amíg apja jól van, a házban ő a parancsnok. Lehet a fia akármilyen híres és gazdag, Cliffnek ugyanúgy muszáj szót fogadni, ahogy mindenkinek a családban. Ahogy az egészsége romlik, Cliffnek kell átvennie az apja szerepét a családban. Édesanyja egyre többet bízza rá a hivatalos ügyek intézését, csekkek befizetését, szerelők biztosítását, ha valami elromlik, sokszor a heti nagy bevásárlást is neki kell intéznie. Márpedig erre alig van ideje, az eddig befektetett munka most kezd csak igazán beérni. Amihez hozzányúlnak, arannyá válik a kezükben.

A „Me and My Shadows” album márciusi felvételénél olyan örömteli a hangulat és annyira jól megy a zenélés, hogy a nagylemezen megjelent 16 szám mellett még további hat számot is rögzítenek.

Mivel a nagylemez mellé hivatalosan nem adnak ki kislemezt, ezeket az Lp-re nem kerülő dalokat dobják piacra kislemezként, mégpedig oly módon, hogy a fan klub tagjait megszavaztatják, hogy mely számok kerüljenek és milyen sorrendben a kislemezre. Ügyes üzleti húzás, egyrészt komolyan bevonják a munkába őket, amivel komoly hangsúlyt adnak nekik, másrészt közvetlen „visszacsatolást” kapnak a rajongók részéről azzal kapcsolatban, hogy mit is szeretnének hallani a kedvenceiktől. Ez a taktikai lépés az eladásokban is meglátszik majd. Az angol Cliff és Shadows klub döntése alapján az első kislemez, amit piacra dobnak, a „Please don’t tease”.

A oldal

„Please don’t tease” -szerző: Bruce Welch, Pete Chester (a The Five Chesternuts-ból)

B oldal

„Where is my heart” -szerző: Tepper, Bennett

(Columbia 45 DB 4479)

A kislemez 1960. június 24-én kerül a boltokba.

Ez a harmadik single, ami első lesz a kislemezlistán és a negyedik „ezüst” korongjuk. Ugyancsak a listák élén szerepelnek vele Indiában, Írországban, Új-Zélandon, Norvégiában és Thaiföldön. Ausztráliában 2., Svédországban 6., míg Franciaországban 22. helyre kerül. Később 1.59 millió példányt adnak el belőle világszerte és ”arany” kislemez lesz.

A rajongók szavazata alapján a következő kislemez a „Nine times out of ten”.

A oldal

„Nine times out of ten” -szerző: Hall, Blackwell

B oldal

„Thinking of our love” – Bruce Welch, Hank Marvin

A „Nine Times Out of Ten” című felvétel egyik írója az amerikai Rock&Roll korszak kiemelkedő dalszerzője, Otis Blackwell volt, aki olyan számok társszerzőjeként ismert, mint a „Great Balls of Fire”, az „All Shook Up” és a „Fever”. A B oldal, a „Thinking of Our Love” a Shadows házi szerzeménye, Bruce Welch és Hank Marvin írta hajnali három órakor Oklahoma Cityben, még az év elején lezajlott amerikai turné közben. Ez a kislemez is új rekordot állít fel az Egyesült Királyságban az elővételes eladások számát tekintve, mintegy 180 000 darabot adnak el belőle elővételben, és megjelenése idején rögtön a 3. helyre kerül a brit kislemezlistán.

A „Nine Times Out of Ten” megjelenésekor a kritika rácsodálkozik, hogy

Cliff meglepetésszerűen visszatér a rock and rollhoz és szakít a beat balladákkal,

amelyek Cliffet a slágerlistákon tartották. A kritikusok nem tudják, hogy itt nem új felvételről van szó, ez még a „Me and my Shadows” album felvételének idején érzett Rock&Roll mámor utolsó darabja, ami ekkor kerül a boltokba.

A kislemez „ezüst” lesz, bár messze nem szerepel olyan jól a listákon, mint az ezt megelőző SP. Írországban 3., Új-Zélandon 4., Norvégiában 7., Indiában 10., Belgiumban 13. és Ausztráliában 29. helyet ér el.

