Chris LeDoux

Chris LeDoux

(1948. október 2. – 2005. március 9.)

Chris LeDoux

Chris LeDoux  amerikai country énekes-dalszerző, bronzszobrász, és a rodeócsarnokok dicsőséges bajnoka. Zenei pályafutása során LeDoux 36 albumot rögzített (sok saját kiadású), amelyekből 2007 januárjáig több mint hatmillió darabot adtak el az Egyesült Államokban. Két arany– és egy platinalemez minősítést kapott a Recording Industry Association of America (RIAA) által. Grammy-díjra jelölték, és kitüntették az Academy of Country Music Cliffie Stone Pioneer Awarddal. LeDoux az egyetlen olyan személy, aki részt vett és fellépett is a Houston Livestock Show and Rodeón.

Chris 1948. október 2-án született Biloxiban (MS). A légierő pilótájának fiaként az ország számos területén és a tengerentúlon is megfordult. Korán kialakult benne a vadnyugat, a lovak és a rodeó iránti szenvedély. Akár Michiganben töltötte a nyarat a nagyapja farmján, akár a családjával Austinban, TX-ben, vagy később  Cheyenne-ben, WY-ben, Chris ródeó – bajnoki aranycsatokról álmodozott és minden lehetséges alkalommal lovagolt. Kemény munkája és elszántsága 16 éves korában gyümölcsöt hozott, és 1964-ben „Little Britches Bareback Rider” világbajnok lett.

Az ifjú Chris

Miután 1967-ben leérettségizett a Cheyenne Central középiskolában, és még abban az évben megnyerte a HS állami bareback bajnokságot, Chris megtanulta, hogyan kell nyerni, és imádta a vele járó adrenalint.

Egy rodeóösztöndíjjal a kezében Chris elkötelezte magát a sport mellett, és 1969-ben megnyerte a Sheridan College egyetemközi bajnokságát.

Ezzel egy időben egy új szenvedélyt is felfedezett. A dalszerzés lehetővé tette Chris számára, hogy történeteket meséljen a rodeós életmódról, amit szeretett, és megossza azokat a barátaival. 1971-ben rögzítette első lemezét rodeódalokból, és szülei segítségével létrehozta az American Cowboy Songs nevű független lemezkiadót. 1972-ben találkozott az egyetlen igaz szerelmével. Chris és Peggy még abban az évben összeházasodtak, és a WY-i Kaycee kisvárosát tették állandó otthonukká.

Chris ezt követően folytatta a „ródeó – bajnoki aranycsatok” gyüjtögetését, miközben 5 gyermeket neveltek: Clay-t, Ned-et, Will-t, Cindi-t és Beau-t.

Chris és a családja

Az 1976-os National Finals Rodeón Chris megnyerte a Bareback világbajnoki címet, és hazavihette a hőn áhított aranycsatot. 1979-ben megalapította a Haywire Ranch-et, 1984-ben visszavonult a rodeózástól, és inkább a zenére kezdett koncentrálni. 1989-ben Chris rögzítette 22. független albumát, és kis családi lemezkiadója több mint 4 millió dolláros forgalmat bonyolított le.

Ugyanezen év áprilisában „jövendőbeli” barátja, Garth Brooks megemlítette Chris nevét (a második versszak végén “God bless Chris LeDoux”) első slágerében, a „Much Too Young (To Feel This Damn Old)” című dalban, ami felkeltette a Capitol Records Nashville figyelmét.

Chris a következő évben nagylemezszerződést kötött a Capitol-lal, és berobbant az országos reflektorfénybe. A nagy erejű, pirotechnikával teli, rodeó rock and roll show-iról ismert Chris ugyanolyan koncentráltan és keményen utazott és szórakoztatott, mint ahogyan rodeós karrierjét is végigjárta. A Capitol Recordsnál töltött ideje alatt további 18 albumot adott ki, amelyekből több mint 6 milliót adtak el világszerte. A társai által tisztelt és rajongói által csodált Chris cowboy, művész és trubadúr volt, a szó valódi, legnemesebb értelmében. Minden eredményén és sikerén túl a legkedvesebb idézete mindig is ez lesz:

Amiről mindenek felett szeretnék ismert lenni, az az, hogy jó férj és családapa voltam.

Chris a srácaival

Koncertjei nagyon népszerűek voltak, és gyakran szerepelt rajtuk egy mechanikus bika (amelyen a dalok között lovagolt) és tűzijáték.

A 35. éves Grammy-díjra 1992-ben a „Whatcha Gonna Do with a Cowboy” című kislemezdala a Best Country Vocal Collaboration (év énekes együttműködése) kategóriában kapott jelölést.

1992-ben LeDoux és Garth Brooks az Academy of Country Music-tól az év énekes duója, a TNN/Music City News Country Awards-tól pedig az év énekes együttműködése kategóriában kapott jelölést.

A következő évtizedben LeDoux aLiberty kiadónál folytatta a lemezfelvételeit. További hat lemezt adott ki, köztük a One Road Man-t, amely 1998-ban a country top 40-be került. Karrierje vége felé LeDoux elkezdett más művészek által írt anyagokat is felvenni. 2000-ben megjelent Cowboy című lemezével visszatért a gyökereihez, újra rögzítve számos korai dalszerzői alkotását.

Az RIAA két arany és egy platina minősítést adott LeDoux-nak. 1993. február 22-én a Whatcha Gonna Do with a Cowboy című kislemeze aranylemez lett. 1997. június 2-án a The Best of Chris LeDoux című album aranylemez lett. 2005. október 5-én pedig a 20 Greatest Hits című album platinalemez lett.

2000 augusztusában LeDoux-nál elsődleges szklerotizáló epekőgyulladást diagnosztizáltak, ami miatt májátültetésre volt szüksége. Garth Brooks önként jelentkezett, hogy felajánlja májának egy részét, de az nem volt kompatibilis. Alternatív donort találtak, és LeDoux 2000. október 7-én megkapta a transzplantációt. Felépülése után két további albumot adott ki. 2004 novemberében LeDoux-nál epekarcinómát diagnosztizáltak, ami miatt haláláig sugárkezelésen esett át.

LeDoux 2005. március 9-én, 56 éves korában halt meg rákban. Temetésére március 11-én került sor.

Nem sokkal halála után LeDoux-t a hat korábbi rodeó cowboy egyikeként nevezték meg, akiket 2005-ben a Colorado Springs-i (Colorado állam) ProRodeo Hírességek Csarnokába iktattak be. Ő volt az első, akit két kategóriában is beiktattak, a bareback ridingért valamint a „notables” kategóriában „a sporthoz a zenéje révén való hozzájárulásáért”.

2004-ben az Academy of Country Music ünnepélyes keretek között adta át LeDoux-nak a Cliffie Stone Pioneer Awardot. 2005-ben Garth Brooks vette át a díjat LeDoux családja nevében.

2005 végén Garth Brooks rövid időre előbújt a visszavonultságából, hogy felvegye a „Good Ride Cowboy” című dalt, amellyel LeDoux előtt tisztelgett. Brooks megjegyezte:

Tudtam, hogy ha valaha is felveszek valamilyen Chris előtt tisztelgő dalt, akkor annak pörgősnek, vidámnak kell lennie… egy olyan dalnak, mint ő… nem valami lassú, gyászos dalnak. Ő nem ilyen volt. Chris pontosan olyan volt, amilyennek a hőseinknek lennie kell. Férfias ember volt. Egy igazi jó barát.

Garth Brooks 2005. november 15-én, a CMA-díjátadón adta elő a dalt, élőben a New York-i Times Square-ről. Még aznap este LeDoux-t a CMA Chairman’s Award of Merit díjjal tüntették ki, amelyet Kix Brooks, a Brooks & Dunn tagja adott át LeDoux családjának.

A barátok együttműködtek abban is, hogy évente rodeót, művészeti kiállítást és koncertet rendezzenek a wyomingi Casperben LeDoux emlékének tiszteletére. A művészeti kiállításon olyan szobrokat és vázlatokat mutatnak be, amelyeket LeDoux a barátainak készített. Chris halála előtt egyik művét sem állították ki hivatalosan, azonban LeDoux-nak volt két szobrászművészeti alkotása, amelyek díjat nyertek, amíg élt; ez több volt, mint egy hobbi.

LeDoux halálának második évfordulója alkalmából 2007 áprilisában a Capitol Records hat CD-t adott ki, amelyeken az 1974 és 1993 között felvett 12 albumának újramaszterelt változata szerepel.

D. Michael Thomas művész és szobrászművész másfélszeres életnagyságú szobrot készített Chris LeDoux-ról az 1976-os világbajnoki lovaglás közben a Stormy Weather-en. A „Good Ride Cowboy” nevű szobor a szülővárosában, a wyomingi Kaycee-ben található Chris LeDoux Emlékparkban van kiállítva.

„Good Ride Cowboy” szobor

Forrás: umgnashville.com, wikipédia