Hazánkfia, aki kitörölhetetlenül beírta a nevét az amerikai country történetébe. Mitchell Török

Barcs Endre írása

Hazánkfia, aki kitörölhetetlenül beírta a nevét az amerikai country történetébe. Mitchell Török

Hogy ki is volt Török Miklós és felesége, Irén, arról nem sokat tudunk. Annyi bizonyos, hogy a művész házaspár az ezerkilencszázhúszas évek elején vándoroltak ki Amerikába, ahol sokáig keresték a helyüket. Éltek Texasban, Missouriban, Nashvilleben, Los Angesleben, Indianaban és Wisconsinben is. Mindenhol festészettel keresték a kenyerüket. Festetnek mindent, ikonoktól a falfestményekig. Bill Török itt születik. Mivel Irén lányuk gyakran kap tüdőgyulladást, az orvos javaslatára Floridába költöznek, de itt sem maradnak sokáig, innen Houstonba mennek.

Mitchell Török itt születik 1929. október 28-án. Keresztnevét attól a doktorról kapja ,aki világra segíti őt. Az is biztos, hogy otthon a szüleivel és testvéreivel egymás között magyarul beszélnek. Tizenkét éves, amikor a szüleitől gitárt kap ajándékba, de a sport sokkal jobban érdekli. A texasi Buldogok profi baseball játékosa lesz, de a zenét sem hanyagolja el, a Conoco Oil Company felkéri, hogy írjon dalt a cég fennállásának 100. évfordulójára, amit lemezen szétosztanak a dolgozók között. A dal meg is születik, címe „Continental Roll Along”. Houstonban női partnerével, Sally Lee-vel lép fel éjszakai klubokban, egyre több saját szerzeménnyel. 1948-ban szülei kívánságára a texasi Nacogdochesben beiratkozik a Stephen F. Austin művészeti egyetemre, ahol egyetemi rögbijátékosként ösztöndíjat kap. Az egyetem mellett két helyi rádióállomáson, a KSFA-n és a KFRD-n, ezen felül a közeli város, Lufkin KTRE rádióállomáson saját műsora van. A rosenbergi FBC lemezkiadónál két saját szerzeményét is lemezre veszi, ezek a „Nacogdoches County Line” és a „Piney Woods Boogie.” A két dal felkelti a houstoni Fort Bend County lemezkiadó tulajdonosainak, a Schulze testvéreknek a figyelmét, akik szerződést kötnek vele. Eddy Arnold bőgőssel, Little Roy Wigigns dobossal és saját magát gitáron kísérve készít felvételeket, amelyeknek a mesterszalagjai majd az Imperiálhoz kerülnek.

1950-ben átiratkozik Wharton County Junior egyetemre, ugyancsak Houstonban, mert itt több ösztöndíjat kap, mint rögbi játékos. E mellett Jimmy Mercer, a Royalty Records tulajdonosa kivásárolja őt, és ötéves szerződést köt vele. A technikai felszerelés az apró stúdióban igen kezdetleges. Mivel nincs dobfelszerelés, hiszen a klasszikus country zenéhez nincs rá szükség, a felvételek alkalmával a dobos egy kartondobozon játszik, festőecsettel ütve a ritmust. Az itt töltött időszak meghatározó számára, ugyanis Mercer a közeli határon túlra, Mexikóba megy Mitchell-nek lemezeket válogatni. Mitchell itt szereti meg a latin zenét, legtöbb dala rumba vagy calypso alapú. Ezt a stílust keveri RandB-vel, ami igen egyedi hangzást eredményez.

1953. január 1-én példaképe, Hank Williams meghal, ekkor határoz úgy, hogy életét a country zenének szenteli. Úgy kíván a gyászán túllépni, hogy elhatározza, ír egy vidám dalt. A dal címe ”Mexican Joe„. Állítása szerint fél óra alatt meg volt vele.

Szégyelltem, mert csak két akkord van benne, és azt hiszem, hogy végig a ‘Polly Wolly Doodle’ dallama járt az eszemben, amikor komponáltam. – nyilatkozza Mitchell.

