Elhunyt Ronnie Hawkins

87 éves korában elhunyt “Mr.Dinamó, rock and roll, rockabilly, és country énekes, Ronnie Hawkins.

Hawkins két nappal Elvis után, 1935. január 10-én született Huntsville-ben, Arkansas államban. Anyja tanítónő édesapja, Jasper Hawkins pedig borbély volt. Amikor kilenc éves, családja a közeli Fayetteville-be költözik. A középiskola elvégzése után testnevelést tanul az Arkansasi Egyetemen, ahol megalakítja első zenekarát, a Hawksot.

Velük turnézik Arkansas, Oklahoma és Missouri államban.

Legendás előadásai, mint például Bo Diddley „Who Do You Love” dala vagy, Chuck Berry-től a „30 Days” (amit ő „40 Days„-re változtatott) és unokatestvére, Dale Hawkins „Suzie Q” című száma az, amiért a tömegek tombolnak.A „Mary Lou” című kislemezzel öregbíti hírnevét, amely a No.26. helyig jut az amerikai slágerlistán. A Hawk híres a színpadi jelenlétéről, amelyet erőteljes énekhangja és humoros szóváltásai jellemeztek, beleértve a jellegzetes „tevegelés” táncát.

Hawkins tulajdonosa és üzemeltetője a Rockwood Clubnak is Fayetteville-ben, ahol a rock and roll legkorábbi úttörői közül néhányan megfordulnak, többek között Jerry Lee Lewis, Carl Perkins, Roy Orbison és Conway Twitty.

Conway Twitty tanácsára 1958-ban turnézni kezd Kanadában. Első fellépése a Golden Rail Tavernben van, Hamiltonban, Ontario államban, ahol egyik napról a másikra sikeressé válik. Ezért végleg Kanadába költözik és 1964-ben állandó lakosa lesz az országnak. 2017-ben a dourodummeri Stoney Lake Manorból, ahol 1970 óta lakott, az Ontario állambeli Peterborough-ba költözik.

A Kanadába költözés után a Hawkins és a dobos Levon Helm kivételével mindenki kilép a zenekarból. Helyüket a délnyugat-ontariói Robbie Robertson, Rick Danko, Richard Manuel és Garth Hudson töltik be. Mindezek a Hawksok 1964-ben elhagyják Hawkinst, hogy megalakítsák a The Band együttest.
1969 decemberében Hawkins vendégül látja John Lennont és Yoko Onót az ontariói Mississaugában lévő otthonában, a házaspár világbékét hirdető kampánya során. Lennon ott tartózkodása alatt dedikálja erotikus „Bag One” litográfiáit. Lennon egy rádiós promóciót is készít Hawkins kislemezéhez, a „Down in the Alley„-hez.

Az 1970-es évek elején Hawkins felfigyel Pat Travers gitárosra, aki Ontario éjszakai klubjaiban lép fel, és annyira lenyűgözi a fiatal zenész, hogy meghívja őt a zenekarába. Travers később sikeres lemezlovas karriert fut be, és az 1970-es évek hard rock műfajának egyik befolyásos gitárosa lesz.

1975-ben Bob Dylan felkéri Hawkinst, hogy játssza el „Bob Dylan” szerepét a „Renaldo és Clara” című filmben. A következő évben fellép a The Band hálaadásnapi búcsúkoncertjén, amelyet az 1978-as The Last Waltz című film dokumentál. 1984-es “Making It Again” című LP-je Juno-díjat hoz neki, mint Kanada legjobb country férfi énekesének. Zenészi karrierje mellett kiváló színész, az 1980-as évek elején saját televíziós műsorát vezeti “Honky Tonk” címmel, és olyan filmekben szerepel, mint a “Heaven’s Gate” barátjával, Kris Kristoffersonnal.
1995. január 10-én Hawkins 60. születésnapját egy koncerttel ünnepli a torontói Massey Hallban, amelyet a “Let It Rock” című albumon dokumentálnak. A koncerten Hawkins mellett fellép Carl Perkins, Jerry Lee Lewis, a The Band és Larry Gowan. Jeff Healey a legtöbb, ha nem az összes előadáson gitározik. Hawkins zenekara, a Hawks, vagy annak változatai támogatják az előadókat. Az ezen az estén fellépő összes zenészt együttesen „a Rock ‘n’ Roll Orchestra„-nak nevezik el.


A későbbi években Hawkins hasnyálmirigyrákot kap, majd ugyan meggyógyul. Rejtélyes gyógyulását a 2012-es “Ronnie Hawkins” című filmben mutatják be: “Még mindig él és virul”.
Hawkins 2022. május 29-én kora reggel, 87 éves korában halt meg.

Barcs Endre