A Valódi Vadnyugat 47. – Con Murphy

Written by on 2024.09.10.

A Valódi Vadnyugat 47. – Con Murphy

A Helena Herald – a Montana Terület fővárosának újságja – azt hirdette, hogy Con Murphy

az egyik legrosszabb desperádó (bandita), aki valaha is a Sziklás-hegységet megfertőzte.

A beszámolók szerint, beleértve a sajátját is, Murphy Missouriból származott. Bár korai éveiről nem sokat tudunk, úgy tűnik, gyermekkorát Hannibal városában és a Missouri állambeli Palmyra városában töltötte. Murphy saját bevallása szerint 1875 körül, tizennyolc évesen hagyta el otthonát. Állítólag nyugatra, Dél-Idahóba költözött.

Később azt állította, hogy civil alkalmazott volt a dakotai Fort Abraham Lincolnban. Azt is állította, hogy 1876-ban Alfred Terry tábornok montanai hadseregének csapatszállító kiszolgálója lett, amely a Yellowstone-folyó vidékén a sziú (lakota) indiánok ellen indult hadjáratra. Azt is állította, hogy épphogy megúszta azt, hogy George A. Custer alezredessel és a 7. lovassággal együtt elküldjék az Abraham Lincoln erődből a Little Bighorn folyó völgyébe tartó sorsdöntő útjukra.

Murphy elmondása szerint amikor Terry tábornok Yellowstone Riverben lévő ellátótáborában állomásozott úgy döntött, hogy felhagy a katonai élettel. Egyesek szerint akkoriban Corneliusnak hívták, mások szerint az igazi neve Henry vagy John volt, megint mások „Red” volt. Elkezdett lovakat lopni, de 1878-ra Murphy már a Montana állambeli Bozeman melletti Fort Ellisben volt. A montanai Miles Cityből vállalt fuvarozási munkát.

Gyengéje volt a whisky, és szabadidejét a Miles City külvárosában lévő Shinnick’s Saloonban töltötte. John és Al Shinnick szalonja a desperádók menedéke volt. Murphy egy lótolvaj bandába keveredett Al Shinnickkel, Brock Adamsszel és másokkal. Egyesek szerint „Big Nose” George Parrott-tal és bandájával is együtt lovagolt, akikkel John Shinnick szalonjában találkozott. Murphy a montanai Gallatin, Jefferson és Madison folyó völgyében kezdett lovakat lopni. Később ugyanezt tette a Malad folyótól nyugatra valamint Big Camas területén, Idaho keleti részén is.

Egy író azt írta, hogy

Murphy minden ösvényt, lyukat és teherszállító utat ismert a Utah állambeli Corinne és a montanai Virginia City között.

Murphy postakocsik kirablására tett kísérletei nem jöttek igazán jól a postakocsi-őröknek. Murphy egyszer egy Hypolite Le Brie nevű métisszel lovagolt, aki labilis és veszélyes ember volt. Állítólag lopott lovakat hajtott és árult Kanada északnyugati területein. Murphy néhány lovat indiánoktól és métisektől szerzett rotgut whiskyért. Később ismét a montanai Helena-völgybe sodródott.

James Murray, Beaver megye seriffje letartóztatta Con Murphyt, és a dixon megyei börtönbe záratta lólopásért. Murphyt később, 1879 februárjában áthelyezték Madison megyébe. Az áthelyezés során ideiglenesen Jack Mitchell seriffhelyettes őrizetébe került, aki Virginia City felé vette az irányt. Állattenyésztési vádakkal kellett szembenéznie. Junction Stationbe érve Murphy megszökött, és ellopott egy lovat. Márciusban újra elfogták, és Virginia City börtönébe zárták. Az állattenyésztési vádakon kívül két további váddal is szembe kellett néznie, az egyik hatósági szervnek való ellenállás, míg a másik pedig állami állomány ellopása volt.

Három évre ítélték a montanai Deer Lodge-i területi börtönben. A börtönben meghúzta magát, majd hét hónap után innen is megszökött. Egy évvel később Lewis és Clark megye seriffje, Charles Jefferies fogta el újra a Dearborn folyó vidékén, Helenától északnyugatra. Letartóztatásakor Murphy birtokában volt egy nagy csorda ló, amelyet a környező farmokról gyűjtött össze. Murphy letöltötte büntetését, majd 1882-ben szabadult. Szabadulása után hónapokat töltött tehenészként Idahóban, dolgozott különböző bányásztáborokban is a Snake River térségében. 1884-ben tért vissza a montanai Helenába.

Murphy John O’Neil farmján dolgozott cowboyként, Helena-tól tizennégy mérföldre, a Spokane Creek-nél. Úgy vélték, hogy O’Neil szoros kapcsolatban állt a környék különböző lótolvajbandáival. O’Neil farmjától mintegy tizenkét mérföldre, a Spokane Creek-nál volt az idősebb John Edmonson által üzemeltetett Edmonson’s Ferry, amely egyben John négy fiának otthona is volt. Ifjabb John, Henry, Albert és Jefferson Edmonson egy George Munn nevű texasi férfival együtt egy lótolvajokból és postakocsi-rablókból álló bandát alkotott.

Murphy az edmontoni bandával kezdett lovagolni, és 1884. május 17-én George Munnnal együtt kirabolta a Helena-Fort Benton postakocsit Mitchell postakocsiállomásánál, harminc mérföldre északra Helenától. A két bandita pénzt tartalmazó leveleket, órákat, revolvereket valamint a három utastól elvett 200 dollárt vitt el. John Mead, a postakocsi és a ranch vezetője részletes személyleírást adott Jacob Powers postakocsifelügyelőnek és két seriffhelyettesnek a két férfiról, valamint a lovakról és a nyergekről. Powers tudott az Edmonson bandáról és Murphy-ről. A leírás alapján úgy vélte, hogy George Munn és Murphy volt az. A két helyettes a helyszínen maradt éjszakára, de Powers azonnal üldözésbe kezdett.

Póstakocsi rablás – Arthur Sarnoff festménye

Két férfit láttak a rablás helyszínétől keleti irányban. Powers úgy vélte, hogy a páros Canyon Ferry városánál kelhet át a Missouri folyón. Kora reggel érkezett a komphoz. Rövid pihenő után délre fordult, és a Missourival párhuzamos Spokane Creeket követve eljutott a Helena-Bozeman postakocsiállomásig. Bruce Toole vezette az állomást, és elmondta Powersnek, hogy Murphy gyakran szállt meg John O’Neil családjánál, másfél mérföldre északnyugatra Toole házától. Powers ezután visszatért Helenába, ahol találkozott a két seriffhelyettessel. A törvény emberei megtudták, hogy két – Murphy és Munn – személyleírásának megfelelő férfi ellopott két szürke lovat a Helenától délre fekvő Clancy területéről, Jefferson megyében.

Powers és a helyettesek elmentek az O’Neil farmra, ahol John O’Neil elismerte, hogy Murphy ott szállt meg, és hogy az Edmonson fivérek összeszedték az összes lopott lovat, és elmentek egy Snake River melletti helyre, az észak-idahói hegyekbe. Murphy és Munn követte volna őket, mondta O’Neil, és azt tervezték, hogy útközben kiegészítik a lopott lóállományt. Ezzel véget ért Jacob Powers, Con Murphy és George Munn keresése, mert az akció a montanai Madison megyétől mintegy száz mérfölddel délre tolódott.

A két seriffhelyettes vonatra szállt a montanai Dixonba, hogy elvágják a törvényen kívüliek útját, de túl messze voltak nyugatra. Az üldözéshez most még több rendőr csatlakozott, mert az Edmonson-banda díjat tűzött ki rájuk. A kommandó a Madison folyó völgyében, Wall Creeknél érte utol az Edmonson fivéreket. Murphy és Munn is köztük volt. Sok lövést adtak le, de csak egy emberük sérült meg. Bár a törvényen kívüliek sok lopott lovukat elvesztették a csetepatéban, a törvényen kívüliek túlerőben voltak a kommandóval szemben. A törvény emberei visszavonultak. Az Edmonson-banda ezután húsz mérföldet haladt tovább dél felé, átkelve Idahóba.

A Madison megyei Ennisből érkező tizenegy fős különítmény hamarosan az Edmonson-banda nyomába eredt. A törvény emberei Ricksburgig (ma Rexburg) követték a törvényen kívülieket. Egy tűzpárbajban George Munnt megölték. Murphy, Albert és John Edmonson a törvény emberei kíséretében visszatértek Helenába, és a Lewis and Clark börtönben raboskodtak. Két éjszakával később Murphy a börtön tetején keresztül átvágta magát a szabadságba. Reggelig észre sem vették a hiányát. Szökésének éjszakáján állítólag harminc mérföldet lovagolt egy lopott lovon, majd átúszta a Missouri folyót, és napkeltekor elérte a Big Belt-hegységet.

A montanai Big Timberbe érkezett, ahol bogyókon és különböző farmokról szerzett alamizsnán élt. Big Timberben 75 dollárért eladta lovát és kantárját, majd belépett a Bliss Saloonba inni és szerencsejátékot játszani. A helyi lakosok felismerték, és táviratoztak Helenába. A rendőröknek nem okozott gondot letartóztatni, mert nagyon részeg volt. Murphyt ezután a montanai Butte-ban lévő Silver Bow megyei börtönbe zárták, majd visszaszállították Helenába. Murphy a vonatút alatt majdnem megszökött. Helenában a börtönőrök megnyugodtak, mert azt mondták nekik, hogy Murphy szökésbiztos zárkában van. Három hónappal később ismét szabad volt, miután megszökött a szökésbiztos börtönből. A Murphy elfogására kitűzött jutalom a hírek szerint 1000 dollár volt.

Legújabb szökése idején több tűzeset is volt Helenában. A helenai önbíráskodó mozgalom úgy döntött, hogy a törvényen kívüliek gyújtották azokat. Ezek az emberek azt is feltételezték, hogy a tüzek arra szolgáltak, hogy eltereljék a figyelmet az Edmonson fivérek tervezett szökéséről. Henry Edmonson valóban megszökött, de újra elfogták. Murphy öccse is a városban volt. Eközben a helenai tüzek folytatódtak, és egy szemtanú azt állította, hogy látta Con Murphy-t az egyik tűz helyszínén. A törvény és az önbíráskodó bizottság kiemelt fontosságúvá tette Murphy elfogását.

Con Murphy megszökött, és a hófödte Sziklás-hegységben maradt életben. 1885 januárjában megállt a Paul’s Saloonban Pipestone-ban, egy Jefferson megyei kis közösségben, Whitehill közelében. Murphy ott lovakat cserélt, valamint szerzett egy puskát és egy revolvert. Végül az élelemhiány és a hideg arra késztette Murphyt, hogy visszatérjen a John O’Neil-tanyára. Ott valahogy a bátyja rátalált, és meggyőzte, hogy menjen vele haza. Vett nekik vasúti jegyeket St. Louisba, és úgy tervezték, hogy Missoulába mennek, ahol a törvényen kívüli Murphy ismeretlen volt. John O’Neil felvette a kapcsolatot a helenai hatóságokkal, és beleegyezett, hogy segít Murphy elfogásában, ha kap valamennyit a jutalomból, amely mostanra elérte az 1700 dollárt.

George Brashaw, Helena városi rendőr és J.H. McFarland, egy lovászmester O’Neillel együtt egy szánon indultak el a tizennégy mérföldes útra, és másnap kora reggel érkeztek meg O’Neilékhez. Brashaw és McFarland a közelben várakozott, míg O’Neil belépett a kunyhóba, aki a Murphy fivéreket még mindig az ágyban találta. O’Neil megkérte a fiatalabbik Murphy-fivért, hogy menjen megetetni a lovakat, majd odakint elfogták. Con Murphyt fegyverrel fogták el, Brashaw pedig megbilincselte a törvényen kívülieket. Miután a vakító hóviharban elhagyták az O’Neil-házat, hogy a szánon visszamenjenek Helenába, a társaság kénytelen volt Bruce Toole félúton lévő állomásán megállni. Brashaw és McFarland egész éjjel fent maradtak, hogy őrizzék foglyukat. Másnap reggel, a reggeli után Con Murphy levette az egyik bilincset, hogy felvehesse a kabátját. Amikor Brashaw kinézett az ablakon, hogy megnézze, készen áll-e a szán, ez elég időt adott Murphynek, hogy előhúzza egyik csizmájából az elrejtett revolvert. Murphy csuklón lőtte Brashaw-t.

Murphy ezután felszaladt a lépcsőn, és elbújt egy szekrényben. Miután a padlódeszkákon keresztül több lövés dördült fel, Murphynek azt mondták, hogy adja meg magát, különben felgyújtják a kunyhót. A törvényen kívüli beleegyezett, hogy megadja magát, ha megígérik neki, hogy biztonságban eljut Helenába, és visszaadják a fegyverét arra az esetre, ha a csőcselék megpróbálná elfogni. Nem sokkal később azonban más rendfenntartók érkeztek Helenából, és őrizetbe vették a Murphy testvéreket. Tizenkét törvénytisztelő és foglyuk 1885. január 27-én indult vissza Helenába, csakhogy mintegy 150 fegyveres ember feltartóztatta őket. A csőcselék magával vitte a foglyokat, Murphy revolverét pedig nem adták neki vissza.

Con Murphyt a tüzekről kérdezték, aki azt mondta, hogy nem tudott a tüzekről. A csőcselék vezetői közölték Murphyvel, hogy a karrierje véget ért, és azt mondták, ha bármi mondanivalója van, akkor azt „rohadt gyorsan tegye”. Murphy arra kérte őket, hogy kíméljék meg öccsét, mert az ártatlan minden bűncselekményben. A tömeg Con Murphyt egy közeli távíróoszlophoz vitte. A keresztrudakon átvetettek egy kötelet, és ötven ember felhúzta az égbe. A keresztrúd azonban eltört, és a félig megfojtott fogoly a földre zuhant. Con Murphyt ezután egy közeli vasúti karóhoz vitték, és másodszor is felakasztották.

Ezután a holttestét tizenöt méterről levágták, és Helena városába szállították, hogy a hurokkal együtt, sértetlenül állítsák ki a régi tűzoltóházban. Con testvérét, akinek nem esett baja a csőcseléktől, másnap Alexander Davis megyei bíró előtt vád alá helyezték ismert bűnöző rejtegetése és védelme miatt. Mielőtt az esküdtszék előtt kellett volna megjelennie, Murphyt Davis bíró elengedte, és erős őrizet mellett a vasútállomásra kísérte, ahol jegyet kapott a minnesotai St. Paulba.

Forrás: Legends of the Old West


Continue reading

Previous post

Lillian Briggs


Bélyegkép
[There are no radio stations in the database]

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás