Az igazi Elvis 23. rész. Az 1955-ös esztendő 5.rész. Elvis és Pat Boone

Written by on 2021.12.03.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 23. rész

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

Az 1955-ös esztendő. 5. rész. Elvis és Pat Boone

Szeptember

Újabb koncertsorozat Johnny Cashsel, Floyd Cramerrel és Eddie Bonddal. Csak emlékeztetőül: Bond volt az, aki egy maghallgatás után eltanácsolta az énekléstől Elvist 1954-ben.

Szeptember 1: Pontchartrain Beach, New Orleans, LA
Szeptember 2: Arkansas Municipal Stadium, Texarkana, AR

Arkansas közelében Scotty Moore, Elviszel és Billel az autóban, a koncertre sietve, előzés közben összeütközik egy furgonnal és alaposan összetöri Elvis rózsaszín Fleetwood Cadillacjét. A javításért Elvis kénytelen kifizetni a nem kevés 1 ezer dolláros összeget.

Szeptember 3: Sportatorium, Dallas, TX
Szeptember 3: Big D Jamboree, Roundup Club, Dallas, TX

A koncert műsorfüzetét 10 centért lehet megvásárolni. A műsorfüzet a Big D Jamboreet a délnyugati államok legnagyobb, legrégibb, és legvagányabb koncertjeként hirdeti. A füzet szerint speciális vendég Elvis, Scotty és Bill. A füzetet Elvis fotójával hirdetik. A koncert a sportcsarnokban zajlik, egy bokszringben.

Szeptember 5: Francis County Fair And Livestock Show, Forrest City, AR

Elvis Forest City-ben adott koncertjén váratlanul megjelenik édesanyja, Gladys, aki már nem bírja a „nélkülözést” és mindenképpen szeretné látni szeretett fiát.

Szeptember 6: Bono High School, Bono, AR

Akkora tömeg gyűlik össze Elvis koncertjére Bonoban, az ottani középiskolában, hogy a nagy súly miatt beszakad a padló. Szerencsére senki sem sérül meg.

Szeptember 7: National Guard Armory, Sikeston, AR
Szeptember 8: Municipal Auditorium, Clarksdale, MS

Miután Bob Neal Parker ezredes szemére veti, hogy Elvis nem kapta meg a neki járó teljes fellépti díjat néhány koncertje után, az ezredes egy távirattal válaszol, amiben azt írja, amennyiben még egyszer ily módon kérdőre merik vonni, nem foglalkozik Elvisszel tovább.

Szeptember 9: McComb High School, McComb, MS
Szeptember 10: Louisiana Hayride, Shreveport, LA

A Hank Snow All-star Jamboree turné, a már ismert fellépőkkel.

Szeptember 11: Municipal Auditorium, Norfolk, VA
Szeptember 12: Municipal Auditorium, Norfolk, VA
Szeptember 13: Shrine Auditorium, New Bern, NC
Szeptember 14: Fleming Stadium, Wilson, NC
Szeptember 15: American Legion Auditorium, Roanoke, VA

Parker ezredes megbízásából Bob Neal sikeres tárgyalást folytat egy egyéves szerződésről Elvis számára a Louisiana Hayride-on való fellépésről. A szerződés alapján Elvis 200 dollárt kap fellépésenként, ami az előző szerződéshez képest ezer százalékos emelkedést jelent. Ezt a szerződést is Vernon látja el kézjegyével, miután Elvis még mindig nem érte el a nagykorúságot jelentő 21. életévét.

A szerződés 1955. november 11-én lép életbe. Ugyanakkor van benne egy kitétel is, ami szerint 400 dollár büntetést kell Elvisnek fizetnie minden miatta elmaradt koncertért, azzal a könnyítéssel, hogy két hónaponként egy koncertet előre lemondhat.

Scotty, Elvis, és Bill a Louisiana Hayride show-ban. 1955.

