A spirituálétól a gospelig 12. rész. A The Oak Ridge Boys
Written by Horváth Ede on 2022.06.19.
Barcs Endre “A spirituálétól a gospelig” c. regénye folytatásokban közölve.
A spirituálétól a gospelig 12. rész.
A The Oak Ridge Boys
Az ő hangzásuk az egyik legjellegzetesebb és legfelismerhetőbb a fehér gospel zenében. Az Oak Ridge Boys négyszólamú harmóniája és lendületes dalai több tucat country slágert is eredményeztek, Grammy-, Dove-, CMA– és ACM-díjat, valamint számos más iparági és rajongói elismerést is szereztek. A ma is aktívan működő együttes minden alkalommal, amikor a közönség elé lép, az Oaks négy évtizednyi listavezető kislemezt és 50 évnyi hagyományt hoz egy olyan színpadi műsorba, amelyet széles körben a legizgalmasabbak között tartanak számon. És mindannyian ugyanolyan lelkesek a gospel iránt, mint valaha is voltak.
Amikor színpadra lépek, ugyanazt az érzést érzem, mint amikor először énekeltem az Oak Ridge Boys-szal – mondja Duane Allen énekes. Ez az a munka, amire mindig is vágytam. Mint mindenki más a csapatban – teszi hozzá a rendkívüli basszusgitáros-énekes, Richard Sterban – már azelőtt is rajongója voltam az Oaks-nak, mielőtt tagja lettem volna a csapatnak. Még ma is rajongója vagyok az együttesnek. A The Oak Ridge Boysban való tagság egy életre szóló álom beteljesülése.
Az együttes működése alatt 12 arany-, három platina– és egy dupla platinaalbumot szerzett – plusz egy dupla platina kislemezt -, és több mint egy tucat országos listavezető kislemezt, valamint több mint 30 Top Ten-slágert.
A gospel gyökerek
A The Oaks egy olyan hagyományt képvisel, amely egészen a második világháborúig nyúlik vissza. A Tennessee állambeli Knoxville-ben működő eredeti együttes a közeli Oak Ridge-ben kezdett el gospel zenét játszani, ott, ahol az atombombát kifejlesztették. Oak Ridge Quartetnek nevezték magukat, és ’45 őszén kezdtek rendszeresen fellépni a Grand Ole Opry showkban. Az ötvenes évek közepén a Time magazin az ország egyik legjobb gospel együtteseként mutatta be őket.
Ők a leginnovatívabb kvartett a gospel zenében – olvashatjuk a Time magazinban. Gospelt adnak elő rockos megközelítéssel, haranglábas nadrágot viselnek és hosszúra növesztették a hajukat… mindez nem vall éppen gospel előadókra..
Gospel hangzásuknak pályafutásuk alatt mindvégig volt egy határozott popos vonulata, és bár ez izgalmat és közönségvonzó hatást keltett, a puristákat alaposan felbolygatta, és a szervezők is elbizonytalanodtak az Oaks irányát illetően. A hetvenes években a banda a country mezejére lépett. 1977-ben Paul Simon felkérte az Oaksot, hogy énekeljenek háttérzenét a “Slip Slidin’ Away” című slágeréhez,
majd felvételt készítettek George Jones-szal, Brenda Lee-vel, Johnny Cash-sel, Roy Rogersszel, Billy Ray Cyrusszal, Bill Monroe-val, Ray Charles-szal, sőt még Shooter Jenningsszel, régi barátjuk, Waylon Jennings és Jessi Colter fiával is. Legutóbb a csapat Merle Haggarddal vett fel duettet a 2015-ös Rock of Ages hymns and Gospel favorites című albumra.
Ők készítették az egyik első country zenei videóklipet. 1977-ben az Easy, bár az Egyesült Államokban nem jelent meg, Ausztráliában a harmadik helyig jutott.
Részt vettek az első amerikai könnyűzenei headline-turnén a Szovjetunióban.
Az Oak Ridge Boys öt elnök előtt lépett fel. És az egyik legkitartóbb turnézenekarrá váltak, amely még ma is évente mintegy 150 fellépést tart a legnagyobb színházakban, vásárokon és fesztiválokon az Egyesült Államokban és Kanadában.
Emellett fáradhatatlanul támogatják a jótékonysági és civil ügyeket, szóvivőként és/vagy vezetőségi tagként szolgáltak az Amerikai Cserkészszövetség, a Gyermekbántalmazás Megelőzésének Nemzeti Bizottsága (ma Prevent Child Abuse America), a Feed The Children, a National Anthem Project és még sok más szervezet adománygyűjtő rendezvényein.
Ismerkedjünk meg velük közelebbről is!
Az együttes az 1940-es években alakul, az 1950-es években válnak népszerűvé a southern gospelben. Az alapcsoport, amely végül az Oak Ridge Boyshoz vezet el, a Wally Fowler and the Georgia Clodhoppers nevű country együttes, amely 1943-ban alakult a Tennessee állambeli Knoxville-ben. A tagok felkérést kapnak, hogy a II. világháború alatt a civil személyzet tagjai és családtagjaik számára adjanak koncertet a közeli Oak Ridge-ben, az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban. Olyan gyakran kérik fel őket, hogy ott énekeljenek, hogy végül Oak Ridge Quartetre változtatják a nevüket, és mivel a legnépszerűbb dalaik gospelek voltak, Fowler úgy dönt, hogy kizárólag a déli gospelzenére koncentrál. Akkoriban a kvartett tagjai Wally Fowler, Lon „Deacon” Freeman, Curly Kinsey és Johnny New. Ez az együttes 1947-ben kezd el felvételeket készíteni. 1947-ben Wally Fowler és az Oak Ridge Quartet a Grand Ole Opry tagjává válik.
