Az Igazi ELVIS 98. – Double Trouble

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az Igazi ELVIS 98. – Double Trouble

Április 5

A Metro-Goldwyn-Mayer produkciójában mozikba kerül Double Trouble (Dupla baj) című filmje, amely sokkal jobbra sikerül, mint az ezt megelőző néhány, még sincs igazi sikere. A bevétel messze elmarad a várakozástól. Pedig minden adott a sikerhez. A forgatókönyvírók az ebben a korban divatos diszkót és kémtörténet szálat egyaránt belefűznek a filmbe.

A film a kortárs angol zene hangulatát utánozza, Elvis zenekarának a tagjai a filmben Beatles frizurát viselnek, a táncosok úgy mozognak, mint a népszerű angol televíziós beat műsorokban az ottani táncosok. Azonban a filmen az sem segít, hogy Alex Romero készíti a koreográfiáját. Az a koreográfus, aki a Jailhouse rock című film főcímdalának felejthetetlen koreográfusa.

A film rendezője ismét Norman Taurog, Elvis kedvenc filmrendezője, míg a film technikai szaktanácsadója maga Parker ezredes.

A film európai több városban, így Londonban és Antwerpenben játszódik, de Elvis ki sem teszi a lábát Los Angelesből, az MGM stúdiójából.

A film története:

Guy Lambert (Elvis) pop énekes bajba kerül, miközben egy londoni diszkóban énekel. Kiderül, hogy egy ifjú hölgy, Lill Conway (Annette Day alakítja) keveri a szálakat. Lill mindenféle kalandokba magával rángatja Guy-t. Van itt minden, kémkedés és ellenkémkedés, ékszerlopás és kétbalkezes detektívek, lövések a sötétből, és hatalmas verekedések, Elvis még egy kerítéskarót is lekaratézik egyetlen ütéssel. Van üldözés, bőröndcsere, menekülés, nagy kavarodás. A nagy kavarodásban Guy végre beleszeret Jillbe és a történet happy enddel végződik, a fiatalokkal felrobban egy hajó, a gyémántokat elnyeli a tenger, de ők a roncson állva, vígan néznek a jövő felé.

A forgatókönyv Mark Brandel You’re killing me (Te megölsz engem) című regénye alapján készült, és Parker ezredes azt szerette volna, ha a film olyan mulatságos lesz, mint a Beatles Hard day’s night vagy Help filmje.

A film női főszereplője, a mindössze 18 éves angol Annette Day, akivel Judd Bernard producer, londoni látogatása során a Portobello Roadon vásárolgatva találkozik össze.

Amikor hónapokkal később partnert keresnek Elvisnek, eszébe jut a lány a producernek, felhívja és megkérdezi tőle, nem akar e színésznő lenni, és Elvisszel forgatni. Day korábban soha életében nem forgatott filmet, nem színészkedett. Erre a filmre elmegy Hollywoodba. Elvis és közte mély barátság alakul ki, olyannyira, hogy a forgatás után Elvis egy fehér Mustang autót ajándékoz neki. A lány kénytelen az autót Amerikában hagyni. Anélkül tér haza Londonba.

Chips Rafferty és Norman Rossington alakítja a két gyémánt tolvajt. Rafferti Ausztráliában születik és nevelkedik, míg Rossington Angliában. Rossington az egyetlen olyan színész, aki egy Beatles és egy Elvis filmben is szerepel. Rossington ugyanis az A hard day’s night Beatles filmben is kap szerepet. Később musical szerepekben is játszik, különböző színházakban.

A három Wiere testvér – Harry, Herbert és Sylvester – alakítja a három ügyefogyott detektívet. A testvérek 1922-ben alakítják meg komikus csoportjukat amivel többnyire színpadon szerepelnek. A humor mellett énekelnek, táncolnak, számos hangszeren játszanak, sőt még az akrobatikát is bevetik műsoraik színesítésére.

