R.I.P. Ronnie Spector!

Barcs Endre írása

R.I.P. Ronnie Spector!

Tegnap 78 éves korában rákban elhunyt Ronnie Spector.

Ronnie Spector Veronica Yvette Bennett néven látta meg a napvilágot a manhattani Washington Heightsban, afroamerikai-cseroki anya és ír-amerikai apa lányaként. Bennettet és nővérét, Estelle Bennettet a család, unokatestvérük, Nedra Talley ösztönzésére énekelni tanította, hogy kiemelkedjenek a feketék nehéz körülményeiből. Ronnie és Bennett még szinte gyerekként megalakítja a Darling Sisters énekegyüttest, amely később Ronettes néven válik ismertté. Kezdetekben helyi klubokban lépnek fel, miközben még a George Washington középiskolába járnak. A hatvanas évek elején – immár Ronnettes néven – New York környékén népszerű élő show műsoraik vannak. Egyre népszerűbbek, így lemezszerződést keresnek és találnak is. Először a Colpix Recordshoz szerződnek, ahol Stu Phillips a producerük. 1963-ban néhány sikertelen kislemez kiadása után felkeresik Phil Spector lemezproducert, aki meghallgatás után leszerződteti őket a Philles Records nevű kiadójához.

Phil Spector és Ronnie.

1963-ban Spectorral való kapcsolatuk sorra hozza a sikereket a listákon: „Be My Baby” (1963), „Baby, I Love You” (1963),”The Best Part of Breakin’ Up”



(1964), a Do I Love You?” (1964) és a „Walking in the Rain„.


Az együttesnek 1965-ben két top 100-as slágere van a „Born to Be Together” és az „Is This What I Get for Loving You?”


1965-ben a Ronettes-t Angliában a Beatles és a Rolling Stones után a harmadik legjobb énekes együttesnek választják. 1966-os amerikai turnéjukon a Beatles-t támogatják, együtt turnéztak vele. 1966 őszén jelenik meg az együttes utolsó kislemeze, az „I Can Hear Music” a Philles Records kiadó gondozásában. 1966-ban ismét a Beatles-szel turnéznak. Ahelyett, hogy Spectorral a Los Angeles-i Gold Star stúdióban készítenének felvételeket, a Ronettes visszatér New Yorkba, immár Jeff Barry producerrel.

A Ronettes 1967 elején, egy európai koncertturnét követően feloszlik. 1969-ben jelenik meg a Spector gondozásában készült 1960-as évekbeli „You Came, You Saw, You Conquered” című felvételük, „The Ronettes Featuring the Voice of Veronica” címmel, Herb Alpert A&M Records kiadójánál, valamint az „Oh I Love You„, egy régi Ronettes dal a B-oldalaként.


Ezt követően Phil Spector az együttes sok kiadatlan dalát éveken át egy páncélteremben tartja, mindenki elől elzárva.
1973-ban Spector megreformálja a Ronettes-t, Ronnie Spector and the Ronettes néven. Az együttes két új taggal bővül, ők Chip Fields Hurd, Kim Fields színésznő édesanyja, és Diane Linton. Kiadnak néhány kislemezt a Buddah Recordsnál. A lemezek nem kerülnek fel a listákra, és 1975-re Ronnie Spector szólóban kezd el lemezeket készíteni. 1975-ben kiadja a „You’d Be Good For Me” című kislemezét a Tom Cat Recordsnál.

1976-ban Ronnie duettet énekel Southside Johnnyval a „You Mean So Much To Me” című felvételen, melynek zeneszerzője Southside régi barátja, Bruce Springsteen, producere pedig Steven Van Zandt az E Street Bandből.

A következő évben is fellép a zenekarral, többek között Billy Joel 1976-os Say Goodbye to Hollywood című számának feldolgozásával ér el sikereket .

Könyvében Ronnie több sikertelen próbálkozásáról is beszámol, amelyekkel az 1970-es években és az 1980-as évek elején próbálja visszaszerezni a mainstream sikert, ám ez idő alatt széles körben csupán “oldies” előadóként tekintenek rá. 1980-ban veszi fel első szólóalbumát.
1986-ban a rádiók ismét felkapják, mint Eddie Money Top 5 slágerének, a „Take Me Home Tonight„-nak az énekesét, amelyben Money refrénjének szövegére, „just like Ronnie sang”, a „be my little baby”-vel válaszol. A dal klipje az év egyik legjobb videója, a dal videója az MTV-n is sokat fut.

Ebben az időszakban veszi fel a „Tonight You’re Mine, Baby” című dalt is (a Just One of the Guys című filmből).

1988-ban ismét elkezd fellépni a Ronnie Spector’s Christmas Party-n, ami a New York-i B.B. King Blues Club & Grill szezonális rendezvénye. 1999-ben kiadja a She Talks to Rainbows című EP-t, melyen régebbi dalok néhány feldolgozása szerepel. 1999-ben megjelenik a “She Talks to Rainbows” című EP-ja, melyen ismét régebbi dalok feldolgozásai szerepelnek.

1988-ban Ronnie és a Ronettes többi tagja beperi Phil Spectort a jogdíjak meg nem fizetése és a Ronettes zenéjének licenceléséből származó, ki nem fizetett bevételek miatt. 2001-ben egy New York-i bíróság ítéletet hirdet a Ronettes javára, amelyben Spectort 2,6 millió dollár elmaradt jogdíj megfizetésére kötelezi. 2002-ben a fellebbviteli bíróság hatályon kívül helyezi az ítéletet, és visszautaltatja a pert az a New York-i Legfelsőbb Bíróság elé. A bírák úgy találják, hogy a szerződésük feltétlen jogokat adott Philnek a felvételek birtoklásához és úgy döntenek, hogy Spectornak joga van a jogdíjakból rá eső részre, amelyet a válási egyezség során elvesztett, de hatályon kívül helyezik az alacsonyabb szintű bíróság ítéletét, amely szerint az együttes jogosult a zeneiparban szokásos 50 százalékos jogdíjra. A végső döntés szerint Phil több mint 1 millió dollárt fizetett Ronnie-nak.
2003-ban háttérvokál énekesként szerepel a The Misfits Project 1950 című albumán, a “This Magic Moment” és a “You Belong to Me” című dalokban. 2004-ben Ronniet, az amerikai könnyűzenéhez való hozzájárulásáért beválasztják a Vocal Group Hall of Fame-be.
2015-ben fellép Londonban a Photo Credit Chris Hall-ban, ahol az „Ode to LA” című számot adja elő. A felvétel felkerül a The Raveonettes “Pretty in Black” (2005) című albumára.

Phil Spector tiltakozása ellenére (aki gyilkossági ügyben bírósági tárgyalásra vár), a Ronettes-t 2007-ben beiktatják a Rock & Roll Hall of Fame-be.
2011-ben, Amy Winehouse halála után Ronnie Spector kiadja Winehouse „Back to Black” (2006) című kislemezének saját verzióját Winehouse tiszteletére és a Daytop Village függőségkezelő központok javára. 2011-ben élő fellépése részeként is előadja ezt a dalt.

2016-ban a 429 Records gondozásában megjelenik az English Heart, az első új anyagot tartalmazó albuma több mint egy évtized elteltével. Az albumon a Beatles, a Rolling Stones, a Yardbirds, a Bee Gees és mások dalainak a feldolgozásai szerepelnek. Az English Heart a Billboard Top Heatseekers listáján a No. 6. helyére fut fel.

2017. augusztus 9-én a People magazin bemutatja Ronnie Spector és a The Ronettes új kislemezét, a “Love Power”-t, mely évtizedek óta az első Ronettes kislemez.

2018-ban Spector szerepel az “Amy Winehouse: Back to Black” (2018) című dokumentumfilmben, amely a 2011-ben elhunyt Amy Winehouse-ról és utolsó, 2006-os “Back to Black” című stúdióalbumáról szól. Az albumot az 1960-as évek lányegyüttesei ihlették, amelyek hallgatásából Winehouse inspirációt gyűjtött, például a The Ronettes dalaiból. A film új interjúkat és archív felvételeket is tartalmaz.

2020 szeptemberében bejelentik, hogy Zendaya színésznő fogja alakítani Ronnie-t a “Be My Baby: How I Survived Mascara, Miniskirts And Madness “című memoárjából készült életrajzi filmben.

Ronnie és Zendaya

Ronnie és Phil Spector nem sokkal azután kezdenek viszonyt, hogy 1963-ban Ronnie leszerződik Phil kiadójához. Kapcsolatuk elején nem tudja, hogy a férfi nős. Egyszer Ronniet a házi nyomozók prostitúcióért kapják el a New York-i Delmonico hotelben, miután elhagyja az általa lefoglalt szobát. Megengedik neki, hogy felhívja Phil Spectort, aki megfenyegeti a szállodát, majd magával viszi Ronniet. Miután Spector 1965-ben elválik feleségétől, vesz egy házat Beverly Hillsben, ahol Ronnieval él.

A Beverly Hills-i városházán 1968. április 14-én házasodnak össze. 1968-ban Ronnie megváltoztatja a vezetéknevét, és Ronnie Spector néven válik ismertté. 1969-ben adoptálták fiukat, Donté Phillipet.

Ronnie1990-ben megjelent “Be My Baby” című memoárjában elárulja, hogy miután összeházasodtak, Phil éveken át tartó lelki kínzásnak vetette alá, és szabotálta a karrierjét azzal, hogy megtiltotta neki, hogy fellépjen. Szögesdróttal és házőrző kutyákkal vette körül a házukat, és elkobozta a cipőit, hogy ne hagyhassa el a házat. Azokon a ritka alkalmakkor, amikor egyedül engedte ki, egy Philt ábrázoló életnagyságú bábuval kellett vezetnie. Ronnie azt is állította, hogy Phil egy arany koporsót állíttatott be üvegfedéllel az alagsorban, megígérve, hogy megöli őt és kiállítja a holttestét, ha valaha is elhagyja őt. Hogy elmenekülhessen a házból, inni kezdett és az Anonim Alkoholisták gyűléseire járt.

1972-ben Spector anyja segítségével mezítláb és minden holmi nélkül elmenekült a házból

Tudtam, hogy ha nem megyek el, ott fogok meghalni – mondta.

1974-es válóperükben Ronnie minden jövőbeli lemezjövedelméről lemond, miután Phil azzal fenyegetőzik, hogy egy bérgyilkossal megöleti őt. 25 000 dollárt, egy használt autót és havi 2500 dolláros tartásdíjat kap öt éven át. Azt is elárulja a könyvben , hogy Phil a házasságuk alatt gyakran fogott rá fegyvert, és megfenyegette, hogy megöli, ha nem mond le a gyermekeik felügyeleti jogáról.]

Menekülése után megpróbálja újjáépíteni a karrierjét, szakmailag megtartva a vezetéknevét, mert „mindenféleképpen vissza kellett jutnom a csúcsra, ahonnan olyan sokáig távol tartottak.” De Phil ügyvédeket fogad fel, hogy megakadályozza, hogy elénekelje klasszikus slágereit, és megtagadja tőle a jogdíjakat.
1982-ben Ronnie hozzámegy menedzseréhez, Jonathan Greenfieldhez. A Connecticut állambeli Danburyben éltek két fiukkal, Austin Drew-val és Jason Charles-szal, Ronnie most bekövetkezett haláláig