Az igazi Elvis 68. rész. Kid Galahad

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 68. rész.

Kid Galahad

Augusztus 11

A mozikba kerül tizedik, egész estés nagy játékfilmje, a Kid Galahad (A Galahad kölyök), amit ugyancsak a United Artist forgalmaz.

A film az 1937-es, azonos című sikerfilm újraforgatott változata. Az eredeti film rendezője Kertész Mihály, aki Elvis King Creole filmjének is rendezője. Az 1937-as eredeti változatban Humphrey Bogart játssza a férfi, és Bette Davis a női főszerepet.

A filmben Elvis egy bokszolót alakít, és hogy hiteles legyen alakítása bokszleckéket vesz a volt váltósúlyú ifjúsági világbajnoktól, Mushy Callahantól, aki maga is szerepel a filmben.

A film története:

Walter Gullick (Elvis alakítja) bokszoló arról híres, hogy igen erős jobb horgost tud bevinni ellenfelének, miközben remekül állja ellenfele ütéseit. Willy Grogan (Gig Young alakítja) egy lecsúszott szerencsevadász, aki egy tréning tábort tart fenn, ahol Gullick az ottani bokszolókkal méri össze tudását. Tehetségét látva Grogan elhatározza, hogy Gullickból profi ökölvívót nevel, abban a reményben, hogy a fiúval majd annyi pénzt keres, mint menedzsere, hogy vissza tudja fizetni a szerencsejátékon elveszített hatalmas összeget a gengszter Otto Danzingnak (David Lewis alakítja).

A két férfi kapcsolata azonban merőben megváltozik, amikor Willy lánytestvére, Rose visszautasítja Walter szerelmi közeledését. (Rose-t Joan Blackmen alakítja, aki már a Blue Hawaii filmben is Elvis partnere volt.) A visszautasítás oka, hogy Willy nem akarja, hogy húga Walterrel járjon, ezért Willy szándékosan nem akadályozza meg, hogy Walter a következő meccsén időben leléphessen a nálánál tapasztaltabb bokszoló „verése” elől. A legnagyobb meglepetésre Walter megnyeri a mérkőzést. A film happy enddel végződik, Walter segít Willyt megszabadítani Danzingtól.

Elvis, hogy a bokszjelenetek hitelesek legyenek, pontosan úgy készül, mint a filmbéli bokszolók az edzőtáborban. Naponta fut, ugrókötelezik, zsákol, protein diétán élt, nem csoda, hogy sokat izmosodik és lead hat kilót.

A volt váltósúlyú ifjúsági világbajnok, Mushy Callahan el van ájulva Elvis sportbeli adottságaitól.

„Jó a fizikai állóképessége, és a koordinációs képessége. Még soha életében nem bokszolt, de igen gyorsan elsajátította ezt a sportot, köszönhetően annak, hogy rendszeresen karatézik” – nyilatkozza.

A film rendezője Phil Karlson, aki 1932 óta rendez filmeket. A film producere David M. Weisbart, aki már a Love me tender Elvis filmnek is producere volt. Weisbart további három Elvis filmnek lesz még a producere. Ugyancsak ő a producere az April love című Pat Boone filmnek is 1957-ben.

A kritikák fanyalognak a film láttán. A The New York Times, amelynek 1963. március 7-i számában, az Elvis színészi alakítását legtöbbször becsmérlő, az Elvis filmeket lenéző Bosley Crowther kritikus, aki például a Blue Hawaii c. filmről inkább nem ír kritikát, nehogy dicsérni kelljen, itt is ellenséges Elvis alakításával szemben:

„A legutolsó, amit valaki elképzelhet, hogy Elvis Presley képes egy gyámoltalan amatőr bokszolót alakítani, aki tigrissé válik a ringben. Ha megnézik a Kid Galahad filmet, láthatják, hogy valóban nem képes erre. Mr. Presley nem állhatna modellt egy Herkules szobor elkészítéséhez, és megjelenítő képessége túlságosan gyenge ahhoz, hogy egy vad karaktert alakítson. Izmainak mutogatása, amikor boksz nadrágot vesz fel, azt bizonyítja, hogy erejét gitározással acélozta meg, és ajakbiggyesztése, miután behúzott egyet ellenfelének, egyáltalán nem hasonlít egy gyilkos gúnyos vigyorához. Nem, el kell fogadnunk, hogy Mr. Presley nem képes meggyőző lenni.”

A Variety filmes szaklap azt veti Elvis szemére, hogy „túlságosan pocakos a filmszerephez”. Egyben elmarasztalja Phil Karlson rendezőt, néhány igen laposra sikerült jelenetért, de mint a kritikus írja, talán ezért a szereplők is felelősek, akik nem képesek végrehajtani a rendező utasításait. (A Variety kritikusa nem veszi figyelembe, hogy a filmben a litván születésű, világhírű színész, Charles Bronson alakítja Lew Nyack edzőt. Akiről nem igazán lehet elmondani, hogy nem figyel oda, hogy mit csinál a felvevő kamera előtt. A szerző megjegyzése)

Bemutatásának hetében a film No.9. a Variety sikerlista szerint, és az évi rangsorban No.37.

