Az igazi Elvis 44. rész. King Creole 2.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 44. rész.

(Elvis Presley élete és karrierje évekre, hónapokra és napokra lebontva)

King Creole 2.

Március 24

Reggel 6:35 perckor Elvis jelentkezik a helyi újonc-begyűjtő állomáson, a Local Draft Board 86-nál, szüleivel és régi barátjával Lamar Fike-kal, majd tizenkét másik Memphis-i újonccal együtt busszal beszállítják a Kennedy Veterans Memorial kórházba egészségügyi vizsgálatra. Mivel egészségileg alkalmasnak találják a katonai szolgálatra, innen ugyancsak katonai busszal a Fort Chaffee laktanyába szállítják. Itt lajstromozzák be, a katonaságnál viselt száma: 53 310 761.

A bevonulásánál riporterek és fotográfusok hada tüsténkedik, minden pillanatát rögzítik annak, ahogy Elvis civilből katonává válik.

Március 25

Megtörténik Elvis jellegzetes hajkoronájának levágása a katonaságnál előírt rövidségre. A katonai hajvágó szalonban a média munkatársai egymást lökdösik, hogy rögzíteni tudják a „történelmi” eseményt. A rock and roll királya beöltözik katonaruhába, és ezzel a Második Páncélos Hadosztály, Második Tank Tüzérzászlóalj, becenevén a „Hell On Wheels” (Kerekeken járó pokol) tagja lesz, azé a hadosztályé, amelyet a II. világháború idején George S. Patton tábornok vezetett. Elvist azonban még nem tankra, hanem dzsip-sofőrnek osztják be. Néhány napon belül Tom Parker több mint 5000 levelet kap, amit Elvisnek címeznek a Fort Chaffee laktanyába.

Március 29

Elvis megérkezik a texasi Fort Hood laktanyába, itt állomásozik hat hónapon keresztül. A kiképzés legnehezebb részéből is kiveszi a részét, és őrt is áll, mint bármely más katona. Mivel elegendő pénzzel rendelkezik, nem a laktanyában lakik, hanem egy külön épületben. Szülei, barátai szabadon látogathatják, jöhetnek-mehetnek. Apja és anyja egy időre beköltözik egy közelben álló, már nem használt katonai lakókocsiba. Közben kitünteti magát pisztolylövésben megkapja a „mesterlövész” fokozatot, egyben szakaszparancsnok-helyettes lesz.

 

Március 31

A kiképzésben nyújtott jó teljesítményéért kéthetes eltávozást kap. Az ezredes és Anita reggel 6-kor megérkezik a Fort Hood kapujához és ott várják Elvist és kísérik haza Gracelandbe.

Április 7

Az RCA piacra dobja Wear my ring around your neck/Doncha’ think it’s time című kislemezét. Katalógusszáma: RCA 47-7240 (45-ös) 20-7240 (78-as). Ez a kislemez megtöri azt a sorozatot, ami szerint Elvis két éve folyamatosan listavezető No.1. a Billboard listán. Ez a korongja ugyanis csak a No.2. helyre fut fel a Billboard listáján, de listavezető No.1 az RandB listán és No.3. a country listán. A lemez mára platina.

Június 10

Az RCA piacra dobja Hard headed woman/Don’t ask me why című kislemezét. Katalógusszáma: RCA 47-7280 (45-ös) 20-7280 (78-as). A felvételek 1958. január 15-én és 16-án készültek Hollywoodban, a Radio Recorders stúdióban. A kislemez ismét No.1. listavezető. Két héten át vezeti a Billboard 100-as kislemez listát. Az RandB és a country listán egyaránt No.2. helyezést éri el. Ez az első rock and roll kislemez, ami aranylemez lesz. Mára platina lemez.

Június 10

Ez az első szabad hétvégéje, ami lehetőséget nyújt Elvis számára, hogy eleget tegyen a szerződésben előírt felvételek elkészítésének. Nashville-be utazik, ahol elkészíti az utolsó felvételeket, amelyeknek ki kell tartaniuk 1960-ig.

Míg Nashville-ben a stúdióban dolgozik, otthon édesanyja, Gladys ájultan a földre zuhan. Vernon azonnal kórházba viszi kivizsgálásra.

Június 11

Minden erejét összeszedve dolgozik Nashville-ben az RCA B stúdiójában. Élete egyik legjobb lemezfelvételi napját produkálja. Ezen a napon rögzíti a következő dalokat:
Wear my ring around your neck, Doncha think it’s time, One night, (Now and then, there’s a) Fool such as I, I need your love tonight, A big hunk o’ love, My whish came true, Ain’t that loving you baby (pop és twist változat egyaránt. Lehet, hogy mindössze véletlenről van szó, de Elvis elkészíti a számnak a twist változatát is, holott ekkor a twist tulajdonképpen még nem létezik, vagyis Elvis ebben is megelőzi a korát. A szerző megjegyzése),

Június 14

Gladysnél májgyulladást állapítanak meg, és bent tartják a Methodista kórházban. Elvis visszatér támaszpontjára, Ft. Hoodba, ahol tankvezetési kiképzésben részesül. A tankvezetői vizsgát olyan sikerrel teszi le, hogy tizedessé léptetik elő. Elvis egy négy-hálószobás házba költözik Killeen közelébe, a 906 Oak Hill Drive-ra.

Június 26

Gladys állapota jobbra fordul, ezért hazaengedik a kórházból, és szigorú pihenést írnak elő a számára. Gladys Gracelendben, egész nap az ágyában fekszik.

Július 2

New Yorkban, a Loew’s State Theaterben, a Paramount Pictures bemutatja Elvis egész színészi pályafutásának legjobb alakításával készült King Creole című filmjét. A film rendezője a magyar származású, Oscar-díjas filmrendező, Kertész Mihály, aki Kaminer Manó néven látja meg a napvilágot 1886-ban Budapesten, és aki 1926-ban emigrál az Egyesült Államokba, ahol Michael Curtiz néven lesz a Warner Brothers állandó munkatársa, és közel 100 film rendezésével írja be magát a filmtörténetbe. Legismertebb alkotása a Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével forgatott Casablanca, amelyet minden idők legjobb filmjei között tartanak számon.

A King Creole című film a bestseller író, Harold Robbins „A stone for Danny Fisher” (Egy kő Danny Fishernek) című regényéből készül. A film operatőre Russel Harlan, aki mélyfekete tónusokkal fényképezi a fekete/fehér filmet, ezzel is kiemelve a drámaiságot. Elvis mellett a filmben a kor legnagyobb Hollywood-i színészei jelennek meg, így mindenekelőtt Walter Matthau vagy Carolyn Jones.

A film tartalma:

Maga a film New Orleans francia negyedében játszódik, ahol a tizenkilenc éves Danny Fisher (Elvis alakítja), még középiskolás. Dannyt egy taxiban az iskola felé megcsókolja Ronnie (Carolyn Jones), amit Danny az osztálytársai szeme előtt viszonoz. Amikor az egyik közülük csúfolódó megjegyzést tesz rá, Danny behúz neki egyet, amiért az iskola igazgatónője, mint rossz magatartású diákot megrója, amiért Danny otthagyja az iskolát, és munkát keres, hogy el tudja tartani a húgát, Mimit, és édesapját, aki mint gyógyszerész Danny édesanyja halála után elveszíti állását.

Egy sikátorban egy banda három tagja támad Danny-re, hogy bosszút álljanak, amiért Danny megütötte iskolatársát. Danny remekül megvédi magát, így beveszik a bandába. Danny munkát kap a The Blue Shade éjszakai lokálban. Itt találkozik ismét Ronnie-val, aki nem akar róla tudomást venni, mert barátjával, a King Creole mulató tulajdonosával, Maxie Fielddel van, akit csak „A disznó”-nak becéznek.

Maxie ráveszi Danny-t hogy bizonyítsa be, hogy tud énekelni. Danny elbűvöli a közönséget, így énekesi szerződést kap. Maxie át akarja Danny-t csábítani a King Creole mulatóba, de Danny nem akarja cserben hagyni munkaadóját, a The Blues Shade tulajdonosát. Közben édesapja ismét munkát kap, mint gyógyszerész.

Amikor egy alkalommal a vihar miatt a gyógyszertár tulajdonosának ruhájában távozik, kirabolják, és annyira megverik, hogy kórházba kell szállítani. A gyógykezelést Maxie állja, ezzel is csábítva Danny-t hogy szerződjön át az ő éjszakai mulatójába. Mivel Danny így sem áll kötélnek, Maxie azzal vádolja meg, hogy az apja rabolta ki a gyógyszerészt. Erre Danny behúz egy hatalmasat Maxie-nak, majd Ronnie-val elmenekül.

Maxie a fogdmegjeit, a banda tagjait küldi utánuk. Egy sikátorban csapnak ismét össze, a banda vezére a verekedésben megszúrja Danny-t, majd a dulakodásban magát szúrja agyon. A vérző Danny-t Ronnie a saját lakásába viszi, gyógyulni. Itt ismét fellángol a szerelem kettőjük között, de Maxie egyik volt alkalmazottjával, Dummy-val utánuk ered, és véletlenségből Ronnie-t lövi agyon. Ekkor Dummy, aki időközben összebarátkozik Danny-vel, ki akarja csavarni a revolvert Maxie kezéből, az elsül, és megöli Maxie-t. Danny visszatér a King Creole mulatóba, ahol azt énekli, hogy

„Gondoljunk a jövőre és felejtsük el a múltat”.

A mulatóban ott van édesapja is, aki gyönyörködve hallgatja fia énekét.

A forgatókönyv Harold Robins regényén alapul. Robins igen népszerű író, könyvei 750 millió példányban kelnek el világszerte, és legtöbb regényét megfilmesítik. Robins igen korán kezd írni, húszévesen a kiadott könyveinek köszönhetően már milliomos.

Az „A stone for Danny Fisher” című könyvének megfilmesítési jogát Hal Wallis még 1955-ben vásárolja meg 25.000 dollárért, abban a reményben, hogy Danny szerepét Marlon Brandonak adja majd, de Brando nem él a lehetőséggel. Ekkor James Deanre gondol, de Dean halála meghiúsítja ezt az elképzelést. 1957-ben, miután az off-Broadway egyik színházában bemutatják a darabot, Wallis ismét előveszi a film ötletét, ezúttal Elvisnek szánva a főszerepet. Wallis felkéri Kertész Mihályt a rendezésre, aki el is vállalja, és a kor „film noire” stílusában fekete/fehérben rendezi meg. (A francia új hullámos filmrendezők rendeztek fekete/fehérben a drámai hatás kedvéért. A szerző megjegyzése.)

Elvisnek erősen le kell fogynia a film kedvéért, és kedvenc frizurájától is meg kell válnia. A filmet a Paramount Pictures Hollywood-i stúdiójában forgatják legnagyobb részt. Itt építik fel New Orleans francia negyedét a stúdióban, de felvételek készülnek az eredeti helyszínen is. A tengerparti jeleneteket a Pontchartrain tónál forgatják.

A forgatást hátráltatja, hogy Elvist a rajongói mindenhová követik, és távol tartásuk külön erőfeszítést igényel. Olyannyira, hogy egy alkalommal Elvis úgy menekül ki abból a házból, amit Wallis a számára bérel, hogy felmegy a tetőre, onnan átmászik egy másik ház tetejére, onnan átugrik egy harmadikra, és ott megy le az utcára. De a rajongók erre is rájönnek, így Elvist beköltöztetik a Beverly Wilshire Hotel tizedik emeletére, míg a teljes hotelt a film stábja béreli ki.

Kertész eleinte fél attól, hogy Elvis, mint sztár, nem fogja szó nélkül elfogadni instrukcióit, hogy majd különféle igényekkel jelentkezik, de meglepődve tapasztalja, hogy Elvis szó nélkül és igen keményen dolgozik, mint ahogy legprofibb színészek szoktak.

A Varitey c. filmszaklap 1958. május 28-i számában ír kritikát a filmről.

Hal Wallis meg kívánja nyerni azokat, akiket még nem varázsolt el Elvis Presley személyisége, így neki adja a főszerepet ebben a King Creole című melodrámában, amely tele van akcióval és színnel. Ebben a Paramount produkcióban a fiatal Elvis bebizonyítja, hogy több mint jó színész. Hogy egészen őszinték legyünk, Elvis meglepően tehetséges módon képes magát szimpatikussá és hihetővé tenni, mint időszakos színész.

A Variety c. szaklap Elvis zenei stílusát is dicséri:

Elvis Presley semmit nem változott azóta, hogy az előző filmjében sorra énekelte rock and roll számait. Itt mégis képes kellemesen, lágyan és melodikusan énekelni, ahogyan eddig még egyik film munkájában sem tette. Pedig ahogy Elvis énekel, fúvósokkal a háta mögött, teljesen szokatlan a számára.

A Billboard zenei szaklap 1958. május 26.-i számában a következőket írja:

A regényben szereplő eredeti karakterek a filmben el vannak torzítva, de a történet így is elég ütős marad, a dialógusokban van íz. Presley, mint Danny, igen komoly színészi alakítást mutat be, számos megindító és izgalmas jelenetet produkálva.

A The New York Times 1958. július 4.-i kritikájában Howard Thompson, a kritikus ámulva kiált fel:

Hát vágják le a lábam, és hívjanak Mr. Rövidnek, ha ez a fickó nem tud színész is lenni! Elvis a vállán viszi az összes szereplőt és cipeli előre a történetet a sikerre.

Igaz, teszi hozzá a lap kritikusa, legalább nyolc fantasztikus színész segíti a játékával Elvis sikerét.

Walter Matthau, remekel a gyilkos gengszter szerepében, akárcsak Dean Jagger, a fiú gyenge, tehetetlen apja szerepében. Húga, Jan Shepard remek játéka csak Paul Stewart és Dolores Hart alakításával vethető össze, vagy Vic Morrowéval. De legyenek e színészek bármilyen jók, a pálmát mégis Carolyn Jones viszi el, a bukott nő szerepében.

Meg kell jegyeznünk, hogy immár hatvan év elteltével még mindig ez Elvis leginkább időt álló klasszikus filmje a kritika szerint. A kritikusok ma sem értik, hogy egy tapasztalatlan fiatalember, aki soha életében nem tanult színészetet, hogyan képes ilyen érett és hiteles alakítást produkálni. Kár, teszik hozzá napjaink kritikusai, hogy Elvisnek nem volt alkalma még egy ilyen filmdrámában szerepet vállalni.

A Variety film magazin besorolása szerint a King Creole No.5. helyezett lesz az év filmjei sorában.

A filmben nem kevesebb, mint tizenegy dal hangzik el:

King Creole
As long as I have you
Hard headed woman
Trouble
Dixiland Rock
Don’t ask me why
Lover Doll
Crawfish
Steadfast, Loyal and True
New Orleans
Young dreams

A felvételek Hollywoodban, a Santa Monica Boulevard 7000 cím alatt található Radio Recorders stúdióban készülnek 1958 januárjában.

A dalok szerzői az Elvis és Parker között tulajdonjogilag fele-fele arányban megosztott Hill and Range kiadó által szerződtetett dalszerzők: Fred Wise, Ben Weisman, Claude Demetrius, Aaron Schroeder, Sid Tepper és Roy C. Bennett. A két fiatal szerző, Leiber és Stoller, akik a Jailhouse rock filmhez írt dalaival belopták magukat Elvis szívébe (de Parkerébe nem, mert az ezredes rossz néven vette, hogy nem az ő istállójából kikerülő szerzők írnak Elvisnek) egy másik filmen dolgoznak ebben az időben, de így is három dallal járulnak hozzá a film sikeréhez. Nevükhöz fűződik a címadó dal, valamint a Trouble, amit a film legjobb dalának tart a kritika, és a Steadfast, Loyal and True.