AZ IGAZI ELVIS 164. (Befejező rész) – Moody Blue

Written by on 2025.01.08.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

AZ IGAZI ELVIS 164. (Befejező rész) – Moody Blue

Július 19

Megjelenik életének utolsó stúdió albuma, a  Moody Blue (Szomorkás hangulat). Katalógusszáma: RCA AFL 1 2428. A felvételek 1976. október 29-én és október 31-én készülnek Gracelandben, Elvis otthonában, az RCA mozgó stúdiójával, valamint 1977. április 24-én a michigani Crisler Arena, Ann Arborban, valamint az 1977. április 26-án ugyancsak a michigani Wings Stadium, Kalamazoo tartott koncertjein készült felvételek.

A nagylemez óriási siker, már 1977. szeptember 12-én arany, majd platina lemez lesz. 1992. március 27-én pedig kétszeres platina. Ezen felül No.1 a country nagylemez listán is. A lemez szerte a világban is nagy siker: Kanadában No. 2. és ugyancsak kétszeres platina, Új-Zélandon No.1. Svédországban No.2. az ottani nagylemez listákon.

Az albumon a következő dalok hallhatóak:

A oldal
Unchained melody (koncertfelvétel) (Alex North, Hy Zaret)
If you love me (let me know) (koncertfelvétel) John Rostill
Little Darlin’ (koncertfelvétel) (Maurice Williams)
He’ll have to go (Graceland, stúdió) (Joe Allison, Audrey Allison)
Let me be there (átvétel az Elvis recorden live on stage in Memphis albumról (John Rostill)

B oldal

Way down (Graceland, stúdió) (Layng Martine Jr.)
Pledging my love (Graceland, stúdió) (Don Robey, Ferdinand Washington)
Moody blue (Graceland, stúdió) (Mark James)
She thinks I still care (Graceland, stúdió) (Dickey Lee, Steve Duffy)
It’s easy for you (Graceland, stúdió) Andrew Lloyd Webber, Tim Rice)

Augusztus 4

Megjelenik az Elvis: What Happened? (Elvis: mi történt?) c. könyv, amely igen negatív képet fest az énekesről. Elvis tajtékzik a dühtől.

Auguszus 10

Elvis megnézi a The Spy Who Loved Me (A kém, aki szeretett engem), akkor bemutatásra kerülő filmet a General moziban, Whitehavenben Tennesseeben.

Augusztus 12

Szeretné kislányával, Lisa Marie-val az egyik moziban megnézni a Star Wars című filmet, amit az amerikai mozik május 25-én mutatnak be.

De nem kap jegyet, és mozit sem tud bérelni, ezért egy másik moziba mennek, ahol megtekintik a The spy who loved me (A kém, aki szeretett engem) c. James Bond filmet. Elvis a hazatérés után Gracelandben fotókat készít, amin Lisa Marie látható, ahogy Ginger Alden ölében ül, és a még moziban vásárolt pattogatott kukoricát majszolja.

August 15

Elvis, szokásához híven,  éjjel fél 11-kor meglátogatja fogorvosát, aki két fogát betömi, és fogtisztítást végez.

Augusztus 16

12:00, éjfél A fogorvos végez  a munkával, Elvis és Ginger Alden hazatér Gracelandbe. Hazafelé, a zenekapunál a kapuőrség fogadja. Felvétel készül arról, ahogy Aldennel a kocsiban behajt a kapun. Ez életében a róla készült utolsó felvétel.

2:15, hajnal: Elvis felhívja orvosát, és további fájdalomcsillapítókat kér, mert fáj a foga a tömési beavatkozás után. Elvis mostohatestvére, Ricky Stanley, aki akkor éjjel ügyeletes, kocsijával elhajt a Baptist Memorial kórházba és hat szem dilaudid tablettával tér vissza, amit Elvis orvosától, Dr. Nicktől kap.

4:00  Elvis felébreszti első unokatestvérét,  Billy Smitht és annak feleségét, Jot, arra kérve őket, hogy játszanak fallabdát vele. Elvis, ahogy az utóbbi hetekben szokta, szinte mozdulatlanul „játszik”, és azzal szórakozik, hogy igyekszik a labdával eltalálni Billy-t.  Játék közben Elvis ütőjével megüti saját lábát. Sántikálva lemegy a pályáról, a játéknak vége szakad.

4:30  Elvis leül az egyik zongorájához és saját zongorakíséretével elénekel néhány gospel dalt,  valamint a Blue Eyes Crying In The Raint.

5:00  Elvis úgy dönt, hogy elég fáradt ahhoz, hogy ilyen „korán” ágyba térjen. Ginger-rel felmegy a hálószobába. (Elvis általában reggel 8-9 óra felé ment csak aludni. A szerző megjegyzése.)

7:00 Elvis egy adag altatót vesz be.

8:00 Mivel még mindig képtelen elaludni,  újabb adag altatót vesz be. Ez már a harmadik adag az este. Az altatókat nagynénje, Delta Mae Biggs csempészi be neki titokban, hogy a Maffia tagjai ne tudjanak róla.

9:30  Elvis még mindig képtelen elaludni és csak forgolódik az ágyban, kezébe veszi Frank Adams könyvét, amelynek címe The Scientific Search For The Face Of Jesus (Jézus arcának tudományos kutatása) és kimegy vele a fürdőszobába.

Nehogy elaludj odakint –mondja Ginger, tudván, hogy Elvis el szokott a fürdőszobában bóbiskolni. Ginger leoltja a villanyt és visszaalszik.

13:30  Ginger felébred, és látja, hogy Elvis még nem tért vissza mellé. Kopog a fürdőszoba ajtaján, de nem érkezik válasz. Amikor belép, ott találja Elvist a földön fekve, a WC kagyló előtt. Hangosan sikítozni kezd, mire megjelenik Al Strada és Joe Esposito. Utóbbi azonnal hívja a mentőket, az előbbi megkísérli újraéleszteni Elvist, aki akkor már nem lélegzik. Az éppen Gracelandben tartózkodó Lisa Marie és Vernon is megérkezik  a fürdőszobába. Lisa Marie-t azonban  gyorsan kiviszik a helyszínről.

14:56  A mentő megérkezik Elvisszel a Baptist Medical Centerbe.

15:00  Orvosa hivatalosan bejelenti Elvis halálát.

16:00 Graceland lépcsőjén, a megtört Vernon közli az összesereglett riporterekkel:

A fiam halott.

18:00 A Baptist Medical Centerben- a család kérésére – elvégzik a boncolást. Szemben a bulvárlapok híreivel, amelyek szerint Elvisszel drogtúladagolás végzett, az orvosok megállapítják, hogy természetes halállal halt meg. A halál közvetlen okaként a hipertóniás szívbetegséget és a koszorúér-szűkületet jelölik meg. A Utah Egyetem toxikológusai október 6-án kapják meg a boncolási mintát, és megállapítják, hogy Elvis testében tizenegyféle gyógyszer volt halála idején. A vizsgálatot vezető Dr. Bryan S. Finkle, a Humán Toxikológiai Központ igazgatója szerint valamennyi gyógyszerre Elvis gyógykezeléséhez volt szükség.

Halála körüli vita csak nem akar elcsendesedni. Orvosát, Dr. Nicket, aki tíz éven át volt személyi orvosa, gyilkosság vádjával bíróság elé állítják. Annak ellenére, hogy a boncolás eredménye Dr. Nicket igazolja, a vádaskodások, miszerint Dr. Nick hamis halotti bizonyítványt állított ki, és Elvis valójában kábítószer túladagolásban halt meg, egyre szaporodnak, így 1994-ben újbóli boncolást rendel el Tennessee állam bűnügyi hatósága.

A boncolást egy neves szívspecialista, Prof. Dr. Joseph Davis végzi, akit Floridából hívnak el erre a feladatra. A szívgyógyász, aki korábban több tízezer boncolást végzett el, minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy Elvis szívinfarktusban halt meg.

Az a pozíció, ahogyan Elvist a földön találták, arccal előre bukva a szőnyegen, azt mutatja, hogy Elvis éppen leülni készült a WC-re, amikor az infarktus bekövetkezett. Elvis a fájdalomtól előre bukott, és már halott volt, amire a teste a földet érte. Amennyiben kábítószer túladagolás okozta volna a halálát, abban az esetben képes lett volna még felhúzni a pizsamanadrágját, elvergődni az ajtóig, és segítségért kiáltani.

