Floyd Cramer

Floyd Cramer

Floyd Cramer (1933. október 27. – 1997. december 31.) amerikai zongoraművész volt, aki a sajátos, dallamos zongorajátékáról vált híressé. Mind a Country Music Hall of Famebe és a Rock and Roll Hall of Fame-be is beiktatták.

Floyd Cramer

Jellegzetes játékstílusa az 1950-es és 1960-as évek pop-orientált „nashville-i hangzásának” egyik sarokköve volt. Cramer „slip-note” vagy „bent-note” stílusa, amelyben egy áthaladó hang szinte azonnal átcsúszik egy akkordhangba vagy elszakad attól, zongoristák egész generációjára volt hatással.

Hangzása olyannyira népszerűvé vált, hogy kilépett a kísérőzenész szerepéből, és szólóban kezdett turnézni. 1960-ban zongorás instrumentális szólója, a „Last Date” a Billboard Hot 100 popzenei lista 2. helyére került, és több mint egymillió példányban kelt el.

A folytatás, az „On the Rebound” 1961-ben az Egyesült Királyság Singles Chartjának élére került.

Stúdiózenészként a nashville-i A-Teamnek nevezett elit játékosok közé tartozott, és számos slágerlemezen működött közre.

Cramer a louisianai Shreveportban született, és az arkansasi Huttig kisvárosban nőtt fel. Zongorázni saját maga tanult meg. A középiskola elvégzése után visszatért Shreveportba, ahol a Louisiana Hayride című rádióműsor zongoristájaként dolgozott.

A fiatal Floyd Cramer

Miután Elvis Presley 1955-ben fellépett a Louisiana Hayride-on, felbérelte saját zenekarát, amelyben Cramer, Jimmy Day, Scotty Moore, Bill Black és D.J. Fontana játszott.

Ez a csapat az év nagy részében a kísérőzenekara maradt; amikor azonban Presley megkérte őket, hogy költözzenek Hollywoodba, Cramer és Day visszautasította, hogy kövessék őt oda, inkább Nashville-ben maradtak, hogy önálló karriert folytassanak stúdiózenészként. Nashville-ben Cramer azt tapasztalta, hogy a countryzenében egyre népszerűbb a zongorakíséret. A következő évben már – saját szavai szerint – „éjjel-nappal sessionöket csinált„.

Hamarosan az egyik legfoglalkoztatottabb stúdiózenész lett, többek között olyan sztároknak zongorázott, mint Elvis Presley, Brenda Lee, Patsy Cline, a Browns, Jim Reeves, Eddy Arnold, Roy Orbison, Don Gibson és az Everly Brothers. Cramer zongorajátéka volt például Presley első RCA Victor kislemezén, a „Heartbreak Hotel„-en.

Miközben Cramer session-játékosként is jól ismert volt, szólóelőadóként hosszú karriert futott be, több tucat saját albummal és kislemezzel, köztük néhány Top 40-es instrumentális slágerrel.

Cramer az 1950-es évek eleje óta adott ki lemezeket saját neve alatt, és az RCA Victor által 1960-ban kiadott „Last Date” című 45-ös kislemeze után vált ismertté. Az instrumentális darab a zongorajátékban egy viszonylag új koncepciót mutatott be, amelyet „slip note” stílusnak neveztek. A lemez a Billboard Hot 100 popzenei lista 2. helyére került, több mint egymillió példányban kelt el, és aranylemezt kapott. A dalt Elvis Presley „Are You Lonesome Tonight„-ja tartotta távol az első helyezéstől. Elvis felvételének zongoristája, aki a nashville-i RCA Studio B-ben egy nagyon kora hajnali felvételen (kb. hajnali 4:00 körül) az első helyezett dalt rögzítette, nem más volt, mint maga Floyd Cramer.

Az, hogy megpróbáltam szólókarrierbe kezdeni, miután oly sokáig Elvis Presley zongoristája voltam, irigylésre méltó helyzetbe hozott. Néhányan azt gondolták, hogy megpróbálok pénzt keresni. Ha az Elvisszel való kapcsolatomból akartam volna pénzt csinálni, már öt évvel ezelőtt megtettem volna.
– NME – 1961 november

1961-ben Cramer sláger volt az „On the Rebound” című dallal, amely a 4. helyig jutott, és az Egyesült Királyság Singles Chartjának 1. helyére (Az „On the Rebound” szerepelt a 2009-es Oscar-jelölt film, az 1961-es Angliában játszódó „An Education” nyitójelenetében). Szintén 1961-ben Cramernek volt egy slágere a „San Antonio Rose” című dallal (8. hely).

Az 1960-as évek közepére Cramer elismert előadóművésszé vált, számos albumot készített, és turnézott a gitármester Chet Atkins-szal és a szaxofonos Boots Randolph-fal, néha a címszereplő, néha pedig Eddy Arnold előzenekaraként. Cramer a Million Dollar Band tagjaként is fellépett velük.

Cramer 1997 szilveszterén, 64 éves korában tüdőrákban halt meg. A Tennessee állambeli Madison, Nashville külvárosában, a Spring Hill temetőben temették el.

Floyd Cramer sírja

Cramer unokája, Jason Coleman a nyomdokaiba lépve zongorázni kezdett, és már fiatalon fellépett vele a televízióban és koncerteken. 17 évesen a Grand Ole Opryban Hank Locklinnal együtt játszotta a „Please Help Me, I’m Falling” című dalt, az első olyan dalt, amelyben Cramer jellegzetes csúszós hangjegyei szerepeltek, két évvel később pedig zongorázott a Medalion Ceremony-n, amikor Cramert beiktatták a Country Music Hall of Fame-be. Nagyapja örökségét lemezfelvételekkel és a The Piano Magic of Floyd Cramer (Floyd Cramer zongoramágiája) című tiszteletbeli koncerttel viszi tovább, melyen Cramer zongora-összeállításait és az amerikai zenéhez való hozzájárulásának történetét mutatja be.

2003-ban Cramert felvették a Country Music Hall of Fame és a Rock and Roll Hall of Fame tagjai közé. 2004-ben a „Last Date” című felvétele bekerült a Grammy Hall of Fame-be, amelyet a maradandó minőségi vagy történelmi jelentőségű felvételek elismerésére hoztak létre. 2008-ban Cramer bekerült a Louisiana Music Hall of Fame-be.

A Tennessee állambeli Johnson Cityben található East Tennessee Állami Egyetem Floyd Cramer Versenyösztöndíjat kínál.

Forrás: Wikipédia