Barcs Endre: A Földgolyóról jelentem – A meghasadt lélek (Marvin Gaye)

Március közepe van. Björn barátommal ellátogatunk Ostende-be, a belga tengerparti városba, egy festő kiállításának a megnyitására. Nagykabátban vagyunk mind a ketten. Odafent a magasban felhők kergetik egymást iszonyatos iramban, idelent a parti homokot sepri oda, vissza az erős szél, amely magas hullámokat korbácsol a tengeren. Aki tud, fedél alá menekül. A parton sorakozó impozáns bérházak nagyrészt üresek. Nincs is ebben a városban élet, csak talán összesen két hétig, nyáron, amikor tényleg strandolni való idő van.A viharos szél bekerget minket a kaszinóba. Az előcsarnokban furcsa szobor áll. Egy aranyozott zongora mögött egy alak ül. Vajon ki lehet az? Legnagyobb csodálkozásomra Marvin Gaye az, aki egyáltalán nem zongorista volt, hanem az amerikai doo-wop énekes csoport, a Moonglows tagja, majd a soul zene királya, a Motown lemezkiadó üdvöskéje az ezerkilencszázhetvenes években.

Feljegyezték róla, hogy  képes volt négy oktávot áténekelni, és három jól megkülönböztethető s stílusban énekelt, egész magas fejhangon, falsettóban,  lágy tenor hangon és mély gospel dörmögésben. A magyar közönség talán az egyik legismertebb dala, a “I eard it through the grapevine” után ismeri.

Mit keresett ez az ünnepelt előadó Belgiumban? Miért jött ebbe a rideg, szeles, az év nagy részében szinte lakatlan városba? Elkezdtem után járni és egy szörnyűséges történet bontakozott ki előttem.

A történetet Marvin apjával kell kezdenünk. Az idősebb Marvin Gaye egy fizikailag bántalmazó családban nőtt fel apja gyakran verte anyját, őt és testvérét. Családi élete állandó erőszakkal járt, amely magában foglalta a családon belüli bántalmazást és a lövöldözéseket is. Az idősebb Gaye tizenéves évei végén Washingtonba költözik, hogy ott a “House of God” gyülekezetének lelkészeként folytassa pályafutását. Itt megismerkedik  meg  leendő feleségével, Alberta Cooperrel. Albertának már van egy fia, Michael, de Gay látni sem bírja, elküldi a háztól. Lelkipásztorként egyre sikeresebb,  olyan mély benyomást tesz a gyülekezetre, hogy egyháza püspökké nevezi ki. Gyógyítóként ismerik , akinek az imája csodákra képes. Mint a  helyi „House of God” gyülekezet lelkésze, az akkor  körülbelül négy-öt éves fiát is magával viszi a gyülekezetbe és az ébredési gyűlésekre, hogy a hívek előtt énekeljen.

Az idősebb Gaye elfogadható szintű autodidakta zongorista, egy bolhapiacon vesz egy használt zongorát, és zongoraórákat tart fiának, akit valamennyi egyházi dalra is megtanít. Talán ez az egyik stabil időszak az apa és fia kapcsolatában. Az idősebb Gaye a négy gyermeke szerint erőszakos természetű volt. Ellenezte a vasárnapi templomba járást, azzal vádolta a keresztényeket, hogy megszegik Isten parancsát az „Úr napjának” megtartásáról, amely szerinte a szombat volt. Gyerekeitől is elvárta, hogy az Úr parancsa szerint éljenek, és kegyetlenül megverte őket, ha hangoskodni merészeltek, vagy beszélgettek otthoni bibliai tanítása alatt. Gaye lánya, Jeanne szerint apja soha nem „kímélte a vesszőt, nagyon-nagyon szigorú volt”, utalva a „kíméld a vesszőt, elrontod a gyereket” mondásra. Bibliai szakaszokról  faggatta gyermekeit, és ha rosszul válaszoltak, alaposan megverte őket. A fiatalabb  Marvin  élete, nővére, Jeanne szerint hét éves korától egészen tizenéves éveiig „brutális verésekből” állt, mivel apja a legkisebb hibáért is megverte, legyen szó akár a hajkefének rossz helyre rakásáról, akár arról, hogy egy perccel később ért haza az iskolából. Marvin később így nyilatkozott:

Nem csak arról volt szó, hogy az apám megvert, bár az is elég rossz volt. Mire tizenkét éves lettem, nem volt olyan hely a testemen, amelyet ne zúzott volna össze és ne lett volna kék, zöld. Ha nem lett volna anyám, aki mindig ott volt, hogy vigasztaljon és dicsérjen az éneklésemért, azt hiszem, én is azok közé az  öngyilkosok gyerekek közé tartoznék, akikről az újságokban lehet  olvasni.

