A nyomok a rock and rollhoz vezetnek 5. rész. Epluribus unum (a sokból egy)

Írta:Létrehozva: 2021.05.02.

Heti rendszerességgel, folytatásokban közöljük Barcs Endre “A nyomok a Rock and Roll-hoz vezetnek” c. korábban eddig még ki nem adott rocktörténeti könyvét.

Barcs Endre

A nyomok a rock and rollhoz vezetnek 5. rész. Epluribus unum (a sokból egy)

A mai napig vitatott kérdés, hogy valójában melyik volt az első rock and roll dal. Szakírók szerint a rock and roll gyökereit az ezerkilencszáz húszas évek hillbilly és blues előadók körében kell keresni. Tény, hogy a rock and roll születéséhez a jazz, a folk, a country, a western swing, a ragtime, a gospel, az etnikai balladák, a Broadway musicalek egyaránt hozzájárultak. Ennek okán nem beszélhetünk egységes rock and roll zenéről, hiszen ha alaposan szemügyre vesszük, Fats Domino afro-katolikus rock and rollja igen messze áll a gospelre épülő Little Richard, a hillbilly előadó Elvis Presley, az USA déli államainak blues-ára, majd a városi bluesra építkező Chuck Berry, a chicagói blueson alapuló Bo Diddley, vagy a western swing irányából érkező Bill Haley rock and roll zenéjétől. És akkor még nem is szóltunk a Carl Perkins által világszerte népszerűvé tett rockabilly-ről, és a sort folytathatnánk tovább.

Ami miatt ezeket az előadókat egyaránt a rock and roll kategóriájába soroljuk, az ennek a stílusnak zeneileg jól meghatározható, igen egyszerű struktúrája, melynek képlete: alap – domináns – alap – szubdomináns – domináns- alap. Ezt hívjuk „boogie sémának”. Sok esetben 12 ütemű bluesként is azonosítják. Van azonban a rock and rollnak egy sajátossága, amit nem lehet zenei formával leírni, és ez a rock and roll feeling, a rock and roll érzés. Ez az érzés igen hasonlatos ahhoz, amit a fekete hívek éreznek a vasárnapi prédikáció idején a templomban, amikor a zene az önkívületig fokozza a felszabadultságot.

A rock and roll születését illetően a szakírók is nagy vitában állnak egymással. Abban egyetértenek, hogy a műfaj az USA déli államaiban született, hogy magában foglalja az afrikai zenei hagyományt és hogy főleg európai hangszerekkel adják elő. Az egyetlen kivétel a dob, ami 4000 évvel ezelőttről, Mezopotámiából ered. Abban is egyetértenek a zenetörténészek, hogy a rock and roll a jazzből, a bluesból, a gospelből, a countryból, és a folkból egyaránt merített kialakulása folyamán, azonban közvetlenül a rhythm and blues – amit abban az időben faji zenének neveztek hivatalosan- a boogie-woogie, valamint az úgynevezett kiabálós (shouting) gospel hatott rá.

A nagy viták elkerülése végett, igyekszünk objektíven felvázolni a rock and rollhoz vezető utat. Ahogy a húszas évek végétől közelítünk a negyvenes évek végéhez, úgy formálódik a a szemünk előtt különböző műfajokban a rock and roll. A rock and roll kialakulására igen nagy hatással volt a tánc is.

A swingen kívül, mely kifejezetten tánczene volt, vagyis a táncos szórakozást szolgálta, léteztek úgynevezett városi tánc-együttesek, country swing zenekarok, amelyek a fehér nagyközönség táncolási vágyát elégítették ki. Ugyancsak döntően hozzájárult a rock and roll kialakulásához két hangszer, az elektromos gitár és a szaxofon. Mindezek tetejében a zeneszöveg is meghatározó volt, amelynek kialakulásáról az előző részben szóltunk. Érdemes egy mondatban megemlíteni, miként lett a szaxofon oly népszerű. A középkeleti államokban megalakultak a fekete zenészekből álló instrumentális bluest játszó zenekarok. E dalok mindegyikében szaxofon szólót alkalmaztak. Ezek az együttesek a nagy swing zenekarok hatására alakultak ki, és természetesen a tánc-igényeket szolgálták ki. Ugyanakkor olyan városokban, mint Nashville, a fehér country zenét játszó előadók új utakat keresve magukba olvasztották a blues stílust. Texasban és Oklahomában a western swing együttesek váltak egyre divatosabbá. Ezek az együttesek a big band swinget kombinálták blues és country zenével, mindezzel egyfajta új táncot is létrehoztak. Tény, hogy az 1930-as évektől kezdve a fekete zene egyre erősebben hat a fehér zenészekre, és ezt a hatást nagymértékben felgyorsítja a rádió és a 78-as fordulatú lemezek elterjedése.

Hatalmas lépéssel hozta közelebb a rock and roll megszületését John H. Hammond lemez producer, aki 1938-tól a New York-i Radio City Music Hall-ban elindította a „From Spirituals to Swing” (A spirituálétól a swingig) c. koncertsorozatát, kifejezetten a fekete zene népszerűsítésének céljából. Az egyik ilyen koncerten hangzik el Big Joe Turner előadásában a „Roll ‘Em Pete” c. dal, ami a rock and roll egyik előfutárának tekinthető. Azért emeljük itt ki ezt a dalt, mivel olyan sikere volt, hogy elindította USA-szerte a boogie-woogie őrületet, főleg a fekete zenészek körében és ezzel zeneileg és társadalmi szempontból is kitaposta az utat a rock and rollhoz.

A harmincas évek nagy gazdasági válsága azt eredményezte, hogy a big bandek nem voltak többé rentábilisek, megfizethetetlenné váltak, ezért kisebb együttesekre bomlottak. A rock and rollhoz a II. világháborút követően kerülünk közelebb, amikor megjelenik az erősítő és az elektromos gitár, valamint már kiemelkedő szerepet kap a szaxofon. E hangszereknek köszönhető a „jump blues” (ugrálós blues) stílus megszületése. Olyan előadok hoz köthető ez a stílus, mint Louis Jordan vagy Lionel Hampton. Az 1940-es években Wynonie Harris lemezei kerülnek fel sorra az akkor frissen elnevezett rhythm and blues listákra.

A II. világháborúban számos fekete férfi vesztette életét. A hátramaradottak a templomban és a hitben kerestek menedéket, így kiemelt szerepet kapott a gospel. Hogy Isten igéje minél több emberhez eljusson Sister Rosetta Tharpe elektromos gitárt használt, ami óhatatlanul hangsúlyossá tette zenéjét. Neve elsődlegesen az elektromos blueshoz köthető, de elévülhetetlen szerepe volt a rock and roll kialakulásában is, elég, ha a „Strange things happening every day” c. spirituáléját említjük, amit 1944-ben rögzített lemezre, és ami 1945-ben jelent meg a Decca kiadónál.

A háború vérengzése felszínre hozta a haragot Isten ellen, így születtek sorra az „ellen” gospel dalok, amelyek nyíltan hirdették, egyél, igyál, táncolj és szexelj, ne törődj a túlvilággal. Jó példa erre a blues énekes, Roy Brown „Good rockin’ tonight” c. 1947-es felvétele, amit a későbbi rock and roll előadók nagy szeretettel dolgoztak fel. Innen már csak egy ugrásnyira vagyunk a rock and rolltól, a dal blues ritmusát Wynonie Harris cserélte fel gyors tempójú gospel ütemre, ezt a változatot vette lemezre Elvis Presley is 1954-ben, második kislemezén.


Már a negyvenes évek második felében elterjed a „rock őrület”, a rockos felvételek töltik meg a rhythm and blues listákat, mint például Wild Bill Moore “We’re Gonna Rock” c. dala, amelyben a háttérénekesek szövege: “We’re gonna rock, we’re gonna roll”. De ide sorolható Arthur Crudup „That’s all right” c. dala 1946-ból, Elvis teszi majd ezt a dalt a rocktörténelem halhatatlanjává, de a country oldalról ide sorolható Hank Williams „Move it on Over” c. száma (1947), Fats Domino „The Fat man” c. dala (1949), és amit sokan az első rock and roll felvételnek tartanak, a „Rocket 88”, amit Jackie Brenston and his Delta Cats néven vett lemezre Ike Turner a The Kings of Rhythm nevű együttesével a rock and roll szentélyében, Sam Philips SUN stúdiójában

A szakma azonban nem ezt tartja az első, immár minden tekintetben megfelelő rock and roll felvételnek, hanem Jimmy Preston 1949 májusában készített „Rock the joint” c. dalát.

Folytatása következik!


[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás