Az igazi Elvis 21. rész. Az 1955-ös esztendő. 3. rész. Elvis és June Juanico.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 21. rész

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

Az 1955-ös esztendő. 3. rész. Elvis és June Juanico.

Május 1

Megkezdi három hetes, húsz várost érintő Hank Snow Jamboree Attractions koncertsorozatát, amely Floridában indul. A koncertsorozat másik sztárja Faron Young.

Május 1: Municipal Auditorium, New Orleans, LA
Május 2: Baton Rouge High School, Baton Rouge, LA
Május 4: Ladd Stadium, Mobile, AL

Május 5: Ladd Stadium, Mobile, AL

Mobile városában, a helyi rögbi pályán ad koncertet. Az öltöző bejárata messze van a pálya közepén felállított színpadtól, így, amikor Elvis befejezi a műsort, az őt üldöző lányok elől futva kénytelen menekülni a pályán keresztül az öltöző bejáratához.

Május 6

Elvis egy fél napra visszatér Memphisbe barátnőjéhez, Dixie Locke-hoz, miközben este Scotty és Bill nélküle (!) ad koncertet Alabamában. A koncerten Bill Black énekli Elvis dalait. Mit ne mondjunk, ez igen egyedi és érdekes koncert lehetett.

Május 7: Peabody Auditorium, Daytona Beach, FL
Május 8: Homer Hesterly Armory Auditorium, Tampa, FL
Május 9: City Auditorium, Fort Myers, FL
Május 10: Southeastern Pavilion, Ocala, FL
Május 11: 19:30 Municipal Auditorium, Orlando, FL
Május 11: 21:30 Municipal Auditorium, Orlando, FL

Az esti shown a Jamboree sztárját, Hank Snowt igen kellemetlen meglepetés éri ezen az estén. Amikor színpadra lép, a közönség Elvis nevét kiabálja. A szervezők azzal próbálják lenyugtatni a közönséget, hogy bejelentik, Elvis már nincs az épületben. Aki kíváncsi rá, hagyja el az auditóriumot, mert Elvis odakint osztogat autogramot. A terem pillanatok alatt kiürül, Snowra senki nem kíváncsi.

Május 12: Gator Bowl Baseball Park, Jacksonville, FL
Május 13: Gator Bowl Baseball Park, Jacksonville, FL

A Jacksonville-ben tartott koncertje után Elvis felhívja a nézőtéren lévő lányok figyelmét, hogy szívesen látja őket öltözőjében. A koncerten mindegy 14 ezren vesznek részt, többségük fiatal lány. A lányok koncert után megrohanják az öltözőt, hatalmas tumultus alakul ki, a lányok egymást tépik, hogy bejussanak. A jelenet hatására dönti el Tom Parker, hogy szerződik Elvisszel.

Május 14: 19:00 Shrine Auditorium, New Bern, NC
Május 14: 20:00 Shrine Auditorium, New Bern, NC
Május 15: 15:00 Norfolk City Auditorium, Norfolk, VA
Május 15: 20:00 Norfolk City Auditorium, Norfolk, VA

Május 16: Mosque Theater, Richmond, VA

Richmondban, a Mosque Theatherben rendezett esti koncerten jelen van az RCA területért felelős igazgatója, Brad McCuen, valamint Chick Crumpacker promóciós igazgató, hogy megnézzék, hogy teljesít néhány, általuk szerződtetett előadó. Amikor meglátják Elvist, ledöbbennek a koncerten mutatott energiától, ahogy Elvis a dalait előadja. A látottak olyan hatással vannak az RCA két vezető emberére, hogy egyikük, Crumpacker felvásárolja Elvis lemezeit és azokat magával viszi a kiadóhoz, hogy megmutassa a főnökének, Steve Shole-nak, aki azonban már tökéletesen tisztában van Elvis minden mozdulatával és lélegzetvételével.

Elvis, a félénk, igen udvarias, mélyen hívő déli fiú magává az ördöggé változik a színpadon. A rengeteg koncert meghozza az önbizalmát, és bátran elengedi magát, estéről estére önmagát adja, amit meg is hálál a közönség, amelyik még soha ehhez fogható előadásmódot nem látott.

Május 17: 19:00 City Auditorium, Asheville, NC
Május 17: 21:00 City Auditorium, Asheville, NC
Május 18: American Legion Auditorium, Roanoke, VA
Május 19: Memorial Auditorium, Raleigh, NC
Május 20: KOCA Radio, Kilgore, TX
Május 21: Louisiana Hayride, Shreveport, LA
Május 22: Magnolia Gardens, Houston, TX
Május 22: Cook’s Hoedown Club, Houston, TX
Május 23: Mayfair Building, Tyler, Texas

A texasi koncertet követően Roy Orbison a következőket nyilatkozza a helyi lapnak Elvis fellépéséről:

Lenyűgöző az alakítása, még úgy is, ha nem tudom, hogy zeneileg hová is tegyem!

Május 24: American Legion Hall, Mount Plesant, Texas
Május 25: 14:00 Highland Park, Merridian, Mississippi
Május 25: 19:00 American Legion Hall, Meridian, Ms

Ezen a napon, napközben részt vesz az évenként megrendezésre kerülő Jimmy Rogers emléknapon. Számos country sztár van jelen, többek között Ernest Tubb és Hank Snow. A Meridianban a tereken egyszerre folynak a koncertek mindenfelé. Elvis egy Cadillac motorházának a tetején, fehér ingben, fehér öltönyben ülve utazik végig a városon.

Este a Legion Hallban Elvis 10 000 néző előtt szedi szét a színpadot olyan neves előadók után, mint Ernest Tubb, vagy Hank Snow. Folyamatosan visszakövetelik a színpadra, és Elvis újabb és újabb ráadásokat ad. Új dalok kerülnek fel a repertoárjára, így a Milkcow Blues Boogie vagy a You’re a Heartbreaker.

Május 26: Meridian Junior College Stadium, Meridian, MS
Május 28: Sportatorium, Dallas, TX
Május 29: North Side Coliseum, Fort Worth, TX
Május 29: Sportatorium, Dallas, TX
Május 31: 19:30 High School, Midland, TX
Május 31: 20:30 High School, Midland, TX

Június 1: Guymon High School, Guymon, OK
Június 3: Johnson Connelley Pontiac, Lubbock, TX
Június 3: 20:00 Fair Park Coliseum, Lubbock, TX

Elvis Bill-lel és Scotty-val a délután folyamán rövid koncertet tart a Hub Motor Company autókereskedő udvarán. Egy teherautó rakodóterén állnak Bill-lel és Scotty-val, innen megy a koncert. Mintegy tizenötezer fiatal gyűlik össze pillanatok alatt. A „nem hivatalos” show érdekessége, hogy azon két olyan személy is részt vesz, akik később komoly szerepet játszanak Elvis életében. Egyikük Glen D. Hardin, a másik a 14 éves Mac Davis, akinek majd Elvis a hatvanas évek égén, hetvenes évek elején sikerre viszi három szerzeményét. Ezek az In the ghetto, a Memories és a Don’t cry daddy.

Június 4: Louisiana Hayride, Shreveport, LA
Június 5: Hope Fair Park, Hope, AR

Június 5

Memphisben Gladys Presley, Elvis édesanyja, az éjszaka közepén hirtelen felriad álmából, meg van győződve róla, hogy fiára veszély leselkedik. Ugyanebben a pillanatban Elvis első rózsaszín Cadillacje kigyullad a hazafelé vezető úton. A kocsiban egyedül Scotty ül, ő vállalja fel, hogy az autót, amivel koncertről, koncertre mennek, hazavezeti Memphisbe. Elvis és Bill repülővel tér haza, így ők nincsenek is a baleset helyszínén.

Június 7: High School Auditorium, Andrews, Texas
Június 8: Municipal Auditorium, Sweetwater, TX

Június 8

Az MGM Records lemeztársaság arról érdeklődik egy táviratban Sam Phillipstől, hogy Elvis szerződése a SUN-nál mikor jár le, és jelzik, hogy bármikor szívesen „átveszik” Elvist. Sam Phillips közli a lemezkiadóval, hogy „Elvis nem eladó”.

Ettől a naptól kezdve mind Phillips, mind Neal különféle megkereséseket kap az ország legnagyobb lemezkiadó cégeitől. Valamennyien arról érdeklődnek, hogy Elvis szerződése megvásárolható e.