A filmben elhangzó dalok:

King of the whole wide world
This is living
Riding the rainbow
Home is where the heart is
I got lucky
A whistling tune

Érdemes megemlíteni, hogy az 1990-ben született Abdul-Bari Awad, aki 2013-2015 között európai, brit és Commonwealth szuper-harmatsúlyú bajnok, a Kid Gallahad nevet veszi fel az Elvis film iránti tisztelete jeléül, és ezen a néven vívja mérkőzéseit.

Augusztus 17

Elvis hosszú interjút ad Lloyd Shearernek, egy neves és közkedvelt „pletyka” újságírónak, amelyben elmondja, mennyire szeret filozófiai műveket olvasni, és arról is beszél, milyen szívesen lenne gyógyító orvos. Shearer valósággal isteníti Elvist ebben a beszélgetésben:

A pénz ellenére napjaink legfigyelmesebb, legelőzékenyebb, igen udvariasan viselkedő filmes fiatalembere. Idősebb kollégáit „sir”-nek, a hölgyeket „ma’am”-nak szólítja. Rendesen bánik azokkal, akikkel együtt dolgozik, legyenek a ranglétra bármely fokán, azokkal udvarias, őszinte és demokratikus.

Hogy e megállapítását alá is húzza, Elvistől idéz:

„Anyám és apám úgy neveltek, hogy vegyem figyelembe más emberek érzéseit, ne nézzek le senkit, és ne is hódoljak be senkinek. Láttam néhány sztárt, akik úgy viselkedtek, hogy „takarítsátok el ezt az alakot a szemem elől”. Nem adtak autogramot vagy nem fényképezkedtek senkivel, és magukra kívánták zárni az öltözőjüket, hogy senki ne tehesse be oda a lábát, meg ilyenek. Nos, én nem ilyen vagyok!”

Arra a kérdésre, hogy miért nem olyanokkal veszi körbe magát, akiktől tanulhatna is, Elvis a következőt feleli:

Megvan a magam saját útja, hogy hogyan tanuljak. Leginkább megfigyelés, olvasás és tapasztalás útján. Ez sokkal fontosabb számomra, mint az, hogy olyanokkal vegyem körül magam, akiktől tanulhatok. Én olyanokkal veszem körbe magam, akiktől boldogságot kapok, és akiknek boldogságot adhatok. Mert mindent, amit megtanultam, az életutam alatt szereztem, Jack. Ez olyan tapasztalat, hogy nem mehetsz vissza, hogy valamit megismételj. Szeretek fejlődni. De elég okos vagyok ahhoz, hogy tudjam, nem haraphatsz nagyobbat, mint amit le is tudsz nyelni.

Az interjú nyomtatásban, és szerkesztett változatban a Parade c. vasárnapi magazinban jelenik meg. Az interjú magnóval készül, a vágatlan hanganyag teljes szövege 2001-ben napvilágot lát a Word for Word (1955-1977) (Szóról,szóra) „beszélős” CD albumon.

Augusztus 28

Elvis ismét Hollywoodba utazik, ahol elkezdi 12. filmjének, az It Happened At The World’s Fair (A világkiállításon történt) című filmje forgatásának előkészületeit. Az MGM filmvállalatnál ismét azt az öltözőt kapja, amely egykor Clark Gable-é volt.

Augusztus 30

Hollywoodban, a Radio Recordings stúdióban megkezdi az It Happened At The World’s Fair című film dalainak felvételét. Ezen a napon két dalt rögzít. Ezek: Happy ending, Relax. A felvételt meg kell szakítani, mert Elvis meg van fázva, és az éneklés közben megfájdul a torka. Láza is felmegy, így orvosa felszólítására hazamegy kifeküdni a betegséget.

Augusztus 31

Hollywood legmenőbb szabója, Sy Devore, aki a sztároknak árul ruhákat, azt nyilatkozza egy lapnak, hogy Elvis nem hord alsóneműt. Elvis nem sértődik meg, miután meggyógyul, bevonul az üzletbe, és megmutatja neki, hogy van rajta alsónadrág. Sy Devore azt is nyilatkozza egy vele készített interjúban, hogy Elvis filmbéli öltözéke az MGM-nek 9 300 dollárjába került, amit tíz öltönyért, két kasmír zakóért, négy sport zakóért, 25 pár szövetnadrágért, 30 ingért és 55 nyakkendőét kellett kifizetnie a filmstúdiónak.

(Folyt. köv.)