Barcs Endre: Ron Tutt

Barcs Endre: Ron Tutt

2021.10.17.

Ron Tutt

Ron Tutt a Texas állambeli Dallasban született. Hároméves korában kezdett el szteppelni és énekelni. Nyolc évig tanult szteppelni, és sokan „csodagyereknek” tartották. Harmadik osztályos korában már trombitált az iskolai zenekarban, tízévesen pedig első díjat nyert egy dallasi ukulele-versenyen. Tizenegy évesen szteppelt a Dallas/Fort Worth-i televízió első élő adásában. Csak a középiskola első évének nyarán hagyta abba a trombitálást, és kezdett el dobolni. Nem meglepő módon kiválóan teljesített, és ez lett a szenvedélye.

Első fizetett fellépése egy kiváló, képzett zenészekből álló Western Swing zenekarban volt, amelynek két tagja később legendává vált: Tommy Morrell (steel gitár) és Leon Rhodes (elektromos gitár). Ez a zenekar később rendszeresen fellépett szombat esténként a Northside Coliseumból élőben sugárzott rádióadásban, a „The Northside Jamboree with Scotty Moore and Bill Black” (The Northside Jamboree with Scotty Moore and Bill Black) musorban.

A középiskolát követően Ron a texasi Dentonban lévő Észak-Texasi Egyetemen tanult zenét, de két-három év után otthagyta, hogy teljes munkaidőben, profi dobosként folytathassa a dobolást. Dallas és Memphis stúdióiban dolgozott session zenészként, 1969-ben Elvis zenészeket keresett a show műsoraihoz. Ronnie nem kapta meg azonnal az állást.

Erről így mesél:
A Motown lemezkiadó dobosával versenyeztem azon a meghallgatáson ’69-ben. Ahogy telt az este, egyre lassabban és lassabban süllyedtem a székben, mert azt hittem, hogy esélyem sem lesz a meghallgatásra. A barátom, Larry Muhoberac billentyűs hangszereken játszott (Elvisnek). Mindketten egy stúdiót vezettünk Dallasban, és mindketten a nyugati partra akartunk költözni, hogy session-játékosok legyünk. Larry azt mondta: „Tudom, hogy dobosokat fogunk meghallgatni, és ha nem találnak valakit, akkor szívesen beírom a nevedet. Bedobom a nevedet a kalapba. Azt mondtam: „Igen, nagyszerű!” Aznap nem került sor a meghallgatásra. Hazautaztam. Egy pénteki napon Larry felhívott, és azt mondta: „Ronnie, küldünk neked egy jegyet. Már két hete folyamatosan meghallgatjuk a dobosokat és eddig egyik sem felelt meg. Fel tudsz szállni a holnap esti járatra?”. Fogom a dobjaimat, felcipelem őket a repülőre, és már megyek is. Felállítottam őket, ez a dobos besétált, odament a dobomhoz, és elkezdett játszani, azt hitte, hogy bérelt dobok. Pedig a saját dobjaim voltak. Elkezdett játszani, és valaki azt mondta: „Hé, ez annak a srácnak a szettje”. Erre ő: „Hé, haver, nem baj, ha játszom a dobjaidon?”. Erre én: ‘Hát, azt hiszem, igen’. Ahogy elkezdődött az este, a srác játszott egy dalt, és láttam, hogy mindenki azt mondja: „Igen, megtaláltuk az igazit! Ez a srác remek lesz!”. Én pedig egyre mélyebbre süllyedtem a székbe, arra gondoltam: „Kizárt, hogy esélyem legyen játszani”. Úgy éreztem, eldőlt. Elkezdték összepakolni a hangszereiket. Larry odamegy Parker ezredeshez, és azt mondja: „Tudod, ez a fickó, akinek épp most vettél jegyet, itt vár, hogy doboljon”. És ez felkeltette a figyelmét, mert ez egy kis pénzbe került! (nevet). Az ezredes odament Elvishez, és láttam, hogy mindannyian vonakodnak, már nem azt akartak mást meghallgatni. Aztán szóltak, hogy mutassak valamit, és …

Los Angelesbe költözött, miután először szerepelt Elvis Presley fellépés sorozatában az International Hotelben. Az első sláger, amelyen Ron játszott, a “Suspicious Minds” első, színpadon rögzített „élő” változata.

Ron tehetséges énekes is volt, szólóban is készített felvételeket, valamint a színpadon és a stúdióban is énekelt. Basszus hangja hallható Johnny Rivers Rockin’ Pneumonia and Boogie Woogie Flu című dalában.

Ron számtalan előadóval dolgozott együtt, köztük Jerry Garcia, a Carpenters, a Flying Burrito Bros, Emmylou Harris, Billy Joel, Linda Ronstadt, Little Richard, Los Lobos, Henry Mancini, The Beach Boys, Maria Mauldaur, Bert Bacharach, Michael Nesmith, George Martin, Roy Orbison, Bill Black, Gram Parsons, Ringo Starr, Johnny Rivers, Barbara Streisand, Tony Sheridan, Jackie Deshanon, Elvis Costello, Dory Previn, Frank Sinatra, Johnny Cash, Alex Harvey, Kenny Rogers, Bonny Raitt, Lindsay Buckingham és Stevie Nicks, Michael McDonald és természetesen Elvis Presley valamint Neil Diamond.

Az ilyen legendás énekesekkel való közös munkáról Ron így nyilatkozott:

Ha le kellene szűkítenem a kört, a legnagyobb zenei hatások az életemre Elvis Presley, Jerry Garcia és Neil Diamond tették. Elvis a feltűnő, robbanékony, kissé irányíthatatlan játékstílusa miatt, azt hozta ki belőlem, ami az ő előadását és személyiségét tükrözte.

Az Elvis Presley’s Enterprises az Instagramon tisztelgett a zenész előtt. Az érzelmes közlemény a dobost a rock and roll királyának, „csodálatos nagykövetének” bélyegezte.

A szöveg így szólt:

Az Elvis Presley Enterprisesnál mi mindannyian mély szomorúsággal értesültünk Ronnie Tutt haláláról. Amellett, hogy legendás dobos volt, sokunk jó barátja volt itt Gracelandben.