AZ IGAZI ELVIS 1.rész

Barcs Endre „Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

AZ IGAZI ELVIS

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

 

A világon egyedül neki volt olyan hangja, amire azt mondtam, bárcsak az enyém lenne.
(Placido Domingo)

Elvis a huszadik század legnagyobb kulturális hajtóereje. Ő adott ritmust mindennek, és ő változtatott meg mindent – zenét, nyelvet, öltözködési divatot, egy teljesen új társadalmi forradalmat indított el- a 60-as évek szociális lázadásai tőle erednek.
(Leonard Bernstein)

Jellemezni Elvist? Ő a legnagyobb mindazok között, akik eddig léteztek, és akik azután valaha létezni fognak.
(Chuck Berry)

Én nem rajongója, hanem a testvére voltam. Keményen és odaadóan dolgozott, és Isten szerette őt. Legutoljára Gracelandben találkoztam vele. Az Old Blind Barnabus-t, egy gospel dalt énekeltük. Szerettem őt, és remélem, hogy odafent az égben találkozunk. Soha többé nem lesz még egy ilyen testi-lelki jó barátom.
(James Brown)

Karrierem csúcspontja? Erre egyszerű a válasz. Amikor Elvis lemezre vette az egyik dalomat.
(Bob Dylan)

Ha Elvis nem lett volna, mi sem létezhettünk volna.
(Buddy Holy)

Elvis Presley volt a legkedvesebb, legszerényebb, legfigyelemreméltóbb ember, akit csak el lehet képzelni.
(Muhammad Ali)

Elvis előtt nem volt semmi.
(John Lennon)

Én nem tudom megválaszolni az élet és a halál nagy kérdéseit. Annyit tudok, hogy Elvis egészen különleges személyiség volt. Keresztül-kasul beutaztam vele Amerikát, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy megoszthattam vele a legbensőbb, legszemélyesebb perceit. Személyesen tapasztalhattam meg utolérhetetlen nagylelkűségét, és azt, ahogy saját magát áldozza fel rajongóiért. Megtapasztalhattam, milyen óriási hatással van az egész világra. Mi itt a Földön mindannyian egy kicsivel jobban érezzük magunkat azáltal, hogy itt járt közöttünk.
(Charlie Hodge)

BEVEZETÉS

Elvis Presley a XX. század legkiemelkedőbb előadó művésze, aki munkásságával hozzájárult az Egyesült Államok társadalmi berendezkedésének átalakításához, a feketéket és fehéreket szétválasztó szegregáció megszüntetéséhez, az amerikai ifjúsági kultúra megteremtéséhez.

Munkásságának igen erős magyar vonatkozása is van, miután 1957 januárjában az országosan nézett Ed Sullivan televíziós show műsorban arra kéri amerikai honfitársait, indítsanak gyűjtést az 1956-os magyar forradalom menekültjeinek megsegítésére.

Más szálakkal, ha áttételesen is, kapcsolódik hazánkhoz. Így műsorára tűzte Liszt Ferenc S.541-es műjegyzék számú, három noktürnből álló zongora ciklusának, Szerelmi álmok néven ismert darabját, amit Today, tomorrow and forever címmel énekelt fel lemezre az RCA kiadónál.

Liszt Ferencet említi az önéletrajzi ihletésű Raised on rock (Rockon nevelkedtem) című dalában, ahol a következőket énekli:

Anyám Beethoven V. szimfóniáját hallgatta, és Mozart szonátákat, egészen Liszt klasszikus darabjaiig” („Mother played recordings of Beethoven’s Fifth Mozart’s sonatas down the classical Liszt”).

Ugyancsak műsorára tűzte a Richard Rogers-Oscar Hammerstein II által írt Carousel (Körhinta) című, többszörösen díjazott musicalből a You’ll never walk alone című dalt. A musical Molnár Ferenc: Liliom című színdarabjából készült.

Önmagukban ezek a tények is alátámasztják, hogy olyan magyar nyelvű szakmai munkára van szükség, amely Elvis valódi munkásságát feltárja. Azok a könyvek, amelyek eddig magyarul róla megjelentek, erre nem alkalmasak, tekintettel arra, hogy e művek elsődlegesen Elvis magánéletének kérdéseivel foglalkoznak, és vajmi keveset tudhatunk meg tényleges munkásságáról, valamint a populáris zenére gyakorolt hatásáról.

Amikor barátaimnak megemlítettem, hogy könyvet akarok írni Elvis Presley-ről, kedvesen ezzel bátorítottak:

Már annyi könyvet írtak róla, minek egy újabb?

Valóban, nincs a világon még egy előadóművész, akinek az életéről annyi könyv jelent volna meg, mint Elviséről. Ezek egy részéhez ráadásul a magyar érdeklődők is hozzáférhetnek. Így Peter Guralnick két kötetes Elvis életrajzának első kötetéhez, amely az Elvis – Utolsó vonat Memphisbe címet viseli. Ez az 560 oldalas könyv Elvis életét addig követi, míg Elvis be nem vonul katonának. A második kötetet, amelynek címe Careless love: The unmaking of Elvis Presley (Nemtörődöm szerelem: Elvis Presley tönkretétele), magyarul eddig még nem látott napvilágot. Valóban, ha csak Gurelnicknak ezt munkáját nézzük, a két kötet összesen 1300 oldalt tesz ki, azt mondhatjuk, ehhez nincs mit hozzátenni. Amit Gurelnick nem írt meg Elvisről, az nem is létezik. Ezen túlmenően ott van még az Elvis day by day című munkája, amit Ernst Jorgensennel írt közösen, és amelyben Elvis életének fontosabb dátumait követhetjük nyomon. Ám ez az alapmű sem jelent meg magyarul.

Ezzel szemben magyarul is megjelent Albert Goldman: Elvis című munkája, amelyet az Elvis rajongók pokolra kívánnak, és joggal. Goldman ugyanis, aki egy igen művelt és okos egyetemi professzor volt, könyvében ahhoz az elítélendő trükkhöz folyamodik, hogy némileg jogosan attól tartva, hogy amennyiben az amerikai country zenéről írt könyvét egyszerű zenetörténeti munkaként teszi közzé, senki nem fogja megvenni, ezért ír egy könyvet, amelyben Elvist használja „csaléteknek”.

A legszörnyűségesebb módon befeketíti, olyan hazugságokat állítva róla, amelyek soha nem történtek meg, sőt Elvis személyiségével egyenesen szembemennek. A számítása bejött, a könyvet mindenki megvásárolta és átkozta, de elolvasta a benne lévő igen hasznos információkat az amerikai könnyűzene, ezen belül főként az amerikai countryzene történetéről, anélkül, hogy észrevette volna, hogy a könyvnek valójában nem is Elvis, hanem ez a lényege.

Ugyancsak megjelent itthon az Elvis what happened? (Mi történt, Elvis) című könyv, amelyet három testőre, egykori barátja, miután Elvis felmondott nekik, bosszúból, vagy ahogy maguk a szerzők állítják „segítség vágyból” írt. A könyvben olvashatóak szerint a West testvérek, Sonny West, Rober Gene West és David Hebler kétségbeesésében fordul Steve Dunleavy újságíróhoz, annak érdekében, segítsen nekik megírni az „igazat” Elvisről. Elvisről, akit az egész világ „királyként” tisztel, de aki önpusztító életmódot folytat. A testvérek ezzel a könyvvel kívánták megakadályozni Elvist ezen önpusztító élet továbbvitelében. A könyvet olvasva azért csak felmerül az olvasóban a gyanú, hogy a három úriember szándékai nem is annyira tiszták, inkább hírnevet, és nem utolsó sorban pénzt szerettek volna szerezni abból, hogy eladják Elvis mellett eltöltött életük történetét. Még abban sem lehetünk biztosak, hogy Dunleavy nem színezte e ki kicsit a történeteket, annak érdekében, hogy a könyv kapósabb legyen.