Még szeptemberben újabb dalokat rögzítenek, ezek közül az „I love you” jelenik meg 1960. november 25-én.

A oldal

„I love you” -szerző: Bruce Belch

B oldal

„D” in love” – szerző: Tepper, Bennett

(Columbia 45 DB 4547)

A kislemez nyomban a lista tetejére kerül és ott is marad két héten keresztül. Új-Zélandon és Indiában ugyancsak listavezető lesz. Írországban 4., Hollandiában és Norvégiában 6., Belgiumban 14., Svédországban 20., Németországban 34., Ausztráliában csak 78. helyig jut.

Ezen a szeptemberi napon még több felvételt is rögzítenek, amelyek szép lassan, elosztva kerülnek kiadásra, jut belőlük majd Cliff 21. születésnapjára megjelenő albumra is. Viszont a következő kislemez B oldalára már nem marad belőlük. Ez a korong az amerikai és kanadai, valamint az ausztráliai piacra készül próbaként, és ezért nem az angol zöld, hanem piros címkével kerül kiadásra.

A oldal

„Catch me” -szerző: Tepper, Bennett

B oldal

„D” in love” -szerző: Tepper, Bennett (AZ USA és kanadai piacra

„Tough enough” -szerző: Johnny Ottis, Morris Riden (Ausztrál piacra)
(Columbia DO-4274)

A „Catch Me” Amerikának szánt változata 1961 januárjában jelenik meg az Egyesült Államokban és Kanadában. Az Ausztráliának szánt változat csak 1962 áprilisában kerül ott piacra a „Tough Enough” B-oldalával, amelyet Johnny Otis és Morris Riden írt, s amelyet Otis 1957-ben adott ki kislemezként az USA-ban. Ez a változat majd 1962-ben a 22. helyre kerül fel az ausztrál kislemez listán.
Októberben a Shadows Cliff nélkül vonul a stúdióba, hogy elkészítse következő kislemezét, a „Man of mistery”-t. A lemez dupla A oldallal jelenik meg.

A oldal

„Man of mistery” – szerző: Michael Carr

B oldal

„The stranger” -szerző: Bill Crompton, Morgan Jones

(Columbia 45 DB 45 30)

A „Man of Mystery” című dal szerzője Michael Carr, az Edgar Wallace „Mysteries” című filmsorozat főcímzenéjének írja a dalt. Az első három sorozatban a „Man of Mistery” egy „lassú és kísérteties feldolgozás fuvolával, harmonikával és vonós szekcióval”. A negyedik szériától kezdve azonban egy tempósabb ütemű, elektromos gitárt és ütőhangszereket tartalmazó verziót szeretnének főcímnek.

A Shadows 1960. október 7-én veszi fel a „Man of Mystery” saját verzióját, és novemberben egy dupla A oldalas kislemezként jelenik meg a „The Stranger”-rel együtt. 1962 februárjában az Atlantic Records kiadta a „Man of Mystery”-t az Egyesült Államokban és Kanadában, a „Kon Tiki” flip-oldalával együtt, amely 1961 szeptemberében jelenik majd meg kislemezként az Egyesült Királyságban.

A Disc c. zenei magazin számára írt kritikájában Don Nicholl azt írja a „Man of Mystery”-ről, hogy

a dallam erőteljes anélkül, hogy bonyolult lenne. A hangszeresek olyan beépített izgalommal játsszák, hogy végig ráznia kellene rá a jampiknak.

A „The Stranger”-t is úgy jellemzi, mint

egy másik meglehetősen szilárd instrumentális számot, amelynek témája inkább emlékeztet néhány korábbi western film dallamára.

A kislemez nem olyan sikeres, mint gondolják:

A „Man of Mistery” az 5. helyre jut csak, míg Hollandiában a 14.-re, más listára nem kerül fel.
A „The Stranger” Angliában egyáltalán nem lesz listás, Ausztráliában 88. helyet ér él.
Az 1960-as év úgy zárul, hogy karácsony napján is a „Please don’t tease” áll a kislemez hitlista élén.

(Folyt. köv.)