A Variety filmes szaklap 1966. április 5-i számában jelenik meg kritika a filmről. A szaklap “habkönnyűnek” találja a filmet, amelynek azt rója fel legnagyobb hibájául, hogy a forgatókönyv nem tartalmaz semmi értelmes, összefüggő történetet, csak arra jó, hogy a jelenetek elvigyék a főszereplőt a megfelelő várható profit irányába. A szaklap szerint az Old MacDonald minden idők legrosszabb Elvis filmdala. (Egyébként nem is olyan rossz, egész ügyesen van hangszerelve.) A filmben van két kitűnő jazz nóta, ami világossá teszi, Elvis ebben a műfajban is megállná a helyét. Kár, hogy néhány számot vonósokkal feldúsított, szimfonikus „tánczenekar” kísér. Ez a stílus Elvistől igen távol van, ezen kívül egyáltalán nem felel meg a film stílusának sem. Főleg nem az adott kornak. A Could I fall in love c. számot önmagával énekli, ami ettől igen érdekes ízt kap. Kár, hogy itt is „szalonzene” adja a kíséretet. A szerző megjegyzése.)

A Variety szaklap besorolása szerint a film az éves listán a No.58. helyen végez, a profit 1,6 millió dollár.

A filmben a következő dalok hangzanak el:

Double trouble
Baby, if you’ll give me all of your love
Could I fall in love
Long legged girl
City by night
Old McDonald
I love only one girl
There is so much world to see
It won’t be long

Április 27

Végre befejeződik a Clambake forgatása.

Április 28

Az RCA piacra bodobja a Long legged girl (with the short dress on)/That’s someone you never forget. kislemezt. Katalógusszáma: RCA 47-9115.

Az A oldali szám Elvis számára íródott, a Double trouble filmjéhez. A szerzők Leslie McFarland és Winfield Scott. A felvétel 1966. június 29-én készül Culver City-ben, az MGM stúdiójában. A dal No.63 a Billboard kislemez listáján.

A B oldali dal szerzője maga Elvis és Red West. A dal, amelynek címét is Elvis adja, még 1961-ben születik meg, egyes vélemények szerint Elvis édesanyjára gondolt, amikor komponálta. A dalt 1961. június 25-én rögzíti Nashville-ben az RCA B stúdiójában. A dal, amely 1962-ben a Pot luck c. albumán már megjelent, No.92. Lesz a Billboard kislemez listán.

Május 1

Elvis és Priscilla összeházasodik. Az esküvői ceremóniára Las Vegasban, az Aladdin hotelben kerül sor, délelőtt 9:30-kor, igen szűk meghívotti kör jelenlétében.

A meghívottak listáját maga Parker ezredes állítja össze. Mivel az ezredes csak a kiadásra gondol, sokakat szándékosan nem hív meg. Így többen vannak olyanok, akik úgy érzik közel állnak Elvishez, és megérdemelnék, hogy jelen legyenek az esküvőn, és mivel lemaradnak a névsorról, komolyan megsértődnek. Közéjük tartozik Red West, akit, mivel ő sem szerepel a meghívottak listáján, maga Elvis hív meg az esküvőjére.

West a feleségével Las Vegasba repül, és felöltözve megjelenik a ceremónián, ahol közlik velük, hogy nincsenek a listán, és nem engedik be őket. Maga a ceremónia mindössze nyolc percig tart. Priscilla kérésére kihagyják esküjének szövegéből, a „mindig és mindenben köteles engedelmeskedni férjének” mondatot.

Az esküvőt 10 000 dolláros reggeli követi a sajtó meghívottjai, valamint az MGM, az RCA valamint a William Morris ügynökség vezetősége számára. A reggelit követően Elvis és Priscilla repülőre ül, és Palm Springsbe repül a mézes hetekre.

Május 4

Visszatérnek Memphisbe, ahol a lovas farmon további három hetet töltenek el teljes nyugalomban, a maffia tagjai nélkül. Priscilla bevásárol, főz, mos és takarít, nagyon élvezi a háziasszonyi munkát. Ezekben a napokban úgy élnek, mint két hétköznapi ember.

Május

Az RCA piacra dobja a Long legged girl című, négyszámos EP lemezt, amelyen a következő dalok találhatók:

A oldal Double toruble/I love only one girl
B oldal Long legged girl/That’s someone you never forget

Az A oldali dalok a Double Trouble filmjéhez kapcsolódnak, míg a B oldali két szám már április hónapban kislemezen megjelent.

Május 29

Elvis és Priscilla újból felölti esküvői ruháját, és Gracelandben megismétlik az esküvői ceremóniát azok számára, akik nem lehettek jelen Las Vegasban, az igazi esküvőn. Az esküvőt bőséges fogadás követi, rengeteg étellel és itallal. Ezzel némileg sikerül elégtételt adni azoknak, akik eddig vérig sértve érezték magukat, amiért nem lehettek jelen az igazi esküvőn. Vannak azonban olyanok, akiket ez a „pótlólagos esküvő” nem tud megnyugtatni, és nem bocsájtanak meg Elvisnek.

Június 1

Megjelenik 29. sorlemeze, a Double trouble albuma. Katalógusszáma: LPM/LSP 3787.

A felvételek a Radio Recorders stúdióban, valamint az MGM stúdióban készülnek 1966. június 28, 29 és 30-án. Csodálatos gospel lemeze, a How great thou art után, elkeseredve rögzíti a gyöngébbnél gyöngébb filmdalokat.

Különösen elkeserítőek ezek a felvételek, ha tudjuk, hogy a Beatles ezekben a napokban dobja piacra történelmi jelentőségű Sgt. Pepper’s Lonely Hearts Club Band című albumát és ugyanekkor jelenik meg David Bowie bemutatkozó albuma is.

Maga a stúdió sem megfelelő Elvis számára, hiszen a szokásos nagyzenekari stúdió helyett, egy kis “sound stage” stúdióba teszik a felvételeket, amely sokkal olcsóbb, mint egy nagy lemez stúdió, de a hangja iszonyúan pocsék. Amikor Elvis panaszkodik, az RCA menedzsmentje mindig arra hivatkozik, hogy Parker szűkre szabta a költségkeretet.

Már gyerekdalokat is rögzítenie kell, mert azok után nem kell jogdíjat fizetni. Az Old Mac Donald dalban kotkodácsolnia, hápognia kellene és bőgni, mint egy tehén, amire nem hajlandó. Végül a rendező mégis ráveszi, így egy háziállatokat szállító teherautó hátulján ülve végrehajtsa az állat utánzásokat. Vagyis elvégzi a feladatot, de művészi és emberi mivoltában érzi sértve magát, jegyezzük meg, hogy joggal.

Végül kilenc számot rögzít a filmhez, a dalok hossza összesen 17 perc 11 másodperc, ami túl kevés egy nagylemezhez. Hogy a fennmaradó időt valamivel kitoldják, az RCA elővesz három, még 1963-ban készült felvételt és “bónuszként” hozzácsapják a lemezhez. Ezek közül kettő, a Never ending és a Blue river dalok ráadásul már kislemezen napvilágot láttak.

Az It won’t be long dal a filmhez készül, de Elvis kérésére kimarad a filmből.

A lemez ugyanolyan gyöngén szerepel a Billboard listán, mint a film a filmlistán, mindössze a No. 47. helyre kerül. Elvis ezt a zenei anyagot gyűlöli a legjobban.

Az albumon hallható dalok listája:

A oldal

Double trouble (Doc Pomus, Mort Shuman)
Baby, if you’ll give me all of your love (Joy Byers)
Could fall in love Randy Starr
Long legged girl (with the short dress on) Leslie McFraland, Winfield Scott
City by night (Bill Giant, Bernie Baum, Florence Kaye)
Old McDonald (Randy Starr)

B oldal

I love only one girl (Sid Tepper, Roy C. Bennett)
There is so much world to see (Randy Starr)

bónusz dalok

It won’t be long (Ben Weisman, Sid Wayne)
Never ending (Buddy Kaye, Phil Springer)
Blue river (Paul Evans, Fred Tobias)
What now, what next, where to (Hal Blair, Don Robertson)

(Folyt. köv.)