Becsuktam a szemem és nem bírtam felkelni. Az éjszaka, amikor az énekes csaknem áttáncolt a túlvilágra.

– Szerencse, hogy most itt ülhetek. Borzasztó volt. Ma már egész jól van, fitten ül a Mayfair hotel társalgójában. A negyedév legnagyobb turnéja előtt heti két alkalommal „szíverősítő” tréninget tartott a helyi kórházban. Elutasítja a rágcsálnivalót és inkább vizet kér. 2002-ben letartóztatták ittas vezetésért.

– Most már nem iszom és nem is dohányzom. Már nem érdekel.

1980 és 1990 között 33 listavezető dala volt. 42 év után vált el a feleségétől, testi sértés vádjával szembesült és egzisztenciális krízisen ment keresztül. Legidősebb bátyja 95 évesen a múlt hónapban halt meg.

– Már három családtagon halt meg.

Miután szembesült a halállal, felderítette a családfáját.

– Rájöttem, hogy semmit sem tudok a családomról. Ez a kutatás felnyitotta a szemem.

Az eredmény az új lemezén hallható, amely 32 év után újra listás. Az egyik dal a Behind The Secrets and Lies.

– Az egyik papíron, az adatok között az anyám neve alatt állt egy másik név is. Apámnak előtte már volt egy felesége és egy Edward nevű fia. Semmit sem tudtam erről!

– Az anyukája tudott róla?

– Ha igen, akkor sem beszélt róla. Senki nem beszélt semmiről. Azt sem tudtam, hogy a szüleim nem voltak összeházasodva. Csak azelőtt házasodtak össze, hogy apám 1972-ben meghalt. A család apai ágával sem találkoztam sosem.

Ezek a történetek inspirálták egy mélyebb, érettebb lemez megírására. Úgy tűnik, már nem azonosul a múlt tinibálvány státuszával, még ha ez is indította be a karrierjét. A Sunsets-el öt albumot készített a 70-es években.

– Láttam Bill Wyman-t mostanában, aki emlékeztetett ezekre az időkre. Fantasztikus volt. A Rolling Stones mindig kedves volt velünk.

1977-79 között az Elvis musical keretében David Bowie és Carl Perkins is gratulált neki. Punkzenekarokkal is találkozott.

– Elhinnéd, hogy Johnny Rotten-től is pozitív visszajelzést kaptam? Azt mondta, fantasztikus énekes vagyok. Nem mindenki tudhat magáénak egy ilyen véleményt.

Aztán 1981-ben a This Ole House-zal minden berobbant, tinédzserek ezreinek a falán volt a posztere.

– Akkor még nagyon naív voltam. Bárcsak tudtam volna már akkor azt, amit ma, pl. a promóciókról. Ha észreveszed, most nem vagyok a borítón. Nem akartam.

A 30-as évei közepén feleséggel, kisgyerekekkel már nem akart a Top of The Pops-ban szerepelni.

– Már kissé bonyolulttá váltak a dolgok. Az együttesek teljesen eltérő zenét csináltak, mint én, pl a Spandau Ballett. Igaz, ők is nagyon barátságosak voltak. A folyosón mindig beszélgettünk vagy megittunk valamit a kocsiban. Soha nem használtam drogot, esetleg egy szippantást, de azt is csak a társaság kedvéért. Amúgy távol tartottam magam tőle.

Ehelyett non-stop dolgozott.

– A 80-as években mindenfelé jártam. Nehéz volt, mert ritkán láttam a gyerekeket és hiányoztak. De az embernek áldozatot kell hoznia, pl.az orvosok, kamionosok is hoznak, ez az én áldozatom. Sosem kértem kölcsön, hanem elmentem és megkerestem magam.

Manapság már jól él.

– Nem vagyok pazarló, értékelem a belefektetett munkát.

Két fia követte a zeneiparba, míg a lánya táncos-koreográfus. A 80-as évek végére elfáradt, a dalok megfakultak.

– Már öt év után tovább kellett volna lépnem. De a menedzserem nem volt éppen zenészlélek. Ha ilyen lett volna, ki tudja? Nagyon-nagyon más lehetett volna. Ha erős az imázsod, nehéz olyasvalakit találni, aki megváltoztat.

Az élő fellépéseket folytatja. 2009-ben letartóztatták egy fotós bántalmazásáért Észak-Írországban egy fellépés alkalmával. A bíróság elutasította a fellebbezést. Ugyanebben az évben vált el a feleségétől. Aztán került kapcsolatba Sue-val, a menedzserével. Ő mentette meg az életét. Annyi változás után csak a neve maradt a régi. Csak a család hívja Mike-nak.

Miért utasította el a Band Aid?

1984-ben Nr. 1 volt a Merry Christmas Everyone című száma. De vajon miért nem hívták meg a klasszikus jótékonysági rendezvényre?

– Jó kérdés. A menedzseremet akkoriban talán csak a bevétel érdekelte. De igazán nem tudom. Vicces, emlékszem, a Duran Duran-nal együtt utaztam a repülőn és megkérdeztem, hova mennek. Azt mondták, a Band Aid-re. Ugrottam a válaszra. Ugyanez volt a Live Aid-del is. Éppen egy talponállóban ettem és az emberek sorra kérdezték: – Hé, miért nem vagy ott? A végén kihoztak a sodromból.