1949-ben a hárman elszakadnak Fowlertől, hogy új együttest alapítsanak Curley Kinsey and the Tennessee Ridge Runners néven, ezért Fowler felbérel egy már létező együttest, a Calvary Quartetet, hogy megreformálja velük az Oak Ridge Quartetet.
1957-ben Fowler eladja az „Oak Ridge Quartet” név jogait a csoport tagjának, Smitty Gatlinnek egy adósság elengedéséért cserébe. A további személyi változások következtében a csoport elveszti tenorját, ezért csökkentetik a hangszerelésüket és Gatlin énekel tenort, míg a zongorista, Tommy Fairchild énekli a szólót. Ebben a felállásban mégis “The Oak Ridge Quartet “címmel vesznek fel egy albumot a Cadence Records számára,
majd 1958-ban leszerződtetik Willie Wynnt, hogy énekelje a tenor szólamot, Fairchild pedig visszatér, igaz, kizárólag a zongorához. Ekkor az együttes Fairchildből áll a zongoránál, Wynnből, Gatlinből (ő énekli a szólót), a bariton Ron Page, és a basszusgitáros Herman Harper. Egy albumot vesznek fel a a Checker Records lemezkiadónál, egyet a Starday-nél, hármat pedig a Skylite-nál. 1961-ben Gatlin az együttes nevét „The Oak Ridge Boys„-ra változtatja, mert producerük, Bud Praeger úgy gondolta, hogy az „Oak Ridge Quartet” túl régimódian hangzik a korabeli hangzáshoz.
1962-ben a Skylite-nál, majd két úttörő albumot a Warner Bros. Records lemezkiadónál. Az igen izgalmas “Folk Minded Spirituals for Spiritual Minded Folk” c. albumuk 1963-ban jelenik meg a Warner Bros.-nál.
“Together” címmel készítenek egy albumot a Festival Recordsnak a The Harvesters együttessel közösen, egyet a Stateswoodnak “Singing the Gospel” címmel.
A csoport 1965-ben “The Solid Gospel Sound of the Oak Ridge Quartet” címmel még egy albumot vesznek fel a Starday-nél, majd egy másikat a Skylite-nál “River of Life” címmel. 1966-ban Gatlin elhagyja az együttest, hogy lelkész legyen, és felveszik a csapatba Duane Allen-t, aki korábban a Southernairs Quartet tagja volt (és újabban a Prophets Quartet baritonja. Ugyanebben az évben szerepelnek a „Heaven Sake” c. southern gospel filmben.
Willie Wynn továbbra is tenor énekessel és Herman Harper basszusgitárossal a csapat még egy albumot készít a Skylite-nak és egyet a United Artistsnak, majd a Heart Warming kiadónál kezdenek el felvételeket készíteni. 1966 és 1973 között 12 albumot készítenek a Heart Warminggal, amelyek többségében gospel albumok (“A Great Day”, “New Horizons, “It’s Happening!”)
Harper 1968-ban elhagyja az együttest, hogy csatlakozzon a Don Light Talent Agency-hez, mielőtt megalapította saját cégét, a Harper Agency-t, amely ma is az egyik legelismertebb booking ügynökség a gospel zenében.
Noel Fox, aki korábban a Tennesseans és a Harvesters tagja volt, veszi át a basszusgitáros szerepet. 1970-ben az Oak Ridge Boys kapja meg első Grammy-díját a „Talk About the Good Times” című gospel dalért.
1972 októberének végén Richard Sterban, a J. D. Sumner and the Stamps Quartet basszusgitárosa elhagyja azt a csapatot, és csatlakozik az Oak Ridge Boyshoz. A Hee Haw-on 1972-ben fellépő kvartett Willie Wynn, Duane Allen, William Lee Golden és Richard Sterban. Ugyanebben az évben az Oak Ridge Boys felvesz egy kislemezt Johnny Cash és a Carter Family-vel, a gospel dal címe „Praise the Lord and Pass the Soup” , amellyel először kerülnek fel a country slágerlistára.
Az Oak Ridge Boys ekkor átáll a country pályára, és bár az igazi sikerüket ekkortól érik el, e sorozatban nem követjük tovább pályafutásukat. Azért azt érdemes megemlíteni, hogy éppen ettől az időszaktól kezdve nyerik sorban a gospel Grammy díjakat, ugyanis nem hagynak fel végleg ezzel a stílussal:
• 1971: A legjobb gospel előadó a „Talk About the Good Times” c. dalukért
• 1974: A legjobb gospel előadó a „Baptism of Jesse Taylor” c. dalukért
• 1977: A legjobb gospel előadó a „Where the Soul Never Dies” c. dalukért
• 1978: A legjobb tradicionális gospel előadás a “Just a Little Talk with Jesus” c. daluk bemutatásáért.
A GMA Dove Awards a legjobb gospel nagylemezért:
• 1969: Album of the Year – It’s Happening
• 1972: Album of the Year – Light
• 1973: Album of the Year – Street Gospel
• 2002: Country Album of the Year – From The Heart
• 2007: Country Song of the Year – Jonah, Job and Moses
• 2010: Long Form Music Video of the Year – A Gospel Journey
(Folyt. köv.)