Az Igazi ELVIS 118. – Change of habit

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az Igazi ELVIS 118. – Change of habit

November 10

Az NBC Productions produkciójában bemutatják a Change of habit (Kivetkőzött apácák) c. zenés filmdrámát, amely Elvis 31. nagy játékfilmje, egyben filmes karrierjének utolsó darabja.

Az NBC Productions televíziós stúdiót és csatornát az RCA hozza létre még 1947-ben New Yorkban. Az NBC Productions vállalatra azért esik Tom Parker választása, mert az utóbbi Elvis filmek nem hozzák meg a kívánt profitot, így a nevesebb filmstúdiók nem hajlandók kifizetni Elvisnek a Parker által kért egymillió dolláros gázsit és a nyereség 50%-át. Tom Parker rendkívüli tehetségnek köszönhetően az NBC Production hajlandó Elvisnek a filmért, és egy Elvis című televíziós showért kifizetni 1 125 000 dollárt.

A film terjesztését a Universal Pictures végzi. Bár a film New Yorkban játszódik, a felvételek nagy részét Los Angeles lerobbant negyedében készítik, valamint a Universal Studios műtermeiben, Kaliforniában, az Universal City-ben, 1969 márciusában és áprilisában. A film nagy fordulat Elvis filmes pályafutásában, nyoma sincs a tengerparti bikinis lányok által keltett musical hangulatnak, a film immár nyíltan felvállalt társadalmi dráma. Három katolikus apácáról szól, akiknek mielőtt végleg átadnák magukat Jézusnak, és a zárdának, még egy próbatétel elé kell állniuk. Civil ruhába kell öltözniük és a város legszegényebb negyedében, a gettóban kell egy orvosi rendelőben dolgozniuk.

A forgatókönyvet John Joseph és Richard Morris történetéből Jaes Lee S.S. Schweitzer és Eric Bercovici írja.

A film története:

Dr. John Carpenter (Elvis), aki a gettó orvosa, meglepetéssel tapasztalja, hogy három lányt küldenek ki hozzá segítőnek. A lányok nem árulhatják el, hogy apácák, ugyanis a helybéliek nem fognák el a segítséget tőlük, ha tudnák róluk, hogy apácák. A lányok soha nem tapasztalt fajbéli és szociális problémákkal szembesülnek, számos szerencsétlen, a maguk hibáján kívül a társadalom perifériájára került ember problémájával ismerkednek meg. Ezeken a jobb sorsra érdemes gettólakókon keresztül egyre közelebb kerülnek a kinti világhoz. Carpenter beleszeret az egyik apácába, Michelle Gallagher nővérbe (Mary Tyler Moore alakítja), aki szívesen viszonozná a doktor szerelmét, csakhogy önmegtartóztatási esküje kötelezi.

Egy nagy buli után, amit a helybéli gettólakók szerveznek, a három apácát már majdnem magához vonzza a világi lét, ezért a zárda főnökasszonya azonnal visszarendeli őket a zárdába. Ketten visszamennek, de Michelle marad. Amikor Dr. Carpenter megkérdezi Michelle-t, hogy miért nem viszonozza közeledését, ő felfedi magatartásának igazi okát. Dr. Carpenter önmagát okolja, hogy egy apácába szeretett bele. A gettó templomában együtt éneklik a Let’s pray together (Imádkozzunk együtt!) c. egyházi éneket, amikor megjelenik a zárdafőnöknő és Michelle-t válaszút elé állítja, az egyház, vagy Dr. Carpenter. A választ a film a nézőkre bízza…

A film rendezője William A. Graham, aki számos televíziós sorozat rendezője is, így a Magyarországon is vetített Dr. Killdare rendezője. 1980-ba Emmy díjra jelölik a Guyana Tragedy: The Story of Jim Jones. munkájáért.

Michelle alakját, akit Mary Tyler Moore személyesít meg, egy igazi apácáról, Mary Olivia Gibsonról mintázzák a szerzők. Gibson a New York Siracuse-i Maria Regina zárda lakója volt, és őt is kiküldik szociális munkára, sérült gyerekeket ápolni. Története abban az időben, amikor a forgatókönyv született általánosan ismert volt.

Moore, a színésznő táncosként kezdi a pályafutását. Az egyik televíziós sorozatban, a The Ozzie and Harriet Show-ban kap szerepet 1955-ben. Ezt követően számos tv sorozatban és játékfilmben szerepel, 1979-ben Emmy, 1981-ben Academy Award díjra jelölik.1993-ban kapja meg az első Emmy díját a Stollen babies (Lopott gyerekek) c. filmben nyújtott alakításáért.

Barbara Bennett apácát Jane Elliot alakítja, aki számos televíziós műsorban szerepel, közöttük a General hospital szappan sorozatban. Három alkalommal is Daytime Emmy díjra jelölik, öt alkalommal jelölik, és két alkalommal kapja meg a Szappanopera Kedvenc díjat.

Irene Hawkins nővért Barbara McNair alakítja. McNair Chicagoban születik, Wisconsinban nő fel. Tanult zenész. New Yorkban titkárnőként dolgozik, amíg be nem fut, mint sikeres énekesnő. Éjszakai klubokban énekel, így a Plaza hotel Perzsa termében, vagy Los Angelesben a Coconut Grove-ban. Sikeresen debütál egy Broadway musicalben, a The body beautifulban. Az 1970-es években saját televíziós showja lesz, a The Barbara McNair Show. Ugyancsak sikerrel szerepel Duke Ellington musicaljében, a Sophisticated Ladiesben.

A női énekegyüttes, a The Blossoms Elvisszel szerepel az Elvis ’68 come back special televíziós showjában. Egyikük, Darlene Love, később nevet szerez magának, mint szóló énekes és színésznő. Ugyancsak sok olyan szereplő jelenik meg a filmben, akik már más Elvis filmben is szerepet kaptak, így David Renard, aki egy fotóst alakít a Fun In Acapulco c. filmben, Stella Garcia, akit ugyancsak a Fun In Acapulcoban láthattunk, Caitlin Wyles, aki a Stay away, Joeban kapott kisebb szerepet.

A The New York Times 1970. január 22-én ír kritikát a filmről. A. H. Weile kritikus fanyalog a fim láttán

Van benne valamiféle üzenet, de nagyon gyenge, és nem valami magával ragadó.

A Variety kritikusa már megértőbb.

A történet jól felépített ahhoz, hogy családi szórakozást nyújtson. Némi titokzatosságot rejt a tény, hogy a doktor nem tudja, apácákkal áll szemben. Elvis jól mutat a megértő orvos szerepében. Jól kamatoztatja a korábbi munkáiban elsajátított profizmust, olyan elképesztő könnyedséggel van jelen a vásznon, hogy megkockáztatom a kijelentést, Elvis csak azért jött Hollywoodba, hogy ezt a filmet elkészítse.

A kritikus a Change of Habitet Elvis tíz legjobb filmjei közé sorolja.

A film a Variety filmlistán négy héten át szerepel, és a No.17. helyet foglalja el.

A filmhez felvett dalok:

Change of Habit (Buddy Kaye and Ben Weisman)

Let’s Be Friends (Chris Arnold, David Martin, Geoffrey Morrow) (nem kerül be a filmbe)

Let Us Pray (Buddy Kaye and Ben Weisman)

Have A Happy (Buddy Kaye, Dolores Fuller, Ben Weisman)

Rubberneckin’ (Dory Jones and Bunny Warren)

A filmdalok felvétele Los Angelesben, az Universal City-ben, a Decca Recoring stúdióban zajlik 1969 márciusában, a Rubberneckin szám kivételével, aminek a felvétele 1969 januárjában, Memphisben, az American Sound stúdióban van.

December 25

Vernon ismét eljátssza a télapót a Gracelandben megrendezett karácsonyi ünnepségen.

December 31

Elvis, immár hagyományosan Memphisben tölti a szilvesztert. A bulit ezúttal egy új klubban a T. J.’s Ronnie Milsapban tartja, ahol Elvis külön kérésére Mark James, a dal szerzője elénekli a Suspicious Mindst.

(Folyt. köv.)