Az Elvisről szóló, és magyar nyelven megjelent könyvek sorából nem maradhat ki az alkotás, amelyet egykori felesége, Priscilla Beaulieu Presley mondott tollba Sandra Harmon írónőnek és producernek. Az Elvis and me (Elvis és én) című könyv egy olyan nő szemével tekint Elvire, aki igazán közelről ismerte és igazán szerette. Ebből a könyvből valóban képet kaphatunk Elvisről, a férfiről, az emberről, de vajmi keveset tudunk meg munkásságáról.

Susan Doll gyönyörűen kivitelezett Elvis rock’n’roll legend (Elismeréssel adózva életének) c. munkája inkább képeskönyv, mintsem alapos szakmai munka.
Mindössze ennyi, ami a magyar olvasó rendelkezésére áll, ha Elvis életét meg akarja ismerni. Úgy gondolom hát, hogy a magyar rajongók és érdeklődők számára az Elvis életmű, a maga összességében még messze nem teljes.

Nos, én nem „még egy könyvet” kívántam írni Elvisről, hanem olyant, amelyet nemcsak azért vesz, meg valaki, hogy elolvassa, majd feltegye a könyvespolcára, ahonnan le sem veszi többé. Olyan könyvet szerettem volna a kedves olvasó elé tárni, amely nemcsak Elvist magát mutatja be, de azokat is, akik életében körülvették, akik segítették karrierjének elindulását, akik ott voltak mellette, amikor katonai idejét töltötte, ott voltak mellette a hangstúdióban, lemezeinek felvételénél, vagy ott voltak mellette, amikor a filmfelvevő kamera forgott. Olyan könyvet szerettem volna Önök elé tárni, amely bemutatja azt az amerikai társadalmat, amelyben Elvis élt, feleleveníti azt az időszakot, amikor Elvis utat tör magának, amikor minden ellenállás ellenére megteremt egy teljesen új zenei irányzatot, fenekestül felforgatva ezzel egy egész országot. Ebben a könyvben be kívántam mutatni azokat a film,- és lemezvállalati vezetőket, lemez producereket és filmrendezőket, akik munkásságát meghatározták, rossz vagy jó irányba terelték, és így vagy úgy életére közvetlen hatással voltak. Fellelhetők a könyvben adatok azokról a film-, és zenei stúdiókról is, amelyekben Elvis dolgozott, sőt olvashatnak magáról az RCA-nek a történetéről is. Ez a könyv szándéka szerint azonban mindenekelőtt, egyfajta iránymutató, amolyan lexikon, amit bármikor le lehet kapni a polcról, ha életével, munkásságával kapcsolatban valamire kíváncsiak vagyunk.

Tudom, merész ez az állítás, mert bármilyen hihetetlen, gyakran a legfontosabb adatok is nagymértékben eltérnek egymástól, és sok esetben igen nehéz eldönteni, hogy melyik forrásnak van igaza. Ezért a munka legnehezebb része a kutatás volt. Nem egy könyvet vettem alapul, hanem egy-egy adat esetében több forrásra is rákerestem, igyekezvén a valódi adatot átvenni. Igyekeztem valamennyi kis,- közép,- és nagylemezét pontosan datálni. A megadott katalógusszámok természetesen az eredeti, vagyis az amerikai kiadásra vonatkoznak, hiszen egy-egy Elvis lemez más országokban történő megjelenését szinte lehetetlen nyomon követni. Remélem, hogy a katalógusszámok segítenek a lelkes gyűjtőknek beazonosítani lemezeiket. Ennek alapján megtudhatják, hogy értékes eredeti kiadás van e birtokukban.

Tekintetbe kell venni ugyanakkor, hogy a lemezkiadás dátuma egy idő után nem napra pontos, hiszen a hatvanas évek második felétől az RCA nem központilag jelenteti meg a lemezeket, hanem azok az egyes amerikai államokban más és más időpontban látnak napvilágot. Ugyanez a helyzet filmjei esetében is. Eleinte tartanak díszbemutatót, majd miután ezek elmaradnak, a filmeket egy adott városban mutatják be, míg országosan egy későbbi alkalommal, vagy az is előfordul, például New York esetében, hogy a város egyes kerületeiben más és más alkalommal jelenik meg a film a mozikban.
Azzal a reménnyel bocsájtom a kedves olvasó elé ezt a könyvet, hogy számos olyan adatra bukkan benne, ami újdonság számára, számos olyan történetet ismer meg, amit még nem hallott Elvisszel kapcsolatban, és végeredményben a könyvet úgy teszi fel a polcra, hogy érdemes volt kézbe venni és elolvasni, mert gazdagodott, mert Elvisről való ismerete mélyült általa. Talán lehetett volna még többet írni róla, mert minél többet kutakodtam, annál több adatra bukkantam, de valamikor ezt a könyvet is le kellett zárni.