Szeptember 16: City Auditorium, Asheville, NC
Szeptember 17: Thomasville High School, Thomasville, NC

Neal messze nem ért egyet azzal, ahogy Parker ezredes Elvisből „pénztermelő gépet” kíván csinálni. Kettőjük között a vita végleg elmérgesedik. Neal felmondja a szerződést, és engedi, hogy a továbbiakban egyedül Parker intézze Elvis ügyeit. Parker csak erre vár, máris táviratot küld Elvisnek azzal a szöveggel, hogy reméli, jól meglesznek kettesben egymással, és a munkamegosztás kettőjük között harmonikus és problémamentes lesz. Az aláírás igen érdekes:

Őszinte híved, haverod, az ezredes.

Szeptember 18: WRVA Theater, Richmond, VA
Szeptember 19: WRVA Theater, Richmond, VA
Szeptember 20: Danville Fairgrounds, Danville, VA
Szeptember 21: Memorial Auditorium, Raleigh, NC
Szeptember 22: Civic Auditorium, Kingsport, TN

Szeptember 23

Elvis ismét részt vesz az All-Night Gospel Sing koncerten az Ellis Auditoriumban. Amikor Elvis kedvenc énekese, James Blackwood, a Blackwood Brothersből észreveszi, hogy Elvis teljes árat fizetett a belépőjegyért, azonnal utasítja a szervezőket, hogy az összeget fizessék vissza Elvisnek.

Szeptember 24: 20:00 Louisiana Hayride, Shreveport, LA

Elvis életében első ízben szerepel a koncertlistán fő helyen a Louisiana Hayride show-ban.


Szeptember 26: Gilmer Junior High School, Gilmer, TX
Szeptember 28: B&B Club, Gobler, MO

Szeptember 30

James Dean az ötvenes évek filmszínész bálványa autóbalesetben meghal. Elvis éppen Gladewaterben tartózkodik. Amikor a szállodai szobájában meghallja a hírt, összeomlik és zokogni kezd.

James Dean összeroncsolódott autója.

Október 1-15

A Louisiana Hayride turné Texas városaiban.

Október 1: 20:00 Louisiana Hayride, Shreveport, LA
Október 3: G. Rolle White Coliseum, College Station, TX
Október 4: Boys Club, Paris, TX
Október 5: City Auditorium, Greenville, TX
Október 6: Southwest Texas State University, San Marcos, TX
Október 6: Skyline Club, Austin, TX
Október 8: City Auditorium, Houston, TX
Október 10: Soldiers and Sailors Memorial Hall, Brownwood, TX
Október 11: Fair Park Auditorium, Abilene, TX
Október 12: Midland High School, Midland, TX
Október 13: Municipal Auditorium, Amarillo, TX
Október 14: Odessa High School, Odessa, TX
Október 15: Cotton Club, Lubbock, TX
Október 16: 15:30 Municipla Auditorium, Oklahoma City, OK
Október 16: 20:00 Municipla Auditorium, Oklahoma City, OK

Az Oklahomában, a Municipal Auditoriumban tartott koncert sztárja, Elvis mellett a Decca lemeztársaság sztárja, Billy Haley, aki a Rock around the clock című, később klasszikussá váló rock and roll számával lett országos sztár.

A Billboard magazin cikkben dicséri Parker ezredes „okos stratégiáját”, amivel a country és western előadókat keveri a más stílusú előadókkal. Arra is vigyáz, hogy a turnét beharangozó plakátokon kik szerepeljenek „hívó” névként. Ezen a turnén Bill Halley és Elvis már megelőzi a korábbi nagy country sztárt, Hank Snowt.

A The Daily Oklahoman cikke szerint:

Elvis Presley, a Louisiana Hayride húszéves „tűzgolyója” vasárnap lesz a kiegészítő fellépő, amikor Bill Haley, Hank Snow és sok más toplistás előadó két westernzenei show-t ad a Municipal Auditoriumban.

A műsorok délután 4 órakor és este 8 órakor kezdődnek. A belépőjegy az ajtónál 1,75 dollár, a 12 év alatti gyermekek 50 centért léphetnek be. Nehéz kiemelni egy-egy kiemelkedőbbet a vasárnap fellépő sztárok közül, de Presley lehet az, akit a tinédzserek a legjobban fognak figyelni. A countryzene és a bop kombinációja olyannyira megragadta a fiatalabb korosztály tetszését, mint ami kevés sztárnak sikerült. Rendkívüli fiatalsága és jóképűsége még tovább növeli népszerűségét.