Augusztus 17

Elvis zenészei és énekes kísérői már útban vannak az új koncert helyszíne felé. A repülőn éri őket a szörnyű hír. Kathy Westmoreland erre így emlékszik vissza:

Aznap reggel zuhogott az eső Las Vegasban, amikor megérkeztem a repülőtérre, hogy felszálljak arra a bérelt repülőgépre, amely Elvis következő koncertjére viszi a zenészeit. Körülbelül tízen voltak már ott a Guarcio zenekarból, ketten a Sweet Inspirations együttesből. Mint rendszerint, most is innen Las Vegasba repültünk, hogy további tagokat vegyünk fel, mielőtt nekiindulunk a Portlandban lévő Mainbe, a következő koncert helyszínére. Las Vegasban James Burton, Jerry Scheff, Ronnie Tutt és Glen D. Hardin csatlakozott hozzánk, valamint a humorista Jacky Kahane, és ketten Parker ezredes irodájából.

Mindenkit eltöltött az izgalom, mint mindig, amikor újabb turnésorozatra indultunk, annak ellenére, hogy már több ezer kilométert megtettünk így együtt, keresztül kasul bejárva az országot. Jó volt ismét együtt lenni, látni a régi arcokat. Mivel tudták, hogy nagyon jó kapcsolatot ápolok Elvisszel, hiszen gyakran hív telefonon, néha az éjszaka közepén, hogy elmondja, mi van vele, mi bántja, vagy mi érdekli éppen, azt kérdezték, hogy Elvis hogy van. Megmondom őszintén, csodálkoztam, hogy ismét turnéra indulunk, hiszen mindannyian tudtuk, hogy Elvis nincs valami jól, a lelkét adta ki minden egyes koncertjén, és legutóbb már teljesen ki volt merülve.

Nem csodálkoznék, ha egy nap múlva itthon lennél – jelentette ki a nővérem az indulást megelőző előző este. Hogy érted ezt? – kérdeztem vissza, mire ő: Nem hiszem, hogy Elvis bírni fogja. Ez járt a fejemben, míg el nem aludtam. Korán keltem reggel, és fáradtnak éreztem magam. Hirtelen arra ébredtem, hogy a kerekek a földhöz csapódnak. A heves szélviharban igen keményre sikerült a leszállás. Nem lehetünk még Portlandben!- mondom magamnak. És nem is voltunk. A Coloradobeli Puebloban szálltunk le. A további utasításig itt kell maradnunk – mondja be a gép kapitánya. Vajon mi történhetett? – teszem fel magamnak a kérdést.

Valamennyien összegyűltünk a gépben és vártuk a híreket. Néhányan leszálltak és bementek a váróterembe. Marty Harrel, a zenekar harsonása jön felfelé a gép lépcsőjén, és int, hogy mindenki gyűljön köré. Mindenki izgatottan odahajol, ekkor halkan ezt mondja: Elvis ma reggel meghalt. Azonnal vissza kell mennünk Las Vegasba és Los Angelesbe.

Egyszerű közlés volt, némán és értetlenül bámultunk egymásra. Oly sok évet voltunk együtt Elvisszel, és bár érzetem, hogy a vég nem lehet messze, mégis sokkolt a tény, hogy máris bekövetkezett. Az érzések kavarogtak bennem. Örültem, hogy nem kell többet szenvednie, de a hiánya máris olyan erős volt, és sokkal mélyebben érintett, semhogy sírni tudtam volna. Barátom, az én örökké humoros, kedves barátom, halott. Oly sok év után még most sem tudom elhinni! Még most sem tudom felfogni!