Június 9: Auditorium, Sweetwater, Tx
Június 10: American Legion Hall, Breckenridge, TX
Június 11: 20: 00 Louisiana Hayride, Municipal Auditorium, Shreveport, Louisiana
Június 14: Bruce High School, Bruce, MS
Június 15: Belden High School, Belden, MS
Június 17: Roundup Hall, Stamford, TX

Június 17

Tom Parker igen sajátos hangú levelet küld Bob Nealnek, amiben ez áll:

Amennyiben egyáltalán szeretne velem komolyabban együtt dolgozni, és egyáltalán hajlandó belemenni abba, hogy mindig nálam legyen a labda, akkor boldogan leülök magával, hogy nyélbe üssük az ügyet.

Bob Neal ezen a napon személyesen felkeresi Tom Parkert a Tennessee állambeli Madisonban lévő irodájában. Nyélbe ütik a régen húzódó megállapodást, amelynek alapján Neal marad Elvis menedzsere, de július 24-től minden egyes koncert lekötése, valamint a hosszú távú koncepció és stratégia kialakítása Parker ezredes kezébe kerül.

Ketten, Sam Phillips háta mögött, megállapodnak abban is, hogy Elvis nem marad tovább a kis helyi SUN stúdiónál, Parker ezredes annak az országos lemeztársaságnak fogja eladni, amelyik a legtöbbet hajlandó fizetni érte.

Június 18: Sportatorium, Dallas, TX
Június 19: Magnolia Gardens, Houston, TX
Június 19: 20:00 Cook’s Hoedown Club, Houston, TX
Június 20: City Auditorium, Beaumont, TX
Június 21: City Auditorium, Beaumont, TX

Június 22

Neal táviratot küld Parker ezredesnek, amiben közli, hogy nem képes rábeszélni Elvist, hogy mondjon fel a SUN stúdiónál, ezért arra kéri az ezredest, hogy ő beszéljen ez ügyben Elvisszel. Elvis egyszerűen képtelen „hátba szúrni” Sam Phillipset, azt az embert, aki elindította a karrier útján.

Június 23: McMahon Memorial Auditorium, Lawton, OK
Június 23: Southern Club, Lawton, OK
Június 24: ?, Altus, OK
Június 25: Louisiana Hayride, Shreveport, LA
Június 26: Slavonian Lodge Auditorium, Biloxi, MS
Június 27: Keesler AFB, Biloxi, MS
Június 28: Keesler AFB, Biloxi, MS

Elvis a Kessler légi támaszponton lép fel. A koncerten a nézők között kiszúrja magának June Juanico-t, egy helybéli lányt, akivel együtt tölti az éjszakát. Juanico egész könyvet szentel e rövid találkozásnak. A könyv címe: In The Twilight of Memory (Az emlékek fényében). Úgy írja le Elvist, mint a legcsodálatosabb embert, akivel életében találkozott.

 

Az 1938. november 19-én született June Juanico addigi életéről sokat nem tudunk, mindössze annyit, hogy korábban szépségkirálynő volt. Bár 1956 őszéig jár együtt Elvisszel, elmondása szerint soha nem volt szexuális kapcsolatuk. Állítása szerint Elvis összes nője közül ő volt az egyetlen, akit Gladys elfogadott és szeretett.
1997-ben Juanico hosszabb interjút ad a San Francisco Chronicle c. lapnak. Most ebből idézünk:

June Juanico:

Elvis volt életem szerelme. 55 nyarán találkoztunk, akkor még csak helyi sztárnak számított. Én 17 éves voltam, ő 20. Számtalanszor eljött hozzánk Biloxiba, és könyörgött, hogy menjek el vele randevúra, és az emberek azt mondták, bolond vagy, nagy sztár lesz belőle, miért nem akarsz vele járni, így beadtam a derekamat és egy este elmentem vele. A legcsodálatosabb teremtés volt, akit csak ismertem azokkal a hatalmas, álmodozó szemeivel. A lányok visítottak, ha csak meglátták, de én nem ez a fajta lány voltam. Féltem tőle az első randevún, el akartam menekülni, de megragadta a karomat: „Hová akarsz menni?” -kérdezte. Emlékszem, hogy ott ültünk az autójában a házunk előtt és csak beszélgettünk, míg anyám az ablakon keresztül azt leste, hogy mi történik.
Az első kérdésem az volt hozzá: „Mondd, mi az igazi neved?” Még soha nem hallottam olyan keresztnevet, hogy Elvis. Mire ő: „Mit értesz azon, hogy az igazi nevem? Az én igazi nevem Elvis Aaron Presley.” Reggel 6-ig ültünk az autóban és csak beszélgettünk, beszélgettünk. Egészen megrökönyödött attól, hogy a szüleim elváltak. Kifejtette, hogy véleménye szerint a házasság egy életre szól, azt nem lehet csak úgy felmondani. Mesélt nekem az ikertestvéréről, aki holtan született. Soha nem találkoztam olyan fiúval, mint ő. Aztán végül elkezdtünk csókolózni. Csodálatosan tudott csókolni. „Ki tanított meg csókolózni?” -kérdezte. „Én éppen ugyanezt akartam kérdezni tőled.” -válaszoltam.
Azután hosszabb ideig nem hallottam felőle. Mint később megtudtam, hívott telefonon, de a bátyám, talán szándékosan elfelejtette az üzenetet átadni. Egyszer végre kibökte: „Valami fickó, irtózatos vidéki akcentussal keresett téged.” Másfél évig jártunk együtt, az egész kapcsolatunk egy merő gyötrelem volt. Nagyon kedves, udvarias és belátó volt. Végül már olyan sokat voltunk együtt, hogy felmerült, összeházasodunk. Az édesanyja különösen kedvelt engem. Igen otthonszeretőnek, és a koromhoz képest igen értettnek tartott. Mindig azt mondta nekem, hogy Elvisnek szüksége van valakire, aki igazán képes törődni vele.

Sokszor kérte, hogy feküdjünk le egymással, én próbáltam is, de szűz voltam akkor, és abban az időben ez még sokat jelentett.

Ahogy Elvis egyre híresebb lett, Parker ezredes azt akarta, hogy kezdjen ki színésznőkkel, Las Vegasbeli show görlökkel. Na, persze, Elvis mindig is oda volt a szép női lábakért. Egy show görlt haza is hozott 56 karácsonyára. Na, ez betett nekem. Úgy döntöttem, máshoz megyek inkább férjhez. Különben is Elvis bevallotta, hogy az ezredes megtiltotta, hogy megházasodjon és ő nem mer az ezredesnek ellentmondani. Aztán Nick Adams, a színész mesélte nekem, hogy Elvis belehabarodott Natalie Woodba, folyton csak a szépségéről beszél, meg a remek alakjáról. Akkor már tudtam, hogy Elvis Hollywood része, oda tartozik és én ebbe a képbe végleg nem férek bele. Majd meghasadt a szívem, amikor szakítottunk.

Már nem jártunk együtt, amikor a hatvanas évek elején találkoztam vele Memphisben egy moziban. Szép csendesen odalopakodtam a mögötte lévő sorba és hátulról rátettem a kezem a vállára. Megfordult és akkor pillantásunk összeakadt. Felállt a székről és szorosan átölelt és szorított magához. Az egyik fiú gyorsan odarohant, mert azt hitte, hogy valami kéretlen nőcske tapadt rá, megpróbált minket szétválasztani, de Elvis olyan szorosan ölelt, hogy nem sikerült neki. Azután ráébredt, hogy Elvis az, aki erősebben ölel. Priscilla közben ott ült mellette a másik széken. Úgy csinált, mintha semmit nem venne észre, odatapasztotta a szemét a vászonra.

1977 augusztusában anyám éppen nálunk volt. Én ledőltem egy kicsit szunyókálni, és amikor kijöttem a hálószobából, akkor igen furcsán nézett rám. A szemében könnyek voltak. Nem értettem, mi történhetett. „June, most mondta be a televízió, hogy Elvis meghalt.” Ránéztem. „Ez lehetetlen! Ez nem létezik!” -válaszoltam. Odaugrottam a televízió elé és letérdeltem, hogy egészen közelről halljam a híreket. Levegőt sem vettem. Ha nincs ott velem az anyám, talán ott helyben meghalok. A szívemben mindig ott élt Elvis velem, és mindig az volt bennem, hogy valahol útközben ismét összehoz bennünket a sors. Pedig akkor már régen férjnél voltam és két gyönyörű gyerekünk volt. Sok tekintetben élveztem isten áldását. De soha nem voltam képes kiszeretni Elvisből.

(Folyt. köv.)