Presley-nek azonban rengeteg vetélytársa lesz a mai két műsorban. Ott lesz például a „Bill Haley and his Comets”, a rock and roll együttes, amely szintén nagy szenzáció a fiatalabb korosztály körében. A csapat hat fiatal zseniális énekes és hangszeres hangszerelésben, és lemeztörténelmet ír.

A show e hét eleji, a nebraskai Omahában tartott fellépése után egy kritikus megjegyezte:

A nézők igazán elszabadultak, amikor Bill (Shake, Rattle And Roll) Haley és a Comets átvette a színpadot. Ez a hét zenész a legvadabb jazz-t produkálta, amit Omaha valaha hallott, és az Aréna gyakorlatilag beleremegett a sikolyoktól, füttyöktől és tapsvihartól.

Hank Snow és a Rainbow Ranch fiúk, Little Jimmie Rogers Snow, Sleepy McDaniel és mások szintén állandó fellépők.

The Daily Oklahoman cikke.

Október 17: Memorial Auditorium, El Dorado, AR
Október 19: Circle Theatre, Cleveland, OH
Október 20: Brooklyn High School, Cleveland, OH

Az Ohio állambeli Clevelandben október 20-án tartott koncertjén elpattan a gitárjának két húrja. Elvis a gitárt földhöz csapkodja dühében, amire a közönség őrjöngésbe kezd. Elvist a rendőröknek kell megmenteniük a rajongóktól. Rendőrök veszik körbe, hogy ki tudjon jutni a kocsijához. A koncerten fellép még Bill Haley and the Comets, a The Four Lads és Priscilla Wright. Új énekes csatlakozik a turnéhoz, Pat Boone, aki ekkor Fats Domino sikerdalának, az Ain’t that a shame-nek a feldolgozásával szerepel a hitlista élén.

Pat Boone a következőket nyilatkozza Elvisszel való találkozásáról és a vele való barátságról:

Fél évvel voltam idősebb Elvisnél, és a karrierem is fél évvel korábban indult, mint az övé. Amikor meghívást kaptam abba a showba, amiben ő is fellépett, éppen az Ain’t that a shame c. számmal vezettem a hitlistát, így természetesen én voltam a zárószám. Bill Randall, aki akkor az ország legnépszerűbb DJ-je volt mondja nekem, hogy lekötött estére egy fiatal, még ismeretlen country énekest, hogy meglepje vele a közönséget, Elvis Presleynek hívják, és szerinte nagy jövő vár rá.

„Nem gondolod, Bill, hogy a country nem fogja érdekelni a fiatalokat, akik valami vadabbra vágynak? Fel fog sülni az a gyerek.” -mondtam, de Bill csak kacsintott, amit nem tudtam mire vélni. Délután a város egyik rövidáru boltjában feltűnt nekem egy kacsafrizurás, felhajtott gallérú srác, aki éppen egészen különleges színes zoknit keresett. Hallom, hogy Elvisnek szólítja, mint később kiderült a bőgőse, így odamentem hozzá, a kezemet nyújtottam: „Helló, Elvis, Pat Boone vagyok, Bill Randall azt mondja, szép jövő előtt álló énekes vagy”. Elvis kezet rázott velem, valamit dörmögött, de nem volt valami beszédes kedvében. Udvariasan szólt néhány szót, majd kiment az üzletből. „Na, ebből a nyusziból se lesz sztár”, mondtam magamban.

Ez az érzés még jobban megerősödött bennem este az öltözőben, ahogy csendesen, mindenkivel végtelenül udvariasan viselkedett. „Ez a gyerek gyógyíthatatlanul félénk, nem viszi ez semmire a show bizniszben. Hogy fog ez a betegesen félénk kölyök fellépni? Akkora bukás lesz belőle, hogy az hihetetlen.” – állapítottam meg ismét magamban. Bill Randall felkonferálta, és Elvis berobbant a színpadra, dobálta magát, ugrált, a közönségben a lányok visítottak, szinte elájultak a színpad előtt.

