Tweedlee Dee
A „Tweedlee Dee” (más néven „Tweedly Dee” vagy „Tweedle Dee„) egy rhythm&blues szerű dal, latin hatású riffel, amelyet Winfield Scott írt LaVern Baker számára, és 1954-ben az Atlantic Records New York-i stúdiójában vett fel. Ez volt az első slágere, a Billboard magazin R&B chartjának 4. helyét és a pop chartjának 14. helyét érte el, ez volt Scott első kereskedelmileg sikeres dala.
A dal hangszerelése és énekstílusa megpróbálta a fekete énekstílust a fehér lemezvásárlói piac ízlésének megfelelővé tenni, könnyed hangzással és vidám ritmusütemmel. A háttérvokálokat az Atlantic akkori házi kísérőzenekara, a The Cues (itt The Gliders néven szerepel) szolgáltatta, amely itt az első tenor Abel DeCosta, a második tenor Ollie Jones (korábban a The Ravens tagja volt), a basszus Edward Barnes és a bariton (és dalszerző) Winfield Scott volt. A felvételen részt vett még a tenorszaxofonos Sam „The Man” Taylor és a dobos Connie Kay.
Baker felvételében szorosan megközelítette a popstílust, de a dal feldolgozását Georgia Gibbs hamarosan rögzítette a Mercury Records számára, amely egy nagy kiadó volt, és jobb terjesztéssel rendelkezett, mint az Atlantic, amely ellenben egy kis, független kiadó volt. A feldolgozás, amely ugyanazt a szöveget tartalmazta, és szorosan utánozta az eredeti stílusát és hangszerelését, aranylemez lett Gibbs számára, ami elrontotta annak az esélyét, hogy Baker felvétele popslágerré váljon.
Abban az időben gyakori volt, hogy a nagy lemezkiadók a szélesebb fehér közönségnek szánt R&B-slágerek feldolgozását adták ki, amit az Egyesült Államok szerzői jogi törvényei nem tiltottak. Az Atlantic mérnöke, Tom Dowd szerint a Mercury ugyanazt a hangszerelőt, ugyanazokat a zenészeket és ugyanazt a hangmérnököt próbálta alkalmazni. Baker megpróbálta elérni, hogy kongresszusi képviselője törvényt hozzon a hangszerelések másolásának megakadályozására, de nem járt sikerrel.