HANK WILLIAMS

HANK WILLIAMS

Hank Williams

Hank Williams, akit sokan a kortárs country zene atyjaként ismernek, 1923. szeptember 17-én született az Alabama állambeli Mount Olive vidéki közösségében. Születési anyakönyvi kivonatában az áll, hogy „Garland közelében„, Butler megyében. Ez Montgomery-től 50 mérföldre délre található. Édesanyja nyolcéves korában adott neki egy gitárt, de zenei befolyását egy helyi blues utcai énekes, Rufus „Tee Tot” Payne gyakorolta rá. Tee Tot-tól tanult meg gitározni és bluest énekelni, ami dalszerzői munkásságának alapjául szolgált. Édesanyja 1937-ben a családot az Alabama állambeli Montgomerybe költöztette, ahol panziót nyitott. Itt Hank megalakította a Drifting Cowboys nevű zenekart, és 1941-ben rendszeres fellépője lett a helyi rádióállomásnak, a WSFA-nak.

Hank Williams és a Drifting Cowboys

Hank 1943-ban ismerkedett meg Audrey Mae Shepparddal, amikor egy gyógyászati – showban játszott, és 1944-ben házasodtak össze.

Hank és Audrey

1946-ban Hank és Audrey Nashville-be látogattak, hogy találkozzanak Fred Rose-zal, az Acuff-Rose Kiadó egyik vezetőjével.

Fred Rose és Hank

Rose-nak tetszettek Williams dalai, és felkérte, hogy készítsen két felvételt a Sterling Records számára, amiből két kislemez is született. Mindkét kislemez, a „Never Again” és a „Honky Tonkin’” sikeres volt, és Williams 1947-ben szerződést kötött az MGM Records-szal. Rose lett az énekes menedzsere és lemezproducere.


Az 1947-ben megjelent „Move It on Over” lett Hank első kislemeze az MGM számára, és azonnal sláger lett, bekerült a country top 5-be.

1948-ban csatlakozott a Louisiana Hayride-hoz. A „Honky Tonkin’„ 1948-ban jelent meg, majd az „I’m a Long Gone Daddy” következett, amely a Top Tenben tetőzött.

1949-ben rögzítette a „Lovesick Blues„-t, amelyet eredetileg Emmett Miller vett fel. A kislemez hatalmas sláger lett, 16 hétig maradt az első helyen, és átkerült a pop Top 25-be.

Williams a dalt a Grand Ole Opryban énekelte, ahol példátlanul sok ráadást adott ezt követően elő.

Hank és a Drifting Cowboys a Grand Ole Opry műsorán.

1949 tavaszán született meg Hank és Audrey Williams első gyermeke, Randall Hank.

Hank és a kis Randall

Szintén tavasszal Hank összeállította a Drifting Cowboys leghíresebb felállását, amelyben Bob McNett, Hillous Butrum, Jerry Rivers és Don Helms szerepelt. Hamarosan ő és a zenekar Hank Williams-koncertenként 1000 dollárt keresett.

Williamsnek a „Lovesick Blues” után 1949-ben nem kevesebb, mint hét slágere volt, köztük a Top 5-ös „Wedding Bells„,

a „Mind Your Own Business„,

a „You’re Gonna Change (Or I’m Gonna Leave)”

és a „My Bucket’s Got a Hole in It„.

A következő évben újabb slágerek sora következett, köztük a „Long Gone Lonesome Blues„,

a „Why Don’t You Love Me”

és a „Moanin’ the Blues„;

valamint a Top Tens „I Just Don’t Like This Kind of Livin’„,

„My Son Calls Another Man Daddy„.

„They’ll Never Take Her Love From Me„,

„Why Should We Try”

és „Nobody’s Lonesome for Me„.

Ugyancsak 1950-ben Luke the Drifter néven Hank egy sor spirituális lemezt vett fel.

Hank 1951-ben újabb és újabb slágereket szerzett, kezdve a „Dear John” című top tízes slágerrel és annak első számú hátoldalával, a „Cold, Cold Heart„-al.



Hanknek 1951-ben számos további slágere volt, köztük a „Hey, Good Lookin’”

és a „Howlin’ at the Moon„,

az „I Can’t Help It (If I’m Still in Love With You)„,

a „Crazy Heart„,

a „Lonesome Whistle”

és a „Baby, We’re Really in Love„, amelyek mind a top tízben szerepeltek.


1952-ben Hank még mindig ontotta a slágereket… a „Honky Tonk Blues” tavasszal a második helyre került.

Hank 1952-ben még öt kislemezt adott ki:

„Half as Much„,

„Jambalaya„,

„Settin’ the Woods on Fire„,

„You Win Again” és

„I’ll Never Get Out of This World Alive„, amelyek mind a top tízbe kerültek.

Ahogy Hank zenei karrierje minden korábbit felülmúlóan ívelt, az időigénye egyre nagyobb lett. Hank volt a kor szupersztárja, és az ezzel járó összes nyomást egyedül az ő vállán kellett elviselnie. A Hankben lakozó zenét neki kellett átadnia, akár valamelyik sztenderdjének szavaival, akár valaki más művének előadásával.

Hanknek sokféle zenei ötlete volt. A szent himnuszoktól kezdve az összetört szívekről és a zaklatott szerelemről szóló történeteken át a lelkesítő táncdallamokig. Hanknek mindig volt egy dala, amit elénekelhetett. Mindannyian ismerjük a dalait, amelyek a szakma standardjaivá váltak. De Hank újszerű dalokat és blues-slágereket, country himnuszokat és „meseballadákat” is felvett.

A világ ismeri Hank Williamst. Hank dalai és előadásai legendásak voltak már a 29 éves korában bekövetkezett halála előtt is. Hank lett a mérce, amelyhez minden country zenét mérnek.

Hanknek 1953. január 1-jére volt beütemezve egy koncert az ohiói Cantonban. Charles Carr, Hank 18 éves fiatal barátja vezetett. A nyugat-virginiai Oakhillben újév reggelén, közvetlenül napfelkelte előtt Hanket kórházba szállították, ahol 1953. január 1-jén reggel 7:00-kor hivatalosan is halottnak nyilvánították. 29 éves volt.

Hank Cadillacje. Ennek hátsó ülésén hunyt el a XX. század egyik legnagyobb country művésze.

Három nappal később, 1953. január 4-én, vasárnap, Hanket az Alabama-beli Montgomeryben temették el, rekordszámú ember jelenlétében. Több mint 25 000 gyászoló jött el, hogy lerója kegyeletét az amerikai zenetörténet leghíresebb hillbilly énekes/dalszerzője előtt.

Több tucat country-sztár vett részt a rendezvényen, ahogy Audrey Williams, Billie Jean Jones és Bobbie Jett is, aki történetesen két nappal később kislányt szült. Az „I’ll Never Get Out of This World Alive” közvetlenül a halála után az első helyre került, és 1953 folyamán számos slágerlemez követte, köztük a „Your Cheatin’ Heart„, a „Kaw-Liga” és a „Take These Chains From My Heart„.

1961-ben Hank egyike volt az első háromnak, akit beiktattak a Country Music Hall of Fame-be. Hank zenéje nem csak az idő próbáját állta ki, de zenéje továbbra is számtalan lemezlovasra van hatással.

Forrás: thehankwilliamsmuseum.net