„Úr Isten, mi ez? Ennek semmi köze a countryhoz, bár annak hangzik. De mi ez, milyen előadás ez, ilyent még világ életemben senkitől nem láttam.” Miután a közönség szétszedte a házat, nekem kellett, mint fő számnak a színpadra kimennem. Nem kívánom ezt az érzést senkinek. A két hitlistás számomnak köszönhetem, hogy nem buktam meg. Megfogadtam akkor, hogy soha többé nem lépek Elvis után színpadra, és ezt be is tartottam. Tudtam, hogy azokon a koncerteken, ahol Elvis is fellép, én soha nem lehetek a sztár. Amikor egyszer rákérdeztem, hogy a rövidáru boltban miért volt olyan visszahúzódó, csak ennyit válaszolt „ Akkora sztár voltál, hogy nem tudtam, hogyan beszéljek veled.”

Egy ideig amolyan baráti rivalizálás folyt kettőnk között, karrierjeink is párhuzamosan alakultak, volt saját televíziós show műsorom, és én is elkezdtem filmezni, 1957 és 1960 között tizenöt filmet forgattam. Elvis is, és én is a 20th Century Fox-nál voltam alkalmazásban, öltözőink egymás mellett voltak. Egymás szomszédai voltunk a magánéletben is, hiszen mindketten a Bell Airen béreltünk házat Hollywoodban. Viszont nekem volt valamim, ami Elvisnek nem, pedig láthatóan nagyon szeretett volna. Én nős voltam, és volt négy kislányom. Elvis gyakran állított be hozzánk váratlanul, minden bejelentés nélkül. A gyerekeim, akik egyszerűen imádták Elvist a medencéből ugráltak ki ilyenkor, és rohantak az üdvözlésére. Amikor Elvis a teraszon leült, vizes fürdőruhában ültek az ölébe. Mondtam neki, ne vizezzétek össze Elvist, de Elvis leintett: „hagyd csak, hagyd csak, nem érdekel, hogy vizes leszek, olyan aranyosak, tele vannak élettel.”

Elvis és Pat Boone 1961-ben.

Ha Elvis megjelent, a feleségem nyomban elment főzni, Elvis imádott enni. Sokat panaszkodott amiatt, hogy nem kap igazi drámai filmszerepeket. Azt hiszem, nagyon szeretett nálunk lenni, itt nem kellett a sztárt játszania, nyugodtan elengedhette magát. Amíg nős volt, Priscillát is gyakorta magával hozta. A feleségeink is jól megértették egymást, igen kellemes napokat töltöttünk így el. Ezt követően kicsit elszakadtunk egymástól. Utoljára 1974-ben, a pittsburghi repülőtéren találkoztam vele, éppen a repülőgépével egyik koncertről a másikra tartott. Amikor megkérdezte merre megyek megjegyezte: „ Látod, Pat, te mindig rossz irányba mész.” Mire én: ”Az irány attól függ, hogy honnan jössz.” Megöleltük egymást, és többé nem láttam.

1963-ban elhatároztam, hogy készítek egy albumot, amivel Elvis előtt tisztelgek. Pat sings Elvis (Pat Elvist énekel) lett volna a címe, de Parker ezredes megfenyegetett, ha azt a címet merem adni az albumomnak, akkor hatalmas összegre beperel. Hiába érveltem, hogy ezzel a lemezzel Elvisszel való barátságunknak szeretnék adózni, az ezredesnek csak az járt a fejében, hogy Elvis nevével akarok több lemezt eladni. Végül Pat sings guess who (Találd ki, Pat kitől énekel) lett a lemez címe. Szép megemlékezést is írtam a borítóra anélkül, hogy Elvis nevét egyszer is megemlítettem volna. Parker felhívott és gratulált, ahhoz, hogy sikerült, ahogy ő mondta „kicseleznem”. Amíg élek, büszke leszek az Elvisszel való barátságunkra.”


[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás