A VALÓDI VADNYUGAT – 53. rész: Oh! Suzanna + videó

A VALÓDI VADNYUGAT – 53. rész: Oh! Suzanna + videó

Legendás történetek a vadnyugat hőskorából.

Az „Oh! Susanna-t” Stephen Foster (1826-1864) írta, és 1848-ban jelent meg. A valaha megírt egyik legnépszerűbb amerikai dal, melyet a Western Writers of America tagjai beválasztották a „Minden idők 100 legjobb western dala” közé.

Stephen Foster 1846-ban az ohiói Cincinnatiba költözött, ahol könyvelőként kezdett dolgozni bátyja gőzhajózási vállalatánál. Ezen Cincinnatiban eltöltött ideje alatt írta meg az „Oh! Susanna-t”, valószínűleg egy helyi, férfi társasági klub számára. A dal ősbemutatójára 1847. szeptember 11-én a pennsylvaniai Pittsburghben, az Andrews’ Eagle Ice Cream Saloonban tartott koncerten, egy helyi kvintett előadásában került sor.

Kottaként elsőként a cincinnati W. C. Peters & Co. kiadóvállalat adta ki 1848-ban. Még ugyanebben az évben u.n. minstrel csoportok (feketére festett arcú bohóctársulatok) tűzték műsorukra a művet, és ahogy az abban az időben szokásos volt, hirtelen rengetegen kezdték a sajátjuknak tekinteni az újdonsült slágert, amit aztán a könnyű haszonszerzés érdekében a saját nevükön jegyeztették be szerzői jogvédelemre. Ennek eredményeképpen az Oh! Suzanna-t 1848. február 25-től 1851. február 14. között különféle kiadóknál, papíron legalább huszonegyszer védették le szerzői joggal és adatták ki.

Foster mindössze 100 dollárt (2016-os dollárban számolva 2774 dollárt) keresett a szerzeményével. A dal elképesztő népszerűsége miatt a Firth, Pond & Company kiadóvállalat két centes jogdíjat ajánlott neki az eladott kottapéldányonként, meggyőzve őt arról, hogy ő legyen az első teljesen hivatásos dalszerző az Egyesült Államokban.

A dalban szereplő Susanna név Foster elhunyt nővérére, Charlotte-ra utalhat, akinek a középső neve volt Susannah.

Foster dalában különböző zenei hagyományok keverednek. A nyitó sor szövege „egy bendzsót a térdemen” említ, de a dal a polkából veszi az ütemét, amely épp akkor tájt érkezett Európából az Egyesült Államokba. Glenn Weiser író és zenész szerint a dal két korábbi, 1846-ban megjelent szerzemény elemeit is tartalmazza: „Mary Blane-ét”, Billy Whitlocktól, és „Rose of Alabama-át”, Silas S. Steele-től.

Kiemeli, hogy az „Oh! Susanna” versszakának dallama hasonlít a „Mary Blane” dallamára, és az „Oh! Susanna” refrénjének kezdete szinte azonos az „Rose of Alabama” dallamával. Ráadásul mind az „Oh! Susanna„, mind az „Alabama rózsája” története egy szerelmesről szól, aki bendzsójával az egyik mély – déli államból a másikba utazik kedvesét keresvi, ami arra utal, hogy Foster Steele dalából merített ihletet dalszövegeihez.

A dallam első két frázisa a dúr pentaton skálán alapul.

A dal ellentmondásos sorokat tartalmaz, mint például: „It rain’d all night the day I left, The weather it was dry, The sun so hot I froze to death…/Egész éjjel esett az eső aznap, mikor elmentem, Az időjárás száraz volt, A nap olyan forró, hogy halálra fagytam…„, amelyeket „nonszensznek” neveztek.

Ez egyike azon Foster-daloknak, amelyek a „nigger” szót használják (kizárólag az eredeti változatban; a többiben az „Old Uncle Ned-et” valamint az „Oh! Lemuel-t” használták, mindkettő szintén Foster korai művei közé tartozik), amely a második versszakban jelenik meg („De lectric fluid magnified, And kill’d five hundred nigger.”

A dal Stephen Foster egyik legismertebb dala, és egyben az egyik legismertebb amerikai dal is. Korábban egyetlen amerikai szerzemény sem kelt el 5000-nél több példányban; míg az „Oh! Susanna-t” több mint 100 000 példányban adták el. Megjelenése után hamarosan a „Forty-Niners nem hivatalos témájaként” vált ismertté, új szöveggel, amely arról szól, hogy „mosófazékkal a térdemen” utazom Kaliforniába. Egy hagyományos pennsylvaniai holland változat Foster dallamát használja, de a szöveget teljesen kicseréli.

Forrás: Wikipédia

Végül hallgassuk meg az Oh! Suzanna eredeti változatát egy mindössze pár napja készült felvételről! Az előadója nem más, mint a felvidéken, Dunaszerdahelyen élő cimborám, Mészáros Máté, aki a Cornfield kids nevű countryzenekar frontembere.