A “Vidéki körzeti prédikátor” dal története

Írta:Létrehozva: 2021.06.13.

Barcs Endre írása

A “Vidéki körzeti prédikátor” dal története

Ma Rainey kapcsán szóba került a “See See Rider” c. dal, és mivel Elvis Presley hetvenes évekbeli koncertjeinek egyik meghatározó nótája, ezért érdemes szólni róla néhány szót.

A “See See Rider” egy népdal, amely az 1800-as évek végén keletkezett, minden bizonnyal a fekete “vaudeville” körökben. Létezett egy igen hasonló dal, ami Ramblin’ Thomas repertoárján szerepelt, ez volt a “Poor Boy Blues“.

Jelly Roll Morton fülében még ott volt ez a dal, amit fiatal fiúként hallott, valamikor 1901 után New Orleansban, egy temetéseken, ahol egy spirituálékat előadó kvartett adta elő. Jelly Roll Morton kicsit átalakította a dalt, és repertoárjának kedvence lett. A különféle összejöveteleken zenekarának tagjai a “See See Rider”-t játszották sajátos, igen szexuális, nyomdát nem tűrő szöveggel, amikor a társaságban hölgyek is voltak, ahogy Morton mondta, az “ötödik osztályú kurvákkal” való bulikon.

Big Bill Broonzy azt állította, hogy “amikor 9 vagy 10 éves volt – vagyis 1908 körül, Delta városában (Jefferson megye, Arkansas) – megtanult bluest játszani egy “See See See Rider” nevű vándor blues énekestől, egy volt rabszolgától, aki egyhúros hegedűn játszott. Ez a vándorénekes, az egyike volt az első blues énekeseknek. Lead Belly és Blind Lemon Jefferson 1912 és 1917 között a texasi Dallas-Fort Worth körzetében adta elő a dalt.

A dal valószínűleg kapcsolódik Shelton BrooksI Wonder Where My Easy Rider’s Gone” (1913) című szerzeményéhez, ami a 28 éves zsoké, Jimmy Lee, “The Black Demon“, a jól ismert fekete lovasról szól, aki minden versenyt megnyert a Churchill Downs versenyeken, 1907-ben történt rejtélyes eltűnése előtt.

Ma Rainey előadásában a “See See Rider” már egy hagyományos, 12 ütemű blues, igen hasonló Lead Belly felfogásához, amelyben a dalszöveg a stanza szerkezet első sorának hagyományos ismétlődését követi (AAB). Ma Rainey előadása a Lena Arantnak tulajdonított három pár soros bevezetővel kezdődik, amely megmagyarázza, miért szomorú az előadó. A következő sorok, a stanza szerkezet második sorának ismétlődésével (ABB) folytatódik, ami kevésbé tipikus a bluesban.

Gates Thomas az 1920-as években Dél-Texasban gyűjt zenét, ekkor írja le a “C.C. Rider” egyik változatát. Ebben a leírt változatban is a bluesban gyakoribb első sorának ismétlése helyett (AAB) a strófa második sora ismétlődik (ABB). A folkloristák a strófaminták regionális eltéréseit jegyezték fel, mint például az ABB és ABA Texasban, szemben az AB-vel New Orleansban.

A dalt Big Bill Broonzy (valódi neve: William Lee Conley) jegyzi szerzőként, ugyanis ő volt az, aki elsőként rögzíti lemezre “C.C. Rider” néven a Perfect Records (Perfect PE-0313) lemezkiadónál az 1920-as évek elején. A C. C. Rider egy fekete kifejezés, ami “vidéki körzeti prédikátort” jelent. Napjainkban Ma Rainey-t azonosítják leginkább a dallal. Az ő felfogásában előadott dal 1925-ben volt igen népszerű, akárcsak az 1945-ös újrakiadás (Paramount 12252). Louis Armstrong (kornett) és Fletcher Henderson (zongora) játszik a felvételen. Ray Charles 1949-ben veszi lemezre (Swingtime 217). “C.C. Rider” (Atlantic 1130) címmel Chuck Willis (fehér női énekesnővel) 1957-ben No.3. helyezett lesz a rhythm & blues hitlistán. További népszerű felvételek voltak még: LaVern Baker (Atlantic 2167) 1962-ben, Bobby Powell (Whit 714) 1965-ben és az Animals (MGM 13582) 1966-ban. A Mitch Ryder and the Detroit Wheels által előadott C. C. Rider szolgált az 1970-es Joe Namath-Ann-Margret film, a C. C. and Company főcímdalaként.

Elvis az 1970-es években számos koncertjét a “See See See Riderrel” nyitotta meg. Az ő felfogásában a dal LaVern Baker 1962-es slágerén alapszik. A dal lemezen szereplő összes verziója mind koncert felvétel. 1972. április 9-i, a virginiai Hampton Roadsban tartott koncertjén előadott verziót felhasználták fel az “Elvis On Tour” című dokumentumfilmben. A See See Rider szerepel az “Aloha From Hawaii” és az “Elvis in Concert” című filmekben. Az albumkiadásokon Elvist hangszerelőként tüntetik fel, miközben – nagyon helyesen – zeneszerző nem szerepel a lemezen. Az angol kiadású kislemezen, amin a dal szerepel, Ma Rainey van feltüntetve zeneszerzőként. A dal feldolgozását Glenn D. Hardinnak tulajdonítják.


Olvass tovább!

Következő bejegyzés

JÓ HÍR 2021.06.20.


Thumbnail
[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás