Stranger in Paradise

Stranger in Paradise

A „Stranger in Paradise” egy népszerű dal a Kismet (1953) című musicalből, amelyet Robert Wright és George Forrest jegyez. Mint szinte az összes zenét ebben a show-ban, a dallamot Alekszandr Borogyin (1833-1887) zenéjéből vették át, ebben az esetben a „Leányok sikló tánca„, az Igor herceg (1890) című opera Polovtsiai táncaiból. A musicalben szereplő dal egy szerelmespár duettje, és a szerelem által kiváltott transzcendens érzéseket írja le a környezetükben. A későbbi változatokat többnyire úgy szerkesztették meg, hogy férfi szólisták énekeljék.

A Kismet című musical 1. felvonásában a gyönyörű Marsinah megnézi egy ház kertjét, amelyet apja szeretne megvásárolni. Az álruhába öltözött fiatal kalifát már messziről lenyűgözi a lány szépsége, és kertésznek adva ki magát belép a kertbe, hogy beszélhessen vele. A lány arról kezd énekelni, hogy a kert a szeme láttára furcsán átalakult. A férfi átveszi a dalt, és arról énekel, hogy ő is furcsa módon úgy érzi, hogy a paradicsomba lépett, amikor egy olyan angyal mellett áll, mint a lány.

A dalban arra kér jelzést, hogy a lány is így érez-e iránta. Bár a lány erős vonzalmat érez iránta, befejezve az éneklést egy hétköznapi kérdést tesz fel neki arról, hogy milyen virágokat ültessen. A férfi megkéri, hogy találkozzanak újra a kertben holdkeletkor, és a lány azonnal beleegyezik. A férfi megkéri, hogy ígérje meg, hogy megtartja a randevút, mire a lány most újra dalra kel, és azt énekli, hogy a férfi arca volt az, ami miatt a paradicsomban érezte magát. Most együtt éneklik, hogy egymás társaságában boldogságban vannak, és hogy mennyire szükségük van arra, hogy tudják, a másik törődik velük.

Borogyin „Igor herceg” témájának népszerű feldolgozását, a „My Fantasy„-t, amely ugyanazt a dallamot használta, mint a „Stranger in Paradise„, Artie Shaw vette fel, és Pauline Byrne énekelte 1940-ben, bár a szöveg teljesen eltér a „Stranger in Paradise„-tól.


Richard Kiley és Doretta Morrow a Kismet (1953) eredeti szereposztásában adta elő a dalt.


Vic Damone és Ann Blyth az 1955-ös filmben énekelte el a dalt.

A legnépszerűbb változatot Tony Bennett énekelte (1953).

A The Four Aces (a Jack Pleis Orchestra támogatásával)

valamint Tony Martin más változatai is népszerűek voltak 1953-ban.

Bennett verziója 1955 májusában az Egyesült Királyság Singles Chartjának első helyét érte el. Ez volt Bennett első slágerlemeze az Egyesült Királyságban. 1955-ben a Kismet, és így a show dalai is Londonba kerültek.

A Stranger in Paradise hatalmas népszerűségét az Egyesült Királyságban jól mutatja, hogy 1955-ben nem kevesebb, mint hat verzió került a listákra: Tony Benett slágerlistavezetőjén kívül a Four Aces (6. hely), Tony Martin (6. hely), Bing Crosby (17. hely), Don Cornell (19. hely), valamint Eddie Calvert instrumentális verziója (14. hely) szerepelt a brit listákon. Ugyanebben az évben a dalt Franciaországban Gloria Lasso Étranger au paradis címmel rögzítette.

Billy Eckstine a Hal Mooney Orchestrával, Mose Allison, Peter Bernstein (gitáros), Sarah Brightman, Sammy Davis Jr., Percy Faith, Al Hirt, Engelbert Humperdinck, Gordon MacRae, Johnny Mathis, Keely Smith, Ray Conniff, Curtis Counce, Isaac Hayes, az Ink Spots, Jack Jones, Mantovani, Martin Denny, Wes Montgomery, André Rieu, Saint Etienne, Alexander Armstrong, George Shearing, Sun Ra, a Supremes, Della Reese, Lenny Welch és Toots Thielemans – többek között ezek a művészek is készítettek feldolgozásokat ebből a standardből. Neil Young élőben is előadta a dalt.

1965-ben a Ventures kiadta a dal „The Stranger” és „Ten Seconds To Heaven” névre átkeresztelt változatát.

A dal instrumentális feldolgozása szerepel az 1979-es Russ Meyer-féle Beneath the Valley of the Ultra-Vixens című filmben.

1997-ben egy rap-dal, amelynek vokálját Warren G amerikai rapper, az orosz refrént az elismert norvég szoprán, Sissel Kyrkjebø adja elő, a hangszeres hátteret pedig a The Rapsody szolgáltatja.

Az ifjabb Kurt Vonnegut azonos című könyve alapján készült Bajnokok reggelije (1999) című filmben a dal visszatérő motívumként szerepel.

A 2001-es RahXephon című anime-sorozatban a dal visszatérő motívumként szerepel.

2011-ben Tony Bennett újrafelvette a dalt duettként Andrea Bocellivel Bennett Duets II című albumára. Szintén 2011-ben az Appleseed XIII című anime a dal instrumentális változatát használta a kezdő és a befejező témához.

2018-ban Jun’ichi Kanemaru felvett egy feldolgozást a dalból a névadó EP-jéhez.

Forrás: Wikipédia