Hiába ez a töménytelen oldal, hiányérzetem van. Még annyi minden van, amit el lehetne róla mesélni! Szívem szerint máris kezdenék bele az újba! De semmi gond, biztos vagyok benne, lesz majd valaki, aki továbbviszi azt, amit én most elkezdtem.

Végül legyen szabad egy személyes megjegyzéssel zárnom ezt a bevezetőt. Ezt a könyvet kötelességem volt megírni. Mindenekelőtt azért, mert a megadatott számomra az a lehetőség, hogy Elvisszel személyesen is találkozhassam, hogy megismerhessem közeli barátait, zenészeit. Így első sorban az irántuk érzett tisztelet, és nem utolsósorban Elvis személye és zenéje iránti szeretet, vezérelt e könyv megírásakor. Ugyanakkor úgy éreztem tartozom ezzel a könyvvel azon barátaimnak is, akikkel az Első Magyar Elvis Presley Barátok Klubját még 1982-ben megalakítottuk, akikkel életem nagy részét barátságban töltöttem el, és akik nélkül sokkal üresebb és értéktelenebb lett volna az életem. Remélem, nem okozok nekik csalódást.
Még valamit! Boldogsággal tölt el, hogy ennyi évvel halála után a sorra felnövekvő generációkban Elvisnek egyre újabb és újabb rajongói akadnak, akik tovább ápolják az emlékét. Nekik is ajánlom ezt a könyvet, lássák, milyen is volt az igazi Elvis. Legyen nekik kapaszkodó, ha szeretnének megismerkedni azzal a korszakkal, ami nekünk egykoron életünk mindennapi része volt.
Barcs Endre

A Presley család, és az Elvis életében meghatározó szerepet betöltő személyek, és szervezetek története

1494
A szakirodalom ideig vezeti vissza Elvis Presley családjának apai ágát. Ebben az évben történik az első írásbeli említés a németországi Bressler családról.
1669
A németországi Rajna vidék egyik városkájában, Hochstadtban megszületik Johannes Valentin Bressler bortermelő, aki majd később feleségül veszi az 1674-ben született Anna Christiana Franse-t.

1710
Június
A házaspár gyermekeikkel (Anna Elisabetha, 14 éves, Anna Gertrud, 12 éves, Andreas, 6 éves, Antoni 4 éves, és még egy másfél éves kisfiú) az angliai New Jerseyben, a Fame (Hírnév) nevű hajóra száll, és New Yorkba emigrál. A Bressler nevet az 1800-as évekre Pressley vagy Pressly-re változtatják.

Elvis apai ági felmenői:

1896 -1913
Rosella Presley, aki apai ágon Elvis Presley dédanyja, kilenc törvénytelen gyermeket szül, anélkül, hogy bárki is tudná, hogy ki az apa, vagy kik az apák. Rosella lányai szerint ez a kérdés tabu a családban, a mama soha nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ki az apjuk. Néhány gyermek intézetbe kerül, majd ismét vissza az anyához. Rosella egyik fiúgyermeke, Jessie D. McDowell (J. D.) Presley (1896-1973), Elvis apai nagyapja. Jessie keményen dolgozik, nyáron a földeken, télen az erdőben, mint favágó, de keményen iszik is. Gyakran viszik haza a kocsmából lerészegedve.
Jessie Presley 1913. július 20-án feleségül veszi Minnie Mae Hoodot, aki Elvis kedvenc nagymamája lesz. Jessie az első világháborúban katonaként harcol Európában. Visszatérve az Egyesült Államokba öt gyermeke születik, Vester, Vernon (1916. április 10, Fulton, Mississippi), Delta Mae, Nashville és Lorene. Iszákossága miatt Minnie Mae kidobja Jessie-t, így a gyerekeket Elvis nagymamája nagyrészt egyedül neveli fel. Jessie és Minnie May 1946-ban hivatalosan is elválnak.

