Az Igazi  ELVIS 116. – The trouble with girls

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az Igazi  ELVIS 116. – The trouble with girls

 

Augusztus 29

Elvis és teljes kísérete, beleértve Priscillát, megnézi Nancy Sinatra showját az International hotelben, majd részt vesz azon a fogadáson, amit ez alkalomból Nancy édesapja, Frank Sinatra ad.

 

Szeptember 3

A mozik bemutatják a Metro-Goldwyn-Mayer produkciójában készült The trouble with girls (And how to get into it) (Bonyodalmak a lányokkal) című filmjét, az egyetlent, amelynek alcíme is van (És hogy lehet belekeveredni). A film keveréke a zenének, a komédiának és a melodrámának.

A film megszületésének története igen kalandos. 1959-ben Don Mankiewicz ír egy forgatókönyvet, amit Mauri Grashin, Day Keene és Dwight Vincent Babcock dolgoz át 1960-ban Chautauqua címmel. A forgatókönyvet az MGM vásárolja meg a kanadai/amerikai színész, Glenn Ford számára. Felröppen a hír, hogy a filmben Elvis lenne a másik főszereplő, azonban sokáig nem történik semmi. 1964-ben Dick Van Dyke szerződést ír alá egy Chautauqua filmre. Van Dyke olyan filmekben arat sikert, mint a Mary Poppins vagy a Chitty, chitty, bang, bang. Csakhogy ez a film egy másik forgatókönyvön alapszik, bár a története hasonló. Ennek hatására az MGM eladja a saját Chautauqua forgatókönyvének megvalósítási jogát a Columbia Picturesnek, azzal, hogy két azonos című és tartalmú filmre úgysincs szükség. Csakhogy a Columbiánál rájönnek, hogy nagy butaságot csináltak, és 1968-ban visszaadják a jogot az MGM-nek. Az MGM ekkor úgy dönt, megcsinálja a maga filmjét, The trouble with girls címmel, és Elvisszel a főszerepben. A film érdekessége, hogy Elvis mindössze egyharmadában van jelen a vásznon.

A film tartalmának háttere is érdekes történet. A Chautauquat 1874-ben Lewis Miller Ohioban élő feltaláló, aki egyébként az ugyancsak feltaláló Thomas Edison apósa, valamint John H. Vincent metodista prédikátor alapítja meg azzal a céllal, hogy a vasárnapi felnőttoktatást folytató tanárok számára nyári továbbképzést tartsanak. A továbbképzésben szaktárgyak mellett zeneoktatás, művészeti oktatás, és tornaoktatás is szerepel, valamint a Biblia tanulmányozása is. Bázisa New Yorkban van, a Chautauqua tó partján (innen ered a név). Az 1900-as években a továbbképzést végző tanárok innen indultak el vonattal szerte az országba, hogy a felnőttoktatást végzőket tovább képezzék. A program a rádió és a televízió elterjedésével ide összpontosul, és az utazások abbamaradnak. A Chautauquat több amerikai elnök is meglátogatja, 1936-ban Franklin D. Roosevelt itt mondja el, híres Gyűlölöm a háborút c. beszédét. Ronald Reagan 1987-ben innen tárgyal a szovjetekkel műholdon keresztül, és 1925-ben George Gershwin itt írja Concerto F dúrban művét. A Chautauqua máig népszerű felnőttoktatási bázis.

A film tartalma:

A film az 1927-es évbe repíti vissza a nézőit. Walter Hale (Elvis) egy utazó chautauqua show igazgatója. A show egy hetet tartózkodik Radford Centerben, egy apró iowai városban. Walter megérkezése után számos problémával találja szemben magát. Mindenekelőtt a város polgármestere saját, tehetségtelen lányát szeretné a felvonulás felvezetőjeként látni. Folyamatosan vitatkoznia kell saját asszisztensével, Charlene-nel (Marlyn Mason alakítja), aki, mint a show szakszervezeti megbízottja állandóan az alkalmazottak munkavállalói jogaira figyelmezteti. Valaki megöli a helybéli gyógyszerészt, Wilby-t (Dabney Coleman alakítja) és a városlakók arra gyanakodnak, hogy a tettest a show fellépői között kell keresni.

Walter igyekszik rendbe tenni a dolgokat. Rájön, hogy a gyilkos nem más, mint Nita (Sheree North alakítja), Wilby saját alkalmazottja. Walter ráveszi Nitát, hogy a nagy chautauqua show alkalmával vallja be tettét, és mondja el, hogy Wilby nemcsak szexuálisan zaklatta, meg is erőszakolta. Nita vallomástétele alapján szabadlábra helyezik a hamisan vádolt férfit. Charlene azonban rájön, hogy Walter az egész gyilkossági esetet arra használja, hogy pénzt szerezzen az utazó showjának, és otthagyja az igazgatót, aki kérleli, hogy maradjon velük. Amikor Charlene erre nem hajlandó, Walter a rendőrséghez fordul, hogy az ő biztosításukkal szálljon fel Charlene arra a vonatra, amellyel a chautauqua továbbutazik következő városba.

A film rendezője Peter Tewksbury, aki a Stay away, Joe Elvis filmet is rendezte. Tewskbury-t három alkalommal terjesztik fel Emmy Award díjra, amiből 1959-ben az egyiket meg is kapja. Rövidesen e rendezések után visszavonul a filmezéstől, Vermontban telepedik le, ahol egy sajtkészítő műhely igazgatója lesz.

Az operatőr Jacques R. Marguette, aki igyekszik érdekes képeket rögzíteni a filmhez. Ugyancsak ő a Frankie and Johnny Elvis film operatőre.

A szakszervezeti aktivista Charlene megszemélyesítője Marlyn Mason színésznő, aki olyan filmekben szerepel, mint a Molnár Ferenc Liliom című színművéből készült Carouse (Körhinta).

Nita alakítója Sheree North, aki számos film és televíziós műsor után kapja meg ezt a szerepet. Két alkalommal jelölik Emmy Award díjra.

Mr. Morality megszemélyesítője Vincent Price, aki a legkülönfélébb jellemeket játszotta már el filmekben. Az ő utánozhatatlan hangját hallhatjuk narrátorként Michael Jackson Thriller videójában.

Dabney Coleman alakítja Harrison Wilby-t. Coleman inkább televíziós szerepeiről ismert, több sorozatban is szerepel, így a Mary Hartmanban. Három alkalommal jelölik Golden Globe Award díjra, amiből egyet meg is kap 1988-ban a The Slap Maxwell story-ban nyújtott alakításáért. 1991-ben Emmy díjra jelölik a Columbo sorozat egyik epizódjában nyújtott alakításáért.

A kritika ismét fanyalogva fogadja a filmet. A Variety film újság 1969. május 14-i számában a következőket írja:

Elvis teljesen elvész ebben a filmben, amely így sztár nélkül marad, miközben a szokásos 10-12 dal helyett csak hármat (sic) hallunk. Így a film nem képes felkelteni az érdeklődésünket. A főcím alapján egy vidám komédiában reménykedünk, és kapunk helyette egy melodrámát, számos teljesen értéktelen show jelenetet, ami másra sem jó, csak arra, hogy kitöltse az időt. Az Elvis névhez kapcsolódó várakozásunkat, ez esetben jobb, ha elfelejtjük.

Ezzel szemben a The New York Times egészen másképpen látja a filmet. Roger Greenspun kritikus a következőket írja a filmről:

Peter Tewksburys elbűvölően kezeli ezt a címe szerint komédiát, amelyben még egy gyilkosság is van, és néhány kellemes dal, és egy rendkívül jó szereposztás, amely az utolsó segédszínészig a legjobbat hozza ki magából. A történet, ami egy szerencsétlen nő (Sheree North) és egy kéjvágyó gyógyszerész (Dabney Coleman) között zajlik, vajmi kevés érdeklődésre tarthat számot. De az az 1920-as évek közepi, kisvárosi környezet, amiben az utazó Chautauqua bemutatja magát, messze elhomályosítja a film relatív gyengeségeit.

Magáról Elvisről így ír a kritikus:

Soha nem nézett ki jobban filmvásznon az immáron 33 éves, érett Elvis, ahogy a film bevezető jelenetében hófehér öltönyében, szivarral a szájában, széles mosollyal szája körül leszáll a vonatról. Játéka egyenletes, megbízható, és mindvégig meggyőző.

Elvis a filmért 850 000 dollárt kap és a profit 50%-át. A film a fedett mozikban nem szerepel túl jól, de az autós mozikban igen. Elvist már nem érdekli a film fogadtatása, egészen máshol tart. A film bemutatója előtt három nappal tartja Las Vegasban, a Hilton International hotelben egy hónapos koncertsorozatának első koncertjét. Ő már újra koncert sztár, és nem álmodozik többé filmes karrierről.

A filmben elhangzó dalok listája:

Almost
Clean up your own backyard
Swing law sweet chariot
Violet
Signs of the Zodiac

(Folyt. köv.)