Az idősebb Gaye az 1950-es években hirtelen megváltozik. Elkezd el súlyosan inni, és női ruhába öltözve sétálni az utcán .  Egyre gorombább a gyerekeivel, gyakran mondogatja:

Én hoztalak titeket erre a világra, én is elvihetlek el innen.

Marvin már sikeres énekes, sok pénzt keres, de még otthon lakik. Aztán egy szép napon elhamarkodott házasságba menekül az apja elől. De nem tud talpra állni, apja a lelkét is összetörte. A kábítószerhez menekül a valóság elől. Házassága felbomlik, visszakerül a családi otthonba, ahol apja még kegyetlenebbül bánik vele, amiért elhagyta az egyházi dalokat és az ördögöt szolgálja az énekével. Naponta zajlanak a veszekedések, amelyek sokszor verekedésbe csapnak át.

Marvin egyre lejjebb csúszik, adósságba keveredik, lemezkiadója megválik tőle, mert a kábítószer miatt szinte már használhatatlan. Menekülnie kell önmaga elől.

1981-ben egy hideg reggelen Marvin Gaye felszáll egy kompra Doverből Ostendebe. Ahogy sokan mások, akik ebben a kihalt és a világtól elrejtett belga tengerparti városba sodródnak, a soul énekes is menekül a múltja elől. Drogfüggőséggel, egy megromlott házassággal és anyagi problémákkal küzd, kétségbeesetten szüksége van  egy biztonságos menedékre.

Az ostendei klub tulajdonosa, Freddy Cousaert segít neki. A tengerparti lakásában helyezkedik.  A belga sajtó azonnal lecsap rá:

Jelenleg árva vagyok és Ostende az árvaházam.”– nyilatkozza.

A nyugalom, a törődés eredménnyel jár, Marvin a dűnék között fut, biciklizik, fizikailag és lelkileg erősödik. Itt írja meg a „Sexual Healing” c. dalt, ami a “Midnight Love” című albumának vezető kislemezeként jelenik meg. A dal Marvin visszatérését jelenti a személyes és szakmai zűrzavarok után. Ezt a dalt széles körben az egyik legsikeresebb művének és az 1980-as évek R&B-jének meghatározó pillanatának tartják.

2024-ben Belgiumban felfedeznek számos, elveszettnek hitt Marvin Gaye-felvételelt, ami azt bizonyítja, hogy életének ebben az igen rövid és boldog időszakában milyen termékeny volt.
Sajnos, az újabb siker nem tart sokáig. Marvin ismét otthon él, a szüleivel. Démonjai nem hagyják nyugodni . 1983 karácsonyán egy nem regisztrált, 38-as kaliberű Smith & Wesson pisztolyt ad apjának, hogy megvédje őt a betolakodóktól és a gyilkosoktól, miután a kokainfüggő fiatalabb Gaye úgy érezi, valaki azt tervezi, hogy megöli.

1984. március 31-én  ismét összevész az apjával, aki a fia szobájában vádolja meg , hogy eltüntetett biztosítási papírokat. A vitából verekedés lesz, Marvin kilöki az apját a szobából.  Az idősebb Gaye  visszatért a saját hálószobájába, előveszi a párnája alól a pisztolyt,  visszamegy a fia hálószobájába és rá lő a fiára.  A golyó áthatol Marvin szívén. Ezután odalép hozzá, és közvetlen közelről másodszor is rá lő. Majd kimegy, leül a bejárati verandára, és várja a letartóztatását. Amikor a  kiérkező rendőrök megkérdezik tőle, szerette-e a fiát, Gaye halkan azt válaszolja:

Mondjuk úgy, hogy nem utáltam.

A fiának okozott haláláért elsőfokú gyilkossággal vádolták meg. A tárgyalás előtt megvizsgálják, hogy beszámítható volt-e. Egy jóindulatú, dió nagyságú agydaganatot fedeznek fel nála. Az agydaganat szerepet játszik a vele szemben indított perben. Hat év felfüggesztett börtönbüntetést kap, emellett élete hátralévő részére megtiltják számára a lőfegyver-tartást és az alkoholfogyasztást. Alberta Gay 49 év házasság után beadja a válókeresetet. Gaye egészségügyi problémái miatt kénytelen ápolóotthonba költözni, itt hal meg 1998. október 10-én tüdőgyulladásban.