Úgy gondolja, hogy ez a dal túl jó ahhoz, hogy ő maga vegye lemezre, ezért először Hank Snow-ra gondol, hogy neki adja, de igen kicsi a világ, és a neves hollywoodi lemezproducer, Fabor Robison, aki történetesen Nacogdochesből való, hazalátogatva, a stúdióban meghallja a dalt, és nyomban megvásárolja a saját Abbot lemezkiadójának. Jó érzékkel egy teljesen ismeretlen shreveporti fiatal embernek ajánlja fel, hogy énekelje el, aki el is vállalja. Az ismeretlen fiatal énekest Jim Reeves-nek hívják. Mtichell igazából azt hiszi, Jim csak demót énekel, és a demót majd átadják Hank Snow-nak. Az is lehet, hogy valójában ez is az eredeti terv.

Jim Reeves ekkor a shreveporti KWKH rádióállomás DJ-je de énekelni nem engedik a saját műsorában. Robinson éleslátásának köszönhető, aki megérzi, hogy ez egy hitlistás dal így, ahogy van, és kiadja. Nem téved, a „Mexican Joe” No.1.. listavezető lesz a Billboard country listáján. Mitchell a siker hatására azonnal átszerződik az Abbot kiadóhoz. A dallal Mitchel nemcsak a saját, hanem Jim Reeves karrierjét is elindítja. Érdemes megemlíteni, hogy a felvételen Floyd Cramer játszik zongorán.

Egy hónappal első listavezető dala után megírja a karibbi-rock stílusú „Caribbean” c. dalát ami már nemcsak a country hitlistát, de a Jukebox listát is vezeti, négy héten át! A country listán 24 héten át marad fenn. Ausztráliában No.13. helyet éri el. A dal az RandB listára is felkerül, ahol No.26. Nem csoda, hogy az Imperiál lecsap a dalokra és megvásárolja a kiadó jogot magának.

Mitchell Török ezt követően a Shreveporti Louisiana Hayride KWKH-AM rádióállomásához kerül DJ-nek Jim Reeves mellé. 1954-ben megírja a „My Arabian Baby” c. számot, ami az „I Don’t Hurt Anymore” c. kislemezének B oldala. A szám ismét szép siker, bár a hitlistára nem kerül fel. Az ezt követő „Hootchy Kootchy Henry (From Hawaii)” c. dala No.8. lesz a country hitlistán. Nem csoda, hogy 1956-ban a Decca lemezkiadó lecsap rá. Felvételeinek nagyobb sikere van Nagy Britanniában, mint az USA-ban, a „Red Light, Green Light” No.29., a „When Mexico Gave Up The Rhumba„No.30 az angol hitlistán. A siker hatására turnéra hívják a szigetországba, 1957-ben fellép a londoni Palladiumban.

Mitchell később átszerződik a Mercury lemeztárssasághoz, majd az RCA-hez. Utoljára 1967-ben kerül fel az amerikai hitlistára az „Instant Love” c. számmal. Feleségével, aki hol Gayle Jones-ként, hol Ramona Redd-ként szerepel szerzőként, olyan előadóknak írnak dalokat, mint Hank Snow, Wille Nelson, Kitty Wells, Skeeter Davis, vagy Dean Martin. Glen Cambellel sokat dolgoznak együtt, szerepel a Cambellel készített filmben is.

A Bear-Family német lemezkiadó egy teljes CD dobozt szentel neki. A dobozban található négy CD-n 111 dala hallható, közöttük a „Kish Leon”, ami a „kisleány” angolosan írt változata, hiszen csak beszél magyarul, írni nem tud. A dalban igen tökéletes magyar kiejtéssel énekli a refrént, ami így hangzik. „ Van még nekem a kis leány, a kis leány, igen szép, igen szép, igen szép.” Ha sokkal többel nem is, de ezzel a pár szóval a magyar nyelv is jelen van az amerikai country zenében.

Mitchell Török ma is él, mi magyarok büszkék lehetünk rá!