Az igazi Elvis 58. rész. G.I. Blues a mozikban.

Barcs Endre “Az igazi ELVIS” c. regénye folytatásokban közölve.

Az igazi Elvis 58. rész. G.I. Blues a mozikban.

November 23.

A mozik bemutatják ötödik filmjét, a G.I. Blues-t,/Katonablues (Európában Café Europa címmel.). A felvételek 1960. május 2-án kezdődnek és június 29-én fejeződnek be. A film nagy részét eredeti helyszínen, Nyugat-Németországban forgatják azt követően, hogy Elvis leszerelt, de a hadgyakorlat jelenetet Hall Wallis még Elvis aktív katonai idején rögzíti oly módon, hogy az amerikai hadsereg ad „kölcsön” tankot és katonákat a felvételhez.

Sokáig a stúdió nem tudja eldönteni, hogy Kertész Mihálynak (Michael Curtiz) vagy Norman Taurognak adják a rendezés jogát. Végül ez lesz az első olyan Elvis film, amit Norman Taurog rendez.

A film forgatásának idején Elvisnek van ideje arra, hogy ellátogasson kollégái koncertjeire is. Megtekinti Bobby Darin és Sammy Davis Jr. fellépéseit, valamint részt vesz Dean Martin születésnapi buliján, amit a Paramount Pictures szervez.

Hal Wallis, Dean Martin, Shirley Maclaine, Elvis Presley

A filmben szándékosan vesznek be Elvis életéből vett jeleneteket (a tank jelenet, az, hogy Elvis amerikai katona, aki nemsokára hazatér Nyugat-Németországból), hogy Tulsa nagyban hasonlítson az igazi Elvishez, ezzel is kielégítve tinédzser rajongói igényeit.

A film tartalma:

Tulsa McLean (Elvis) az amerikai hadsereg tank hadosztályánál szolgál Nyugat Németországban. Tulsa arról álmodik, hogy leszerelése után saját éjszakai klubot nyit, csakhogy ehhez sok pénzre lenne szüksége. Ezért katonatársaival együttest alakít és fellép különféle német „Gasthouse”-ban, vendéglőben, éjszakai lokálokban és természetesen a kaszárnya színpadán.

Tulsa az egyik bárban, a wurlitzeren felfedez egy remek számot, a Blue suede shoes címűt, amit egy Elvis Presley nevezetű énekes ad elő.

Tulsa fogad barátjával, Dynamite-tal (Edison Stroll alakítja), hogy eltölt egy éjszakát a bár táncosnőkével, a szépséges Lilivel ( Juliet Prowse alakítja). Tulsa bedobja déli báját, és déli akcentussal „Ma’am”-nak szólítja Lili-t. Miután Tulsa elviszi kirándulni a Rajna völgyébe, Lili kezd beleszeretni. Ugyanakkor Tulsa barátja, Cookie, beleszeret Lili szobatársába, Tinába (Leticia Roman alakítja), egy olasz lányba.

Leticia Roman és Elvis

Időközben Tulsa is beleszeret Lilibe, és lelkiismeret furdalása támad a fogadás miatt, és mivel tudja, hogy nemsokára visszatér az Egyesült Államokba, felmondja a fogadást és szakít Lilivel. Rick barátja megkéri Tulsát, hogy vigyázzon még baba korban lévő gyerekére. Mivel ehhez nem ért, megkéri Lilit, hogy legyen a segítségére. Mivel „együtt” töltik az éjszakát, a fiúk azt hiszik, hogy Tulsa betartotta a fogadást, Lili mélyen meg van bántódva, amikor kitudódik a fogadás. Közben vendégfellépésre készül a hadseregnél, ahol kiderül, hogy Tulsa már korábban lemondta a fogadást, és igazán szereti őt, így megbocsájt neki.

Hal Wallis, mint a film producere számos olyan részletet írat bele a filmbe, amelyek Elvis valós életéből valók. (Ilyen pl. a tankjelenet). Ugyanakkor szándékosan akar egy megváltozott, egy lenyugodott, érettebb Elvist bemutatni, aki teljes mértékben szakít rock and roll-os múltjával. (Ez a szándék teljes mértékben egybeesik Parker akaratával). Wallis éppen a kép kialakítása érdekében nem engedi, hogy az előre felvett Mean woman blues elhangozzék a filmen. A rock and roll számot a Pocketful of Rainbows számra cserélik le.

Ez a kilenc Elvis filmből az első, amit Norman Taurog rendez. Taurog gyerekszínészként kezdi a pályafutását még 1912-ben. Később áttér a forgatókönyvírásra és a filmrendezésre. 1931-ben nyeri az első Academy Award díját. Egyik lánya, Priscilla is látható a G.I. Blues c. filmben, a bábjelenet során ott ül a nézők soraiban.

Norman Taurog rendező a G.I. Blues forgatásán.

A forgatókönyv írók, Edmund Beloin és Henry Garson, olyan filmeket jegyeznek, mint az „Egy jenki Arthur király udvarában”. Ezért a filmjükért megkapják a Writer Guild of America díjat, és e mellett a „A legjobban megírt amerikai musical” díjat is.

A film női főszereplője Juliet Prowse, aki Indiában születik Dél Afrikai származású szülőktől. Négyéves korában kezd táncolni tanulni, de mivel túl magas a baletthez, inkább bárokban és különféle show-kban táncol. A G.I. Blues forgatása idején éppen Frank Sinatra jegyese.

Juliet Prowse és Elvis

A kritika fanyalog a film láttán. A Variety 1960. október 9-i számában közöl kritikát a filmről, ami igen elmarasztaló:

A G.I. Blues visszahelyezi Elvis Presley-t a filmvászonra, egy olyan filmben, ami úgy tűnik, mintha egyike lenne a II. világháború idejében megszokott musicaleknek. Azok a tinédzserek, akik egykor Elvist az egekig repítették azzal, hogy megostromolták a mozi pénztárakat, öregebbek és bölcsebbek lettek, és jobban kifinomult az ízlésük, így Hal Wallis „visszatérés” produkciója hiába támaszkodik a fiatal rajongók igényére, legfeljebb a tinédzser kort még el sem érőknek felel meg ez a szint. Csakhogy ahhoz, hogy ez a produkció pénzt hozzon a Paramountnak, arra is szükség lenne, hogy Presley korábbi rajongói is jegyet vegyenek rá.

A The New York Times 1960. november 5-i számában közöl kritikát a filmről, Bosley Crowther tollából.

Nos, nem az a kérdés, hogy amennyiben az érettebb, nyugalmasabb korosztályhoz tartozol, hogy tetszik e a film, hiszen ez a korosztály bizonyára szeretni fogja a csodálatos, színes tájat, és néhány kellemesebb jelentét a filmnek. A kérdés az, hogy Elvis korábbi rajongói hogyan fogadják majd a volt rock and roll énekest, akinek immár méz folyik az ereiben vér helyett. Hogy egész őszinte legyek, a katonaság előtti Elvis teljes mértékben összehasonlíthatatlan a mostanival, ezzel a negédes, erkölcsileg feddhetetlen kiskatonával, aki mintha a viktoriánus korból lépne elénk a vászonra. Nyoma sincs a féktelen, csapongó tekintetnek, a tekergőző rock and rollos mozgásnak, a bugris vidéki megjelenésnek, a déli akcentusnak a beszédében. Elvis kiművelődött. Így immár majdhogynem világpolgár.

Hiába a fanyalgó kritikák, a G.I. blues az év 14. legtöbb hasznot hozó filmje lesz, 4,3 millió dolláros profittal. A film zenéjét tartalmazó albumot felterjesztik a „Legjobb soundtrack album” Grammy díjra, a „Legjobb férfi énekes alakítás” Grammy díjra, a „Legjobb musical” díjra. Tom Parker ezután a film után érti csak igazán meg, hogy egy Elvis album sokkal jobban eladható, ha filmmel van összekapcsolva, mint önmagában egy stúdió album. Sajnos, ezt a hitét akkor sem veszíti el, amikor már régen nem így van, és Elvis rajongói teljesen kiéhezetten várnak egy jól sikerült stúdió albumra. De ez az idő még messze van…

A filmet bemutatják Mexico City-ben is, ami kisebb tüntetést vált ki, tekintettel arra, hogy a mexikói kormány korábban hivatalosan betiltotta valamennyi Elvis filmnek a vetítését, egy buta félreértés nyomán. Tijuanában verekedés tör ki a film bemutatója kapcsán. A verekedésben az Elvis-barát és Elvis-ellenség tüntetők csapnak össze. A rendőrség állítja meg a verekedést, mintegy száz tüntetőt letartóztatnak, és néhány napra börtönbe csuknak.

A Variety újság szerint a film a No.2. helyen végez a heti film sikerlistán.

A filmben elhangzó dalok:

Tonight is so right for love
What’s she really like?
Frankfort Sepcial
Wooden Heart
G.I. blues
Pocketful of rainbows
Shoppin’ around
Big boots
Didja’ ever
Blue suede shoes
Doin’ the best I can

(A G.I. Blues nagylemez érdekessége, hogy a Tonight Is So Right for Love című számot az európai kiadásban, szerzői jogok miatt, ki kellett cserélni a Tonight’s All Right for Love című dalra, amely Johann Strauss Mesél a bécsi erdő keringőjének adaptációja, míg az előző változat Jacques Offenbach szerzeményének adaptációja.Az európai változat, vagyis a Tonight’s All Right for Love című szám az Egyesült Államokban nem is jelenik meg 1974 –ig, amíg az Elvis: A legendary preformer Vol 1 nagylemezt ki nem adják. Az európai változat majd ezen a nagylemezen lesz hallható első ízben, az USA-ban.)

Parker ezredes arra hivatkozva, hogy Elvis igen elfoglalt, és nagyon gyakran kénytelen külföldre is utazni film forgatásai miatt, arra kéri az amerikai hadsereg vezetését, hogy Elvist helyezzék át az aktív tartalékos állományból, a tartalékos tartalék állományba. Elvis ebben a beosztásban marad az 1964-ben történő teljes leszereléséig.

(Folyt. köv.)