A Lisa Marie repülőgép utolsó útja

A Lisa – Marie

Elvis halála után Elwood David kapitány elrepül a Lisa Marie repülőgéppel Hollywoodba, és elviszi a temetésre Priscillát, Lisa Marie-t és Elvis régi barátját, George Hamiltont. A temetés után visszarepül velük Hollywoodba, majd visszaszáll, Memphisbe. Ez az utolsó útja az Elvis családdal. Vernon 1978-ban eladja a repülőgépet, amelynek több tulajdonosa lesz. Amikor 1982-ben Graceland megnyílik a látogatók előtt, Priscilla szeretné visszavásárolni a gépet, ami végül 1984-ben sikerül. A gép visszakerül Gracelandbe, és azóta is az épület mellett, a múzeum legnagyobb látványossága.

A Lisa Marie repülőgép mellett kiállítva ugyancsak látható a Hound dog II. JetStar gép is, Elvis másik kedvenc repülőgépe.

Hound Dog 2

Augusztus 18 csütörtök

Elvist vörösréz koporsóban ravatalozzák fel Graceland zeneszobájában. Elvis fehér öltönyben és kék ingben fekszik a koporsóban, nyakában a TCB függővel. A későbbi azonosítás céljából egy kis vashengerben elhelyeznek egy cédulát, amely nevét, születésének és halálának dátumát tartalmazza. A szobában körülbelül kétszáz vendég van jelen. Délután két órakor Ohioból megérkezik Rex Humbard, televíziós evangélista és C.W. Bradley, a Memphisi Wooddale Church of Christ templom lelkésze, aki majd a gyászbeszédet tartja.

A vendégek végső búcsút vesznek nyitott koporsóban fekvő Elvistől, utolsónak apja, Vernon, aki ezeket a szavakat suttogja sírva:

Nem kell soká várnod, fiam, apád nemsokára veled lesz megint.

Ezután a koporsót lezárják. Vernon megcsókolja a lezárt koporsó fedelét. A koporsót Elvis barátai, a Maffia tagjai viszik a vállukon, és betolják a ház előtt álló fehér koporsószállító Cadillacbe.

A koporsóvivők: Lamar Fike, George Klein, Joe Esposito, Charlie Hodge, unokatestvérei, Billy és Gene Smith, úti menedzsere, Beach Bays, Jerry Schilling, személyi orvosa Dr. George Nichopoulos, lemez producere, Felton Jarvis.

Az Elvis Presley Boulevard mindkét oldalán hatalmas tömeg várakozik egészen a körülbelül négy kilométernyire lévő, az Elvis Presley Boulevard 1661 szám alatt található Forest Hill temetőig. A menet élén egy ezüst Cadillac halad, ezt az autót követi Elvis koporsójával a temetkezési vállalat nagy fehér Cadillacje, majd további tizenhét fehér Cadillac, amelyekben a hivatalosan meghívott vendégek ülnek. A menet megérkezik a temetőhöz, a koporsóvivők a koporsót a fehér márvány, hat férőhelyes Elvis mauzóleumba viszik és elhelyezik édesanyja, Gladys koporsója mellé.

Elhangzik a rövid gyászbeszéd, a gyászolók elhelyezik a virágaikat. Az eseményt Parker ezredes mintegy száz méter távolságról, az egyik fehér Cadillac autóból figyeli. Sokak szerint azért nem megy a gyászolók közelébe, mert szégyelli kimutatni az érzelmeit. A szertartásnak 16 óra 24 perckor vége, a vendégek elhagyják a temetőt, kivéve Vernont, aki egyedül marad a mauzóleumban, míg be nem sötétedik.

Augusztus 19

Vernon úgy dönt, hogy a rajongóknak adja a virágokat. Reggel 8:30-kor kinyitják a temető kapuit, 11:30-ra már egy szál virág sincs a mauzóleum előtt.

Október 3

Miután egy éjjel három fiatal bemászik a temető kapuján és megpróbálja kirabolni az Elvis mauzóleumot, Elvis és édesanyja koporsóját átszállítják Gracelandbe, ahol a kör alakú kis tó mellett álló a Meditációs Kertben helyezik ismét nyugalomra. Az Elvis mauzóleum a Forest Hill-i temetőben üres, szabadon látogatható.

Október 3

A CBS televízió bemutatja az Elvis In Concert című televíziós dokumentumfilmet, amely Elvis harmadik és egyben utolsó televíziós showja a ’68 Comeback Special és az Aloha From Hawaii-t követően. A dokumentumfilm felvételei két városban, Omahában 1977. június 19-én, Rapid City-ben 1977. június 21-én adott koncertjein készülnek. A BBC a televíziós műsort csak 1978. június 9-én mutatja be Nagy Britanniában.

