A nyomok a rock and roll-hoz vezetnek. 6. rész. Boldog születésnapot rock and roll!

Írta:Létrehozva: 2021.05.09.

Heti rendszerességgel, folytatásokban közöljük Barcs Endre “A nyomok a Rock and Roll-hoz vezetnek” c. korábban eddig még ki nem adott rocktörténeti könyvét.

Boldog születésnapot rock and roll!

1951-től kezdve egyre több kis helyi lemezkiadó jelentet meg olyan dalokat, amelyekben vagy szerepel a rock and roll kifejezés, vagy maga a dal fejezi ki ezt a stílust. Bill Haley volt az, aki igen jó érzékkel fogta fel, hogy itt egyfajta új stílusról van szó. Még 1951-ben az Essex lemezkiadónál lemezre veszi a „Rocket 88” változatát, amin még igen erősen érződik a western swing hatás, de tagadhatatlanul ott vannak a rock and roll elemek is.

Ezt követően Haley az együttesével, a Saddlemen-nel 1952-ben feldolgozza Jimmy Preston „Rock the joint” c. dalát is, amelynek érdekessége, azon kívül, hogy immár vérbeli rock and roll zene, hogy a gitárszóló hangról hangra ugyanaz, mint majd a világhírűvé váló „Rock around the clock” c. felvételen is hallható. A gitáros is ugyanaz, Donato Joseph „Danny” Cedrone, akinek ez az improvizáció volt a névjegye, számos felvételen alkalmazta. Érdekes megemlíteni, hogy Cedrone csak „session” gitáros volt Bill Haleynél, ugyanis meg volt a saját zenekara, a The Esquire Boys. Ezzel az együttessel számos rock and roll felvételt készített, mint példának okáért a „Rock-a-beatin’ boogie”-t 1952 decemberében, majd ugyanezt a dalt 1954-ben ismét lemezre veszik. Bill Haley-nél pedig a „Shake rock and roll” c. dalban működik közre, és ami a legfontosabb, hogy ő a vendéggitáros a „Rock around the clock” c. dalban is, amit Haleyvel 1954. április 12-én rögzítenek lemezre New Yorkban, a Pythian Temple stúdióban. A felvételért, mint „session” zenész, mindössze 21 dollárt kap. 1954. június 17-én Cedrone a saját lakásában az emeletről lefelé jövet megcsúszik a lépcsőn és olyan szerencsétlenül esik, hogy a helyszínen az életét veszti. A „Rock around the clock” c. dal világhódító útját már nem érhette meg.

Talán Bill Haley tesz a legtöbbet a rock and roll népszerűsítéséért. Még a stílus áttörése előtt számos, immár klasszikussá vált rock and roll felvételt készít el. Az előbb említetteken kívül

1953 áprilisában, a Comets-re átkeresztelt együttesével lemezre veszi saját szerzeményét, a „Crazy Man Crazy” című nótát, amely már tagadhatatlanul vérbeli western swing alapú rock and roll. A dal jelentősége, hogy ez az első rock and roll felvétel, ami felkerül az amerikai hitlistára, a Billboard Juke Box lista No.12.- helyét éri el 1953. június 20-án. Ugyancsak ez az első rock and roll felvétel, ami szerepel az országos televíziós hálózat műsorában, az „Omnibus” c. televíziós sorozatban hangzik el. És végül 1954-ben felveszi, és kiadja a “Rock Around the Clock” című lemezt, amivel semmiféle feltűnést sem kelt. Little Richard “Tutti Frutti” című dala is már lemezen van 1955. októberében, a rock and roll őrület kitörése előtt.

Mindezek tudatában nehéz eldönteni, hogy mikor van igazán a rock and roll születésnapja. Ennek meghatározásához egyfajta közmegegyezésre volt szükség. A rock and roll hivatalos születésnapját közös megegyezéssel a Blackboard Jungle című film 1955-ös bemutatójához kötik, két okból is.

Az egyik, hogy a film jól tükrözi a rock and roll életelemét, a lázadást. A film a fennálló társadalmi rend ellen indulatukat kifejező iskolásokról szól, üzenete a rock and roll-éval megegyező: fenekestől forgassuk fel az egész világot! A másik, hogy ebben a filmben hangzik el Bill Haley Rock Around the Clock című nótája, amely szerencsétlen indulását követően a műfaj etalonjává vált. (A dal magyar fordítása helytelenül: „Rock az óra körül”. Az „around the clock” angol kifejezés, ami azt jelenti, huszonnégy órán keresztül, azaz magyarul: éjjel-nappal, megállás nélkül.)

A Balckboard Jungle forradalmat indított el a prűd és kizárólag a felnőttek jogaira épülő amerikai társadalom kamaszainak körében. Az Evan Hunter regényen alapuló a történet szokványosnak mondható: új tanító érkezik egy iparváros szegény negyedének lerobbant iskolájába, ahová (és ennek bemutatása abban az időben igen nagy merészségnek számított) fehér és fekete fiatalok vegyesen járnak. (Csak érdekességképpen, a lázadó fekete fiút a később világsztárrá emelkedő Sidney Poitier alakítja). A tanulók fellázadnak az új tanár ellen. Amikor lemezjátszót és lemezeket hoz be az osztályba, hogy a fiatalokat a jazz zene világába bevezesse, a tanulók a korongokat a fejéhez vagdossák. A tanár elképedve szemléli gyűjteményének pusztulását, és a fiatalok mérhetetlen dühkitörését.

A film bemutatója alkalmával, amikor Bill Haley zenéje a film legelején felhangzik, a kamaszokból álló nézők felugrálnak, elkezdenek a széksorok között táncolni, majd a tánc heves székcsatába megy át, romhalmazzá téve a nézőteret. Az USA egyházi vezetői szerint ez a kiátkozandó zene elszabadította az ördögöt a láncairól. Az amerikai politikai és egyházi vezetés véleménye szerint a rock and rollnak volt köszönhető az ifjúsági bűnözés ugrásszerű megemelkedése, a cigizés általánossá válása a kamaszok körében, a tinédzserkori alkoholizmus és szex elharapódzása, a motorbiciklis száguldozás, az autógyorsulási versenyek, az illetlen öltözködés és hajviselet, minden, ami felborította az amerikai társadalom megszokott kispolgári nyugalmát. Ezért a rock and roll hivatalos politika általi üldöztetése a műfaj megszületésének pillanatában megkezdődött. Foglalkozott vele a kongresszus, a Fehér Ház, az egyház, és még ki tudja ki mindenki. De szellem kiszabadult a palackból, oda visszatuszkolni már nem lehetett, legfeljebb útját állni, elgáncsolni.

Folytatása következik!


Olvass tovább!

[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás