I Walk the Line – Johnny Cash

I Walk the Line – Johnny Cash

Az „I Walk the Line” egy Johnny Cash által írt és előadott dal, melyet 1956-ban vett lemezre. Három, mérsékelt listás helyezést elért próbálkozás után ez lett Cash első Nr.1 slágere a Billboard listán, végül a 17. helyet érte el az amerikai poplistán.

A dal több mint 43 hétig maradt a slágerlistán, és több mint kétmillió példányban kelt el. A dal számos, a Sun Records által kiadott LP-n is szerepelt, mint például a With His Hot and Blue Guitar, a Sings the Songs That Made Him Famous és a Sings Hank Williams. Ez volt a címadó dala egy 1970-es filmnek Gregory Peck főszereplésével, valamint a 2005-ös Cash-életrajzi filmnek, Joaquin Phoenix főszereplésével.

Az „I Walk the Line” egyedi akkordmenetét a gitárfutamok visszafelé történő lejátszása ihlette Cash magnóján, amikor az Egyesült Államok légierejének tagjaként Németországban állomásozott. Később egy telefonos interjúban Cash így nyilatkozott:

A dalt a színfalak mögött írtam egy este 1956-ban a texasi Gladewaterben. Akkoriban frissen nősültem, és azt hiszem, a dal megírásával a feleségemnek való odaadásom fogadalmát fogalmaztam meg.

A dal megírása után Cash beszélgetést folytatott előadóművész társával, Carl Perkins-szel, aki arra biztatta, hogy fogadja el az „I Walk the Line„-t a dal címeként. Cash eredetileg lassú balladának szánta a dalt, de Sam Phillips producer a gyorsabb feldolgozást részesítette előnyben; végül Cash beleegyezett a változtatásba, és a tempós felvétel sikert aratott.

Egy alkalommal, amikor az „I Walk the Line” című dalt adta elő a tévéműsorában, Cash elmagyarázta a közönségnek, hogy miért dúdol a dal alatt:

Az emberek azt kérdezik tőlem, miért dúdolok mindig, amikor ezt a dalt éneklem. Azért, hogy a hangmagasságomat elkapjam.

A dúdolásra azért volt szükség, mert a dal éneklése közben Cashnek többször is hangnemet kellett váltania.

A dal szövege az első házassága alatt, a kísértésnek való ellenállásról, a felelősségtudatról és a Vivian Libertóhoz való hűségről szól. Johnny Cash azonban végül elvált Vivian Libertótól, majd feleségül vette June Cartert. Liberto könyvet írt I Walked the Line címmel a Cash-el töltött időszakáról.

Johnny Cash és Vivian Liberto

Az „I Walk the Line„-t eredetileg 1956. április 2-án vették fel a Sun stúdióban, és május 1-jén jelent meg. Azon a nyáron hat hetet töltött az amerikai country Juke Box listák első helyén, egy hetet a C&W Jockey listán és a második helyet a C&W Best Seller listán. Az „I Walk the Line” átkerült a popzenei listára és a 17. helyet érte el.

A dalt Marshall Grant és Luther Perkins, két szerelő segítségével adták elő, akiket idősebb testvére, Roy mutatott be Cashnek, miután Cash leszerelt a légierőtől. Cash és felesége, Vivian akkoriban a Tennessee állambeli Memphisben éltek. Cash lett az együttes frontembere, és elintézte, hogy bemutatkozhassanak Sam Phillipsnek a Sun Recordsnál. 1955-ben a Sun kiadó gondozásában kezdtek el lemezfelvételeket készíteni.

A dalt Cash pályafutása során négyszer vették fel újra: 1964-ben az I Walk the Line albumhoz, 1969-ben az At San Quentin albumhoz (egy élő előadás), 1970-ben az I Walk the Line soundtrackhez, és végül 1988-ban a Classic Cash: Hall of Fame Series albumhoz. Cash halála óta további élő előadások jelentek meg, valamint egy demóváltozat, amelyet a hivatalos 1956-os felvétel előtt rögzítettek, és amely 2011-ben a Bootleg Vol. II: From Memphis to Hollywood (Columbia/Legacy) című lemezen jelent meg.

A dal nagyon egyszerű, és mint a legtöbb Cash-dal, a szöveg többet mond el a történetről, mint amennyit a zene közvetít.

(You’ve got a way to keep me on your side/You give me cause for love that I can’t hide, For you I know I’d even try to turn the tide / Van rá módod, hogy az oldaladon tarts engem / Okot adsz a szerelemre, amit nem tudok elrejteni / Érted tudom, hogy még azt is megpróbálnám, hogy megfordítsam a dolgokat.).

A dal a Cash számos dalában gyakori „boom-chicka-boom” vagy „tehervonat” ritmusra épül. A dal eredeti felvételén mind az öt versszak között van egy-egy hangnemváltás, és Cash minden versszak eléneklése előtt dúdolja az új alaphangot. Az utolsó versszak, az első versszak ismétlése, egy teljes oktávval lejjebb van énekelve, mint az első versszak, az alaphangot F3-ról F2-re csökkentve.

Amikor ezt a dalt egy újabb felvételen, vagy későbbi, élő és televíziós fellépéseken adta elő, Cash egy papírdarabot helyezett a gitár húrjai alá a hangolás vége felé. Ahogyan azt a The Nashville Network egyik 1990-es évekbeli szereplése során elmagyarázta, ezt azért tette, hogy szimulálja a kisdob hangját, egy olyan hangszerét, amelyhez az eredeti Sun-felvétel során nem volt hozzáférése.

Johnny, akinek az ajtaja előtt állt a kísértés, otthon pedig új felesége volt, azt akarta, hogy a dalszöveg azt mondja:

Hű leszek azokhoz, akik hisznek bennem és számítanak rám, magamhoz és Istenhez. Valami olyasmit, hogy még mindig igaz vagyok, vagy hogy ‘Walking The Line’. A dalszöveg olyan gyorsan jött, ahogy csak tudtam írni – mondja Johnny. 50 perc alatt készen voltam vele.

A dal szerepel a „The 500 Songs That Shaped Rock and Roll” című állandó kiállításon a Rock and Roll Hall of Fame-ben. 2004-ben a Rolling Stone magazin minden idők 500 legjobb dalának listáján a 30. helyre sorolta a dalt, 2014 júniusában pedig minden idők 100 legjobb country dalának listáján is az első helyre sorolta.

Forrás: Wikipédia