Ray Harris

Ray Harris

Ray Harris (született 1927. szeptember 7-én, Tupelo, Mississippi, USA – meghalt 2003. november 13-án, Tupelo, Mississippi, USA) amerikai rockabilly énekes, gitáros, dalszerző és producer.

Ray Harris

Ray Harris a rockabilly zene egyik úttörője volt, aki az 1950-es években a híres Sun kiadónál készített felvételeket, egészen addig, amíg Harris úgy nem döntött, hogy „a mikrofon rossz oldalán áll„, majd lemezproducer lett, megalapította a Hi Recordsot, és számos slágerlemezt készített.

A Mississippi állambeli Tupelóban született 1927-ben, és a gazdasági világválság idején szegénységben nőtt fel. Az 1950-es évek elejére a memphisi Firestone gumiabroncsgyárban kapott munkát, ahol megismerkedett a basszusgitáros Bill Blackkel. Black 1954-ben elmondta Harrisnek, hogy egy fiatal zenésszel dolgozik együtt, Elvis Presley-vel, aki szintén Tupelóban született. Harrist meghívták a Sun Recordshoz, és végignézte, ahogy Presley, Black és Scotty Moore felveszik a „Good Rockin’ Tonight” című számot. Egy másik szemlélődő is jelen volt a felvételen, Wayne Cogswell Connecticutból, aki porszívókat árult Memphisben, és tehetséges gitáros volt.

Miután Presley-nek elkezdtek slágerlemezei születni, Harris és Cogswell úgy gondolták, hogy ők is hasonlóan fognak fejlődni. Megírták és elpróbálták a „Come On Little Mama„-t, és felvették a Sun számára. Ez egy frenetikus Rock&Roll dal volt, Harris intenzív, szinte értelmetlen énekével. A lemez 300 dollárt hozott Harrisnek, és a Sun tulajdonosa, Sam Phillips kérte a folytatást.

Egy részeg éjszakán Harris felvette a „Greenback Dollar, Watch and Chain” című dalt Roy Orbison háttérénekessel és Jerry Lee Lewis zongorajátékával. Ez tulajdonképpen egy igazi bulilemez.

Csak két kislemezt adtak ki Harris Sun-nál töltött ideje alatt, de néhány demó, mint például a „Love Dumb Baby” és a „Lonely Wolf” azóta megjelent. A gitárosa, Cogswell, Wayne Powers néven vette fel a „My Love Song„-ot.

1958-ban Harris megalapította a Hi Recordsot Quinton Claunch, Bill Cantrell és a lemezbolt tulajdonos Joe Coughi társaságában. Harris 3 dollárral járult hozzá, de a fő hozzájárulása a tehetségek felkutatása és felvétele volt. Barátja, Bill Black tanácstalan volt, mivel Elvis Presley az amerikai hadseregben szolgált, ezért létrehozták a Bill Black’s Combót. A kombó 1959-től kezdve egymás után sorra került be az amerikai top húszas listákra, köztük a „Smokie – Part 2„, a „White Silver Sounds” és a „Josephine” című lemezekkel, és az albumaik is jól fogytak.

Harris Charlie Rich-csel és Willie Mitchell-lel is dolgozott a Hi című lemezen, és szabadúszóként Ike és Tina Turner, valamint Chuck Berry hangmérnökeként dolgozott, amikor Memphisbe jöttek. Ő készítette a „Dirty Water„-t a Standellsnek, amely 1966-ban amerikai sláger lett, és ő írta a „86 Miles„-t Narvel Feltsnek valamint a „Cracked Up Over You„-t Junior Parkernek.

1971-ben Harris vásárolt egy farmot Tupelóban, és megnyitotta a Trace stúdiót, ahol Doc Kirby és Vincent Smith felvételei készültek, de kereskedelmi siker nélkül. Első albumát, az I’m Gonna Rock Some More-t 1979-ben készítette el, az utóbbi években pedig egy újabbat, a Raw-n-Rockin-t, internetes értékesítésre. Halála idején éppen a Sun és a Hi előadóiból állított össze egy csomagot, hogy turnéra induljon az Egyesült Királyságban.

Ray Harris

Forrás: discogs.com