Az igazi Elvis 26. rész. Elvis-56 1. Új kezdet, valamint a Stúdió B, és a Chat Akins sztori.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 26. rész.

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

Elvis-56 1. Új kezdet, valamint a Stúdió B, és a Chat Akins sztori.

1956

Elvis Presley számára az 1956-os esztendő ismét meghatározó. Januárban még helyi szenzációnak számít, az év végére nemzeti és nemzetközi sztár. Ebben az évben készíti el első két nagylemezét az RCA-nál (mindkettő milliós példányszámban eladott aranylemez lesz), 11 alkalommal lépett fel országos televíziós csatorna műsorán, hétéves filmszerződést ír alá a Paramount Pictures vállalattal, és megkezdi élete első filmjének, a Love me tender -nek a forgatását.

Televíziós fellépéseivel felforgatja az Egyesült Államokat, ugyanis a fehér középosztálybeliek számára elfogadhatatlan a megjelenése és szokatlan előadói stílusa. Fellépéseivel hatalmas országos vitákat kavar.

Már kapcsolatuk elején megmutatkozik Parker ezredes szívtelensége és hihetetlen pénz éhsége. Mit sem törődik Elvis egészségi állapotával, olyant eszel ki, ami a szórakoztató iparban eddig ismeretlen volt. Úgy köt szerződéseket, hogy minél több pénzt tudjon kicsikarni. Ezért vannak olyan napok, amikor Elvisnek napi négy (!) koncertet kell adnia, majd másnap megint négyet, és harmadnap hármat. Már most, karrierje indulásánál, az egyre hihetetlenebb sikerért az egészségével kell fizetnie, Elvis már az év elején kimerültség miatt össze esik a színpadon. Parker hajthatatlan, Elvis egyetlen koncertet sem hagyhat ki, azonnal visszaparancsolja a színpadra.

Ebben az évben elnökválasztási kampány folyik az Egyesült Államokban. A két jelölt Dwight D. Eisenhower és Adlai Stevenson kemény harcot folytat egymással. Az USA-ban bárki indulhat az elnöki posztért, egyetlen kikötés van, hogy az országban kell születnie.

Az RCA lemeztársaság egyik nagy sztárja, Lou Monte, aki különösen az olasz dalok angol interpretálásával vívott ki magának népszerűséget, úgy gondolja, hogy Elvis megfelelőbb elnök lenne a két jelöltnél, és egy dalt komponál, amelyben arról énekel, hogy „szavazz rá és a rock and rollra/Legyen Elvis Presely az elnök!”

Parker ezredesnek megtetszik az ötlet és felkarolja. Az országot „Elvis for President” kitűzők árasztják el, miközben Elvis sokkal elfoglaltabb annál, semhogy a nagypolitikával foglalkozni tudjon. Lou Monte dala azonban kellő hatást ér el, Elvis elnökké választására ötezren szavaznak.

Januári koncert sorozat

Január 1: St. Louis, MO. Kiel Auditorium
Január 3: Boonesville, MS. Von Theatre
Január 4: Jonesboro, AR. Community Center
Január 7: The Louisiana Hayride. Municipal Auditorium, Shreveport

Január 8

Huszonegyedik születésnapját ünnepeli. E napon hivatalosan nagykorúvá válik. Sok ideje nincs az ünneplésre. Autójával hazafélé tart az előző esti fellépéséről, majd lefekszik aludni. Tom Parker telefonja ébreszti fel, aki boldog születésnapot kíván neki. Másnap indul Nashville-be, hogy újabb dalokat rögzítsen.

Az RCA Victor B stúdió

Elvis első stúdiófelvétele Nashville-ben, a McGavock Street 1525 cím alatt található stúdióban, az RCA Victor B stúdióban történik. Az RCA Victor B stúdiója egy apró, kis ablaktalan, végtelenül jellegtelen épület, talán a sufni lenne a legmegfelelőbb szó rá. Mégis ebben a sufniban születik meg az úgynevezett „Nashville hangzás”, itt készítik felvételeiket a kor legnagyobb sztárjai, Elvis mellett, Roy Orbison, The Everly Borthers, Eddy Arnold, Jim Reeves, Willie Nelson, Waylon Jennings, Floyd Cramer, Bobby Bare, Patsy Cline, Chet Atkins, Don Gibson, The Browns, és még sokan mások.

A stúdiót Dan Madox építi 1957-ben. A stúdiót az akkor legkorszerűbb felvevő berendezésével, Ampex monó majd 1958-től Ampex sztereó szalagos magnókkal látják el. Az Ampex magnók sűrített levegővel működő talapzaton állnak, hogy kivédjék a rázkódásokat.

Az ötvenes évek végén és a hatvanas években a stúdió a népszerűsége miatt annyira túlterhelt, hogy Elvisszel sem kivételeznek, ő sem kap mindig időpontot akkor, amikor éppen nagylemezt kíván készíteni, így rákényszerül arra, hogy más, éppen szabad stúdiót vegyen igénybe. Ez az oka annak, hogy lemezfelvételeit különböző stúdiókban készíti.

Az RCA B 1977-ig működik stúdióként, ekkor múzeummá alakítják, azóta látogatható.

A stúdió/múzeum weboldalának címe: https://studiob.org.

Január 10

Nashville-ben, az RCA Victor B stúdiójában rögzíti a Heartbreak hotel, I got a woman, és a Money Honey című számokat. A Heartbreak hotel felvételének érdekessége, hogy Chet Atkins, korának kiemelkedő képességű „finger picking” azaz a gitárt nem pengetővel, hanem újjal pengető gitárosa, aki saját lemezeivel is szerepel a slágerlistákon, egyben az RCA zeneigazgatója, hogy biztos legyen Elvis első RCA-nál történő felvételének sikerében, maga gitározik a felvételen. Scotty Moore ritmusgitáron játszik. Chet Atkinsnek döntő szerepe van a Nashville hangzás kialakításában, és mint az RCA zeneigazgatójának, Elvis zenei elindításában a lemezkiadónál.

Chet Atkins élete

Chet Atkins a Tennessee állambeli Luttrellben látja meg a napvilágot 1924-ben. A zenei iránti szeretete igen korán megmutatkozik, négyévesen már játszik ukulelén. Ezt követően áttér a hegedűre, majd a gitárnál köt ki. Az egyetem elvégzése után, mint profi gitárművész lép színre, pályafutását 1939-ben kezdi. Merle Travis stílusát utánozza eleinte.

Később kialakítja saját, egyéni fingerpickin’, azaz újjal pengető stílusát. Így is hosszabb idő telik el, mire 1947-ben az RCA lemezkiadó leszerződteti.

Saját lemezei mellett együtt dolgozik Steve Sholesszal, és ezt követően Nashvilleben az RCA Victor ottani B stúdiójának igazgatója lesz.

Számos művész készít itt felvételeket, mindenek előtt Elvis is. E mellett Bob Ferguson és Owen Bradley producerekkel közösen kidolgozza azt a hangzást, amit mi ma Nashville hangzásnak nevezünk. Ez eltér a kor megszokott country, hillbilly hangzástól, inkább a kevésbé nyers honky tonk hangra emlékeztet, de annál kifinomultabb, letisztultabb. Gyakran bővítik a ritmus szekciót hegedűkkel, kórussal, háttér énekesekkel. Ez a hangzás lehetőséget nyújt arra, hogy a country énekesek a poposabb oldalukat is megmutathassák a közönségnek, így szélesebb hallgatóságot is elérve egyben. Atkins még ennél is tovább megy, és keveri a pop hangzást a hagyományos country-val valamint a jazz-zel.

Amikor 1957-ben Steve Sholes veszi át az úgynevezett pop előadókat (Elvist is ide sorolják ekkor), Chet Atkins már az RCA country részlegének elnökhelyettese, ő hozza a lemezkiadóhoz Willie Nelsont, Waylon Jenningset és Dolly Partont, valamint az egyetlen színesbőrű country énekest, Charley Pride-ot.

Atkins első ízben 1956 januárjában dolgozik Elvisszel az RCA Nashville-i stúdiójában. Atkinsnek nagyon tetszik az az új hangzás, amit Elvis hoz magával, és örömmel száll be gitárosként Bill Black és Scotty Moore mellé. Az első Elvis felvétel, amin Chet Atkins gitárjátéka hallható, a Heartbreak Hotel, de ugyancsak ő működik közre az I Got a Woman, Money Honey, I’m Counting on You és az I Was the One c. nótákban is. Elvis 1956 áprilisában visszatér Nashvillebe, ekkor rögzíti az I Want You, I Need You, I Love You c. dalt, amin Atkins ugyancsak közreműködik gitárosként.





1958. június 10-én, bevonulása előtt Elvis ismét ellátogat Nashville-be, hogy elegendő felvétel legyen arra az időre, amíg ő a katonaságnál szolgálati idejét tölti. Ekkor rögzíti az I Need Your Love Tonight, A Big Hunk O’ Love, Ain’t That Loving You Baby, (Now and Then There’s) A Fool Such as I és az I Got Stung c. dalokat. Atkins erre a felvételre egy különleges zenekart állít össze Elvisnek, az úgynevezett „A-csapatot”, amelynek szólógitárosa Hank “Sugarfoot” Garland, a bőgőse Bob Moore, a dobosa Buddy Harmon, zongorán az elmaradhatatlan Floyd Cramer játszik, és természetesen a Jordanaires a háttér énekes csapat.




Elvis gyorsan megbarátkozik a zenészekkel, és a felvételeket gyorsan el is készíti, kivétel ez alól az Ain’t That Loving You Baby, ami sehogy nem akar sikerülni, és Elvis egyre idegesebb lesz emiatt. Változtatja a ritmust, a szólókat, de egyik se tetszik neki. Ekkor, éppen a legjobbkor belép a stúdióba Atkins. Elvis elkiáltja magát: „bugira, Chet!” és Atkins nem is késlekedik, meghallgatja a felvételt, és kitalál egy lépegető basszus szólamot a szólógitáron, hogy stabilizálja a ritmust, és az egész dal ritmusát felgyorsítja. Elvis nagy élvezettel énekli fel a dalt.

A leszerelés után Elvis első lemezfelvételi útja ismét Nashvillebe vezet. 1960. március 20-án megjelenik a B stúdióban és Atkins, valamint Sholes zenei irányítása mellett lemezre veszi a Stuck on You, A Mess of Blues, Make Me Know It, Soldier Boy, Fame and Fortune valamint az It Feels So Right c. dalokat.
Atkins és Sholes utoljára 1964. január 12-én dolgozik együtt Elvisszel az RCA B stúdiójában. Ekkor rögzítik a Memphis, Tennessee, It Hurts Me és az Ask Me c. dalokat.

Atkins folytatja szóló karrierjét egészen 1966-ig, amikor rákot állapítanak meg nála. 2001-ben hal meg otthonában,a városban, ami az életet jelentette számára, Nashville-ben.

Pályafutása során 14 Grammy díjat nyer, kilenc alkalommal választja a Country Music Association az Év Hangszeres Művészének. 1993-ban életmű Grammy díjat kap, és a Billboard pop magazintól 1997-ben elnyeri az Évszázad Művésze díjat.

(Folyt. köv.)