Sammy Masters

Sammy Masters

Samuel T. Lawmaster (1930. július 18. – 2013. március 8.), művésznevén Sammy Masters amerikai rockabilly zenész volt. Talán az 1960-as „Rockin’ Red Wing” című slágeréről a legismertebb.

Sammy Masters

Az Egyesült Államokban, az oklahomai Sasakwában született Samuel T. Lawmaster. Samuel már kora gyermekkorától kezdve jártas volt a zenében. Tizenkét évesen a tulsai KTUL rádióállomáson debütált Bob Willsszel. Amikor 16 éves volt, a családja Kaliforniába költözött, és Masters a Los Angeles környéki country együttesekben kezdett játszani Spade Cooley és Ole Rasmussen mellett.

Első szóló kislemezét, a „Lost Little Nickel in the Big Juke Box„-ot 1950-ben vette fel a Cormac Recordsnál, majd ezt követte a „Crazy River„. Ezek megjelenése után Masters a koreai háborúban szolgált a hadseregben, ahol gyakran lépett fel katonatársai előtt.

1954-ben visszatért Kaliforniába, és leszerződött a 4-Star Kiadóhoz, mint dalszerző és demófelvétel – rögzítő. Patsy Cline lemezre vette a „Turn the Cards Slowly” című dalát, ami kisebb sláger lett.

A rockabilly karrierjének előmozdítása érdekében Masters két dalt, a „Pink Cadillac„-et és a „Whop-T-Bop„-ot Jimmy Bryant gitáros társaságában rögzített. Ezek 1956-ban a 4-Star kiadónál jelentek meg, de egyik sem fogyott igazán jól. Az ezt követő

Az „Angel” és a „Jodie” c. dalaival sem sikerült sikert elérnie, még Masters turnézása, és a The Jack Benny Show-ban valamint a Town Hall Party-ban való televíziós szereplései után sem.

A 4-Starral kötött szerződése 1957-ben lejárt, és néhány évig az American Musicnak írt. A „Rockin’ Red Wing” című dalt a Warner Bros. Records adta ki 1959 szeptemberében, még mielőtt 1960-ban leszerződött a Lode Recordshoz. A Lode ugyanezen év januárjában újra kiadta a „Rockin’ Red Wing” című dalt, amely Los Angelesben regionális sláger lett, és végül a Billboard Hot 100-as listáján a 64. helyig jutott. Angliában 1960 júniusában a 36. helyig jutott fel a dal, és ez volt Masters egyetlen megjelenése a brit kislemezlistán.

Következő kislemezét, a „Golden Slippers„-t a Dot Records adta ki országosan, de nem volt sikeres, éppen úgy, ahogyan az utolsó kiadványa, a „Pierre the Poodle” sem, mielőtt elvesztette lemezszerződését.

1961-ben összebarátkozott Willie Nelsonnal, és a „Who Can I Count On?” Nelson „Crazy” című művének B-oldala lett, amely Patsy Cline többszörös platinalemeze.

A „Crazy” sikere nyomán olyan énekesek, mint Bobby Darin és Wayne Newton is feldolgozták a „Who Can I Count On?” című dalát.

Ugyanebben az évben Masters megalapította saját kiadóját, a Galahad Recordsot. Masters 1964-ben egy albumot, a May the Good Lord Bless You and Keep You-t, valamint néhány kislemezt jelentetett meg a kiadónál. Az 1960-as és 1970-es években társműsorvezető volt a KCOP televíziós műsorában, és a következő évtizedekben egyre gyakrabban talált munkát a televíziós produkcióban.

1997-ben Masters leszerződött a Dionysus Recordshoz, és kiadta az Everybody Digs Sammy Masters című lemezt Deke Dickersonnal és Ray Campival, remélve, hogy visszatérhet a rockabilly revival színtérre Európában és Japánban. Az évtized végén mindkét területen turnézott. Masters 2013. március 8-án, 82 éves korában halt meg.

Forrás: Wikipédia