Elvis anyai ági felmenői:

1800
Megszületik Morning White Dove (1800-1835), aki teljes vérű cseroki indián. A név annyit jelent: „reggeli fehér galamb”.
1818
Dove Tennessee állam nyugati felén férjhez megy egy ott letelepedő William Mansell nevű földműveshez. Mansell francia név, annyit jelent, hogy a La Mans területére való. Mansell család Normandiából vándorol ki Skóciába, majd költözik át Írországba, és a család valamikor az 1700-as években hajózik át Amerikába. Reggeli Fehér Galamb nevében a „fehér” azt jelenti, hogy a fehér telepesekkel barátságos indián.
Azokat az indiánokat, akik fegyverrel harcoltak a betelepülő „fehér bőrűek” ellen, vagy az amerikai függetlenségi háborúban (1775-1783) az angolok mellett küzdöttek, „vörös” indiánoknak nevezik. Ebben az időszakban igen gyakori, hogy azok a telepesek, akik asszony nélkül érkeztek az Új Világba, a kietlen Vadnyugaton élve „fehér” indián lányt vettek feleségül. William Mansell is harcol a „vörös” indiánok ellen az Old Hickory tó partjánál, és később Floridában is. Visszatérve Tennessee-be, Reggeli Fehér Galamb oldalán az indiánoktól tanult módszerrel műveli a földjét, amit az indiánoktól vesz el. A család végül a Mississippi folyó melletti Marion megyében telepedik meg. Egyre jobban megy soruk, házat építenek Hamilton városának közelében.
1828
A Mansell házaspárnak három gyermeke születik. A legidősebb, John Mansell, aki 1828-ban látja meg a napvilágot. Ő Elvis ük-ük apja.
1880
John Mansell örökli a családi farmot és a földeket. 1880-ban Oxfordba költözik és nevét Lee Manssel ezredesre változtatja. Három fia a Mississippi állambeli Saltilloban telepedik le (egészen közel Tupelo-hoz, Elvis szülőhelyéhez). John Mansell harmadik gyermeke White Mansell veszi át a családi örökséget, és viszi tovább a földművelést. Ő Elvis ükapja.
White Mansell Saltilloban feleségül veszi a zsidó származású Martha Tackettet. Abban az időben alig volt zsidó telepes azon a vidéken. Bár White Mansell keményen dolgozik, és jó gazdasági szakember, az 1861–1865-ben zajló amerikai polgárháborút követő gazdasági válságban teljesen tönkremegy. Földjeit elárverezik, ő maga részes bérlővé válik saját egykori birtokán.
1867
Megszületik Doll Mansell (1876-1935), Gladys Presley édesanyja, Elvis anyai nagyanyja. A különlegesen szép Doll 27 éves korában megy férjhez első unokatestvéréhez, Robert Smithhez. Robert Smith (1873-1931) ugyanis White Mansell húgának, Annának a fia. Az első unokatestvérek házasságát a vallásos déli államokban vérfertőzésnek tekintették.
Mind Robertben, mind Dollban kiütközik a cseroki indián vér, barna bőrűek, fekete szemekkel. Hajuk is szénfekete. Robert Smith napszámosként dolgozik a földeken, egész nap robotol, hogy nyolc gyermeküket el tudja tartani. A szegénység szoros kötelékbe fonja a családot. A nyolc gyermek egyike Gladys Love Smith, Elvis édesanyja.
1896
Április 9
A Mississippi állambeli Itawamba megyében megszületik a hajadon Rosella Presley fia, Jessie D. McDowell, Elvis apai nagyapja. Rosella Presley kilenc törvénytelen gyermeket hoz a világra, soha nem árulja el, hogy ki a gyermekeinek az apja. A gyerekeket egyedül neveli.

1898
Hal B. Wallis élettörténete

1898. október 19-én, az Illionis állambeli Chicagoban megszületik Aaron Blum Wolowicz. Szülei: Eva Blum és Jacob Wolowicz. A szülők Lengyelországból kivándorolt askenázi zsidók. A család 1922-ben Los Angelesben telepedik le, ekkor változtatják meg a nevüket Wallisra. Aaron Blum Wolowicz az Egyesült Államokban a Hal B. Wallis nevet veszi fel. Az egyetemet még Lengyelországban végzi el. Az USA-ban történő letelepedésük után nem sokkal, a Warner Brothers társaság reklám osztályán helyezkedik el. Hamar beletanul az üzletmenetbe és 1923-ban már a Warner produkciós osztályának vezetője lesz.
1944-ben otthagyja a Warner Brotherst, miután összevész Jack L. Warnerrel, az egyik tulajdonossal. Ettől kezdve független producerként végzi a munkáját, igen nagy sikerrel, hiszen ötven éven át tartó karrierje alatt több mint 400 film producere, olyanoké, mint a Casablanca, vagy a Máltai sólyom. Független producerként nincs megkötve a keze, azzal a stúdióval szerződik, amelyikkel akar, és azzal a színésszel, akivel akar. Sőt forgatókönyvírókat is fizet, így Ayn Randet és Lillian Hellmant. A gazdasági sikert a Dean Martin és Jerry Lewis tv műsorok hozzák meg számára, valamint az Elvis filmek.
1970-ben feladja függetlenségét és leszerződik az Universal Pictureshöz. Pályafutása során 16 alkalommal jelölik Academy Award díjra, hét alkalommal Golden Globe díjra, és 1943-ban a Casablanca című filmért megkapja legjobb filmért járó nagydíjat. 1975-ben életműdíjat kap.
1986. október 5-én a kaliforniai Rancho Miragebeli otthonában éri a halál. Ronald Reagan amerikai elnök, aki színész korában Wallis keze alatt dolgozik részvét táviratot küld a családnak. Wallist a kaliforniai Glendaleben, a Forest Lawn Memorial Park temetőjének nagy mauzóleumába temetik.

1901
A Victor Talking Machine Company története

A New Jersey állambeli Camdenben Eldrige L. Johnson technikus, és Emile Berliner, egy német származású feltaláló, aki a hangrögzítés lehetőségeit kutatja, megalakítja a Victor Talking Machine Companyt.
A vállalat különféle fonográfokat gyárt, és lemezeket készít. Johnson szeretné levédetni a lemezre történő hangrögzítés általa kifejlesztett formáját. Bejelentésével csak napokkal előzi meg a Columbia Recordsot, amely ugyanezzel a módszerrel kíván lemezeket készíteni és kiadni. A vállalat találmánya a „Victorla” gramofon, amellyel Enrico Caruso készít majd felvételeket 1918-ban.
Hivatalosan bejegyeztetik a névhasználatot, valamint a híres logót a Nipper foxterrier kutyával. A híres logó eredetileg egy vászonra készített festmény. Alkotója a Londonban élő Francis Barraud, aki 1898-ban örökíti meg saját Nipper kutyáját egy Edison-Bell cilinderes fonográf előtt ülve. A képnek azt a címet adja, hogy „His master’s voice” (Gazdájának a hangja).
A kép a londoni Maiden Lane utcában egy gramofon üzlet kirakatába kerül. Az üzlet történetesen egy amerikai üzletember, William Barry Owen tulajdona. A Victor lemezvállalat tulajdonosainak megtetszik a kirakatban látott festmény, így vásárolják, és nemcsak kiállítják saját üzletük kirakatában, hanem a vállalat valamennyi ablakára fel is festetik azt 1915-ben. Ezek az ablakok jelenleg Washingtonban, a Smithsonian múzeumban láthatók. Amikor az RCA megvásárolja a Victor lemezvállalatot, akkor a saját irodájának az ablakára is felfesteti a híres képet.
(folyt.köv)