A valódi vadnyugat 22. – Bennszülött tábor

A valódi vadnyugat 22. – Bennszülött tábor

Az 1600-as évek közepén a Superior-tótól keletre élő ojibwák elkezdtek nyugat felé mozogni, és az 1770-es évek végére ojibwa településeket lehetett találni mindenfelé, a Superior-tó körül. Az egyik ilyen település a Kaministikwia folyónál volt. Az 1800-as évek eleji Fort Williamről szóló  beszámolók általában egy indián tábort említenek a palánkoktól keletre. Egy 1805-ben készült festményen az erőd délkeleti sarkában kupola alakú wigwamok csoportja látható; a Hudson’s Bay Company időszakából (1821 után) származó illusztrációkon kúp alakú sátrak és wigwamok láthatók.

Ezek a lakóhelyek egy olyan nép kultúráját tükrözik, amely folyamatosan alkalmazkodott a környezetéhez, ahogyan azt évezredeken át tette. Az ojibwa családcsoportok a Felső-tó körüli erdőségeken keresztül vándoroltak a halászatot, vadászatot és gyűjtögetést, valamint a más bennszülött csoportokkal való kereskedelmi találkozókat magában foglaló szezonális körútjuk során. Az európaiak megjelenésével sok ojibwa magáévá tette a szőrmekereskedelem követelményeit: a szőrmés állatok csapdába ejtését, valamint a kereskedelmi állomásokkal való hosszabb távú kapcsolatot a prémek és egyéb szolgáltatások szállítása érdekében.

A Felső-tó nyugati részén élő ojibwákat saulteaux vagy chippewa néven is ismerték, míg északon a cree-nek hívták őket. Valószínűleg mindkét törzs képviseltette magát Fort Williamben a randevú idején, amikor a környező területekről származó bennszülöttek eljöttek, hogy prémjeikkel kereskedjenek, valamint munkájukat és terményeiket az indiánboltban kapható árukra cseréljék. Míg a legtöbb bennszülött a nyár végével a vadászterületére távozott, néhányan itt maradtak, hogy részt vegyenek az erőd téli tevékenységeiben.

Az NWC időszakában valószínűleg körülbelül 150 ojibwa élt a Kaministikwia körzetben. Számos ojibwa név elég rendszeresen szerepel a Fort William tranzakciós feljegyzésekben, valószínűleg az erőd melletti ojibwa közösség tagjai voltak. Valószínű, hogy Fort Williamben alapozták meg tevékenységüket, de továbbra is tettek szezonális utazásokat és táborokat juharcukor és vadrizs betakarítása, nyúlfogás, halászat és vadászat céljából. Egy-egy ilyen expedíció hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatott, így az ojibwa népesség Fort Williamben állandóan mozgásban volt.

Saját tevékenységük mellett a Fort Williamben élő ojibwák támogatták a tábor működését is. A nők a konyhában és a kenucsűrökben, valamint a gazdaságban dolgoztak, és fizetségüket kereskedelmi áruk formájában kapták. A férfiak vadászattal vagy halászattal foglalkozhattak az NWC számára, illetve bármilyen más, a vállalat által igényelt munka- vagy szakértelemmel járó szolgáltatással.

Termelőként az ojibwák szerves részét képezték a Fort William-i NWC szükségleteinek. A tranzakciós feljegyzésekből kiderül, hogy mennyi élelmiszert és anyagot szállítottak az őrhelynek és személyzetének: kéreg, wattap és lucfenyő a kenuépítéshez, hótalpak, mokaszinok, bőrök, juharcukor, bogyók, vadrizs és friss vadhús.

Forrás: Legends of the Old West