1977. június 1-jén jelentik be, hogy Elvis szerződést kötött a CBS televíziós társasággal egy dokumentumfilm elkészítésére. A szerződés szerint a CBS felveszi több koncertjét, amelyeket 1977 nyarán ad. A televíziós társaság a televíziós műsorban leadott anyagon felül jóval többet rögzít, ezek az adásba nem került a felvételek előbb kalóz videókon jelennek meg, majd kiadják őket Elvis: The Great Performances címmel videón és a több felvétel bekerül a This is Elvis c. dokumentumfilmbe is.

Érdekes, hogy a CBS úgy dönt, hogy éppen az omahai koncertből vágnak be jeleneteket, holott ezeknek a felvételeknek a hangja igen rossz minőségű, és Elvis előadása sem éppen a legjobban sikerül. Éppen ezért a CBS technikai stábja igen keményen megdolgozik az anyag feljavításáért és megvágásáért. A koncerteket NTSC videoszalagokra rögzítik (nem filmre), bár az idők folyamán az eredeti kópiákat átírják filmre is, hogy a mozikban is lehessen forgalmazni.

A forgatócsoport a koncerteken kívül rögzíti, amikor Elvis Indianapolisban átveszi az RCA lemeztársaság aranylemezét a Moody Blue című albumáért június 26-án. Ez az utolsó videó életében, amelyet vele készítenek. A televíziós műsor kézzelfogható bizonyítékát adja annak, hogy Elvis milyen rossz egészségi állapotban van. Fel van puffadva, folytonosan izzad, különösen az Are You Lonesome Tonight? c. szám előadásánál látszik ez meg, ahol a szövegbe is belebonyolódik, igaz remekül kivágja magát. A szöveget a dal közepén nem mondja, hanem motyogja. A My way c. szám szövegét papírról olvassa, holott ez a dal már évek óta a repertoárján szerepel, és számtalanszor bebizonyította, hogy tudja kívülről a szövegét. A Moody Blue, amely akkor éppen a hitlistákon szerepel, azért marad ki az előadásaiból, mert egyáltalán nem emlékezik a szövegre. Ugyan február 20-án North Carolinaban megpróbálja előadni, mert a közönség ezt kéri tőle, így másnap is neki fut a dalnak, a szöveggel a kezében, de soha többé nem énekli el a dalt koncerten.

Roy Carr és Mick Farren az Elvis: The Illustrated Record c. könyvükben arról írnak, hogy a CBS igazgatósága el szerette volna halasztani a bemutatót, abban a reményben, hogy Elvis össze tudja szedni magát és jobb koncerteket ad majd, sajnos ezt a számítást Elvis augusztusi halála keresztülhúzza.

A televíziós dokumentumfilm vegyes fogadtatásra talál, több kritikus véleménye szerint jobb lett volna nem bemutatni, mivel ez károsan befolyásolja Elvis megítélését, és az utókorra egy olyan Elvist hagy, amely méltánytalan egész pályafutását tekintve.

1979

Június 26

Vernon a fia sírja mellett…

Meghal Vernon Elvis Presley, Elvis édesapja. Azt mondják, “megszakadt a szíve”, miután feleségét és fiát is elveszítette. Jelenleg kettőjük mellett nyugszik Gracelandben, a Meditációs Kertben.

„Elvis Presley halálával maga az amerikai haza veszített el egy darabot önmagából. Egyedülálló és utolérhetetlen személyiség volt.Több mint húsz évvel ezelőtt olyan erővel robbant be a színre, ami teljes mértékben egyedülálló, és amit talán soha senki nem fog tudni megismételni. Zenéje és egyénisége, azzal, hogy ötvözte a különféle stílusokat, a fehér country zenét a fekete rhythm and blues-zal, véglegesen megváltoztatta Amerika populáris kultúrájának arculatát. Hatása felmérhetetlen. A világ minden embere számára ő volt az ország életerejének, forradalmiságának és jó humorának a szimbóluma.”
( Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke)
(Részlet az Elvis halála alkalmából kiadott 1977-es hivatalos nyilatkozatból)

VÉGE

Felhasznált irodalom:

The A-Z of Elvis Presley, edited by Todd Slaughter, Albert Hand Publications, 1976
Elvis Presley, Todd Slaughter, Mandabrook, 1977
Elvis’ recording sessions Ernst Jorgensen, Eric Rasmussen, Johnny Mikkelsen, JEE-production, Baneringen, Denmark, 1977
Elvis: What happened? Red West, Sonny West, Dave Habler, Ballantine/William Collins, 1977
The Films and Career of Elvis Presley, Steven Zimijesky and Boris Zimijesky, Citadel Press, Secaucus, New Jersey, 1976
Elvis, Jerry Hopkins, Abacus, 1974
Elvis Presley, An illustrated biography, Quick Fox, New York, 1979
The legend of Elvis Presley, W.A. Harbinson, Treasure Press, London, 1977
Elvis and Me, Priscilla Beaulieu Presley, with Sandra Harmon, G.P Putman’s Sons, New York, Copyright Graceland Enterprises, 1985
Elvis A King Forever, Robert Gibson with Sid Shaw, Blandford Press, London, 1985
Chronicles, Volume One, Simon and Schuster, New York, 2004
Elvis at 21: New York to Memphis, Photographs by Alfred Wertheimer, Insight Editions, 2006
Elvis 1956, Photographs by Alfred Wertheimer, Welcome Books, 2009
Juan Juanico: Elvis in the Twilight of Memory, Warner, 1998
Hi-Ho Severino! My Adventures in the Wonderful Wacky World of TV, Steve Allen, Barricade Books, Incorporated, 1994
Cash:The Autobiography, Harper One, 2003
Starmaker, The autobiography of Hal Wallis, Hal Wallis, Charles Higham, McMillan Publishing Company, 1980
Once Upon a time: Elvis and Anita, Brewbar Publishing, 2012
D.J. Fontana remembers Elvis, Curtis Wood Publications, Nashville, TN, 1981
Me ‘n Elvis, Charlies Hodge, Castle Books, Memphis, 1988
The last train to Memphis, Peter Guralnick, Little, Brown and Company, New York
A history and encyclopedia of country, western and gospel music, Linell Gentry, Nashville: Linell Gentry, 1961
A Little Thing Called Life: From Elvis’s Graceland to Bruce Jenner’s Caitlyn & Songs in Between, Linda Thompson, Dey Street Books, 2006
Az FBI dokumentumok az FBI honlapjának archívumából
Elvis and Ginger: Elvis Presley’s fiancée and last love finally tells her story, Ginger Alden, Berkley, 2014
Elvis’ Favorite Director: The Amazing 52-Film Career of Norman Taurog, Michael A. Hoey, Bear Manor Media 2013
Kathy Westmoreland: Elvis’ voice of an angel, June Moore, JuMel Publishing, 2010
Elvis and Kathy, Kathy Westmoreland with G.Quinn, Glendale House Pub. 1987
Don’t ask forever – my love affair with Elvis, Joyce Bova, William Conrad Novel, Ergodebooks, Richond, Texas, USA, 1994
Jailhouse rock:The bootleg records of Elvis Presley 1970-1983, Lee Cotten Howard A. DeWitt, Ann Abor, Mitchigan, Pierian Press 1983
Elvis Presley: A life in music, Ernst Jorgensen, St Martin’s Press, New York, 1998
The Elvis film encyclopedia, Eric Braun, Woodstock, N.Y. Overook Press, 1997
Elvis Presley: The illustrated discography, Martin Hawkins, Colin Escott, Omnibus Press, London, 1981
Hollywood lights, Nashville nights, Diana Goodman, Victoria Hallman, BearManor Media, Albany, Georgia, 2018
Me and a guy named Elvis (My lifelong friendship with Elvis), Jerry Schilling with Chuck Crisafulli, Gotham Books, Published by Pinguin Group, New York, USA, 2006
Elvis the last 24 hours, St. Martin’s Paperback, New York, 1991
Ertedeti újságcikkek, kritikák.


[